Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai

1. A mű keletkezési körülményeinek számbavétele

2. Források, kapcsolatok, intertextualitás

3. A cím vizsgálata

4. A téma megjelölése - cselekmény, történet

5. A mű kompozíciója
• Az epikai mű öt fő szerkezeti egységének meghatározása
• A mű szerkezete (könyvek, fejezetek, részek)
• A cselekmény összefoglaló ismertetése
• A fabula (kötött motívumok) és szüzsé (szabad motívumok) meghatározása

6. Az elbeszélő és az elbeszélt mű viszonya

7. Az írói ábrázolás sajátosságai - a mű stílusa (korstílus jegyei, elbeszélés módja)

8. A tér és az idő szerepe az elbeszélt műben

9. A fő- és mellékszereplők jellemének és cselekedeteinek vizsgálata (szereplőcsoportok)

10. Az írói üzenet, a mű eszmei mondanivalójának összefoglalása

11. A mű hatása a befogadóra (lehetséges olvasatok, a befogadói élmény)

(Diószegi Endre - Fábián Márton Tanári segédkönyve alapján)

A novellaelemzés szempontjai

1. A novella műfaji sajátosságainak számbavétele

A novella: kisepikai műfaj, mely egy, esetleg néhány hős életének történeti léptékkel nem mérhető, szubjektíven fontos mozzanatát beszéli el. A belső történések többnyire fontosabb szerepet kapnak, mint a külső események. Rendszerint egy cselekményszálon futnak az események, s általában a tér és idő egysége jellemzi. Fontos eleme a sorsfordulat: e köré épül a cselekmény.

2. Novellatípusok:

• Anekdotikus novella (a narráció és a fabula a meghatározó, időbeli és okozati sor a történet, előre haladó cselekmény)
• Leíró novella (alig van cselekménye, tárgyiasított belső történés)
• Metaforikus novella (a fabulában szerepel csodás elem)
• Esszé-novella: nem az informatív, hanem a reflektív réteg a fontos

Mikszáth Kálmán novellisztikájának újszerűsége

1. Bevezetés:

• a novella születése: Boccaccio (reneszánsz)

- "novello"= újdonság
- a polgárság szórakoztatása, okítása

• novella a XIX. században: Gogol, Csehov

2. Mikszáth novellisztikájának újszerűsége

a) Parasztábrázolás

Egyszerű nép ábrázolása (lásd: Petőfi, Arany - népiesség) de: nem idealizált figurák!

Megszabadul a korábbi kliséktől (túlzott idill, didaxis, szentimentalizmus), és hitelességre törekszik. Túllép a felületes népismereten, és mélységükben próbálja ábrázolni figuráit.

Mikszáth novelláit együttérzés jellemzi.

b) Lélekábrázolás

Palóc hősei látszólag durvák, vadnak is tűnhetnek, azonban igen mély érzelemvilágot hordozó emberek.

Emberi melegséggel írja le őket. Bensőséges, otthonias hangulatot hordoznak a Mikszáth-novellák.

c) Tájábrázolás

A táj, "görbeország", melyben hősei élnek, épp oly fontos, mint az események, melyeknek hátteréül szolgál => miliő, tájfestés

Hősei rousseau-i értelemben vett "természetes" emberek.

d) Nyelve

Igen közvetlen, anekdotázós a narrátor stílusa. Ebből is fakad a novellák otthonias, melegséges hangulata.

e) Balladai elemek

A reális, hétköznapi elemek mellett babonás elemeket is igen szép számban hordoznak Mikszáth novellái (sejtetés, balladai homály, misztikum, babonák, sejtelmek, kihagyásos szerkesztés)