A bilingvizmussal foglalkozó különböző tanulmányok és vizsgálatok egyöntetűen megállapították, hogy a kétnyelvűek (még a szellemileg visszamaradott gyerekek is) nagyobb kognitív kompetenciával rendelkeznek, mint az egynyelvű személyek. A kétnyelvűség pozitív hatással van a gondolatmenetre, a szimbólumok jelentésének megfogalmazására, javítja a verbális kreativitást, és növeli az emberek iránti empátiát és érzékenységet is.
A többnyelvűséget gyakran olyan tapasztalatbeli előnynek tekintik, amelyet az egynyelvűek alig pótolhatnak. A nyelv elsajátításában és a nyelvi kompetencia fejlődésében fontos szempont a második nyelv tanulásának időpontja. Kutatások bebizonyították, hogy a második nyelv gyerekkorban történő korai elsajátítása pozitív hatással van arra, hogy milyen gyorsan érhető el a kiegyensúlyozott bilingvizmus - egy vizsgálat szerint az általános iskolások hamarabb elérték ezt, mint a gimnazisták. A gyerekkori előny azzal indokolható, hogy a növekvő életkorral csökken a kontaktuskészség, valamint az a készség, hogy másokat utánozzunk.
Magyarországi példaként a mezőberényi Petőfi Sándor Kéttannyelvű Gimáziumban végzett vizsgálatban a megkérdezett 93 18-19 éves közül senki sem gondolta úgy, hogy a nyelvtanulás "nem feltétlenül szükséges". 36,55% vélte fontosnak, 63,44% szerint nélkülözhetetlen. A tanulók a nyelvismeretüket és nyelvhasználatukat előnyként értékelték; ugyanakkor úgy vélték, hogy az előkészítő év óta nyelvi képességeik nem fejlődtek, megragadtak azon a nyelvi szinten, amely a mindennapi kommunikációhoz szükséges. Csak ritkán említették a tanulók a tantárgyi hátrányt, pedig a magyar és a "külföldi" tananyag között minőségi és mennyiségi különbség van, a tanulók tudása nem egyezik meg a magyar tankönyvek tananyagával és felfogásával - ami miatt az egyetemi felvételire való felkészülés egy kétnyelvű diák számára kétszer akkora teljesítményt követel. Mindenképp előnynek tartották, hogy a két tannyelvű tanóra bepillantást enged az adott nyelvterület nyelvi kultúrájába, történelmébe és a mindennapokba.
Összegzésként elmondható, hogy a kétnyelvűség perspektívaváltást eredményezhet a diák szemléletmódjában, és a saját nézőpont gyarapodását eredményezheti. Ugyanakkor mindenképpen kritikusan értékelendő az, hogy manapság a két tannyelvű oktatás területén a kisebbségi nyelvek vagy a társadalmilag kevés elismerést kapó nyelvek háttérbe szorulnak. Ezt a helyzetet rontja, hogy a két tannyelvű oktatást Magyarország legtöbb iskolájában viszonylag későn, középiskolában kínálják a tanulóknak.
Cikkünk egy, az Új Pedagógiai Szemle című folyóirat 2005. márciusi számában megjelent tanulmány nyomán készült.
Kép forrása: www.chevroncars.com
