Miért tartják fontosnak a kisgyerekek erkölcsi nevelését?
Valljuk, hogy az erkölcs (mint viselkedési norma) alakítása – tudatosan, vagy a tudatosság jelenléte nélkül – már az óvodáskorban jelen van.
Sokat gondolkoztunk azon, hogyan is közelítsük meg ezt a területet. Közös álláspontunk lett, hogy olyan erkölcsi alapot alakítsunk növendékeink személyiségében, amire a későbbiekben jól tudnak építeni az iskolák, a gyermekek nevelését-fejlesztését átvevő pedagógusok.
Mi ezt egyúttal a vallásos nevelés alapjának is tekintjük. Éppen ezért a hitismeretben egészen alapvető ismereteket nyújtunk, a hangsúlyt az erkölcsi nevelésre helyezzük.
Erkölcsi nevelésünkben a gyermekek életkori és fejlődési sajátosságait figyelembe véve haladunk.
Milyen feltételei vannak a hatékony erkölcsi nevelésnek?
A hatékony erkölcsi nevelés feltételének tartjuk az óvodapedagógus, a gyermekekkel foglalkozó felnőttek személyét. Náluk kiemelném, hogy rendelkezzenek azzal a biztos erkölcsi értékrenddel, amelyet az óvodában képviselni szeretnénk. A másik fontos dolog a személyiségükben a kommunikáció megvalósulása.
Szintén feltétel az erkölcsi nevelés szempontjából az óvodai közösség légköre. Milyen a dolgozók egymással való kapcsolata, rendelkeznek-e közös értékrenddel.
Emellé állítjuk a családdal való kapcsolatot is, hiszen a velük való együttműködés nélkül aligha lesz eredményes a nevelésünk.
Milyen alapelveket határoztak meg?
Az első, legfontosabb alapelvünk, hogy az erkölcsi nevelésnek be kell épülnie a mindennapokba, az óvodai élet természetes elemévé kell válnia. Ahogyan a zenével, a mesével, az ábrázolás különböző lehetőségeivel, illetve az örömteli mozgás lehetőségeivel minden nap megkínáljuk a gyerekeket, ugyanígy szükséges jelen lennie az erkölcsi nevelés lehetőségeinek is az óvodában.
Amit át akarunk adni a gyermekeknek, abban elsősorban az óvodapedagógus legyen jártas. Pl.: felelősségvállalás, szolgálat, békességszeretet, szelídség, szeretet, elfogadás. A gyereknek nem csak tudni, hanem éreznie/átélnie is kell, hogy őt valóban szeretik.
Hogyan zajlik az erkölcsi nevelés a gyakorlatban?
Az erkölcsi nevelés alakításának sorrendje nálunk a következő:
Ilyen vagyok – Önismeret alakítása
Dicséret, pozitív értékelés, megerősítés – a gyermek megismeri saját értékeit, erősségeit és gyengeségeit – ez akkor lesz valós és hiteles, ha a pedagógustól és a társaitól folyamatosan kapja a jelzéseket. Észre kell venni mindennap. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne teljen el egy nap úgy, hogy minden gyermek meg nem kapja a neki szükséges személyes figyelmet.
Ilyen ő – társismeret – a másik elfogadásának alakítása
Dicséret, pozitív megerősítés, értékelés, segítő támogatás – a gyermek megismeri a másik értékeit, erősségeit, képet kap arról, miben jobb, miben gyengébb nála a társa.
A közösség alakítása
Közös „örömös” tevékenységek, jó kedv, példamutatás, az együttlét élménye, barátságok, szeretetkapcsolat… mind nagyon fontos elemei a nevelésünknek.
Én és a közösség
Az erkölcsi ismeretek és a szabályok követése a közösségi élet meghatározó része. – a gyermek megtapasztalja, mivel teheti gazdagabbá, színesebbé közösségét/csoportját – ebben is a pedagógus segít kezdetben, majd egyre inkább önállósodnak a gyerekek, sőt, nevelik, formálják is egymást!
A családokkal való kapcsolat:
Az erkölcsi nevelés szempontjából három eshetőség van:
- Egyezik a család és az óvoda értékrendje
- Nem egyezik a család és az óvoda értékrendje
- Nem fogalmazódik meg konkrét értékrend a családban
Hogyan vonják be a családokat?
Az óvodával való ismerkedés/beíratás alkalmával már beszélünk a képviselt értékekről.
A családlátogatás/szülői értekezlet alkalmával egyértelműen jelezzük az értékrendet, az elvárásokat.
Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk a családokkal való kapcsolattartásra. A családi programok (kirándulások, alkotó napok, sport alkalmak, kulturális programok, lelki programok…) jó alkalmak arra, hogy az erkölcsi nevelés témájában is szabadon véleményt cseréljünk, szükség esetén segítséget nyújtsunk. Tapasztaljuk, hogy a fiatal családok nyitottak ezekre a kérdésekre és hálásan fogadják mindazokat az észrevételeket, ötleteket, amelyekkel segítjük a szülő-gyermek kapcsolat harmonikus, szeretetteljes megélését.
