Hogyan...
Ezzel a kérdéssel ért véget a sorozat első része. A korábbi részben megismert folyamatot - ahogy a külső táj a belső metaforikus tájnak, a lelki tájnak a kivetítődésévé válik - kívánjuk újból vázlattá formálni.
Az anyag részei: egy hagyományos, szöveges elemzés (itt link a Tiszai csönd (1) anyaghoz), egy tanári útmutató és egy tanulói munkalap. Mindkettő letölthető, nyomtatható.

Javasolt munkamenet: az elemzés
Javasoljuk a hagyományos megközelítést, amit az itt felajánlott eszközök segítségével kombinálhatunk.
1. A vers elolvasása
- vagy tanári, vagy felkért, lehetőleg élményszerű előadásra képes tanítvány segítségével

2. az első benyomások megfogalmaztatása az osztály egészének mozgatásával
- még nem szükséges strukturálni az információkat

3. az alkalmazandó tevékenység ismertetése
- a mellékelt anyagok individuális és csoportos munkával is feldolgozhatók
- a csoportos tevékenység (kérdésenként külön csoport) előnye az időnyerés, összmunka; hátránya, hogy csak egy-egy részletkérdésben mélyülnek el

4. a munkalapok kiosztása
- fontos a feladatok értelmezése; a válasz(ok) szükséges terjedelmének meghatározása

5. a munkalapok megoldása (kb. 10-15 perc)
- itt szükség szerint a tanár kövesse a munkát, egy-egy segítő információval lendítse tovább a megakadt vagy gyakorlatlanabb tanulót
6. a tanulói megoldások összegzése
- többféle szervezési formában lehetséges: táblai összegzés, egyéni jegyzetelés, szóvivők útján, egyéni hozzászólások, stb.

7. tanári értékelés
- a melléklet FLASH segítségével lépésről-lépésre végigkövethető a vers

Első menetben csak az elemzésre koncentráljunk. A feljegyzéseket a munkalapra írják a tanulók az általuk szükségesnek ítélt formában, tagolásban.

Javasolt munkamenet: a vázlat elkészítése
1. a mindmap jellegzetességeinek felidézése
- fogalmak rendszere, központi fogalmak és kapcsolataik jelzése, a részletezés szükséges mélysége, jelölések

2. a munkalap kérdéseivel (vagy szóban) a fogalmak kiválogatása
- itt el lehet térni a versszakok kötött sorrendjétől, a logikai összefüggések feltárása a lényeg

3. az eredmény (az alakuló elmetérkép) rögzítése a táblára
- fontos a közös tevékenység (az elhelyezés, a kapcsolatok mellett érveljenek a gyerekek),
- a közösen elfogadott (és mindenki számára érthető) jelölések megbeszélése

4. összevetés az ajánlott mindmappal
- az eltérések értékelése (ami az elemzés különböző hangsúlyainak különbségeit jelentheti)
Hogyan készítsünk "térképet"? Nézzük a verset, nézzünk a "verssel"!
A mellékelt tanári útmutató és tanulói munkalapok egyaránt tartalmazzák a verset. Ennek olvasásával és jegyzetelésével kezdjük a munkát. Segédeszközeink: fekete ceruza és radír, sorkiemelő, színes tollak, ceruzák.
Célszerű a kérdések sorrendjében felépíteni az órát, a vizsgálódást. Ne féljünk a szövegben jelöléseket, megjegyzéseket tenni.
A szövegben szereplő "hajó" szó megkeresésével (1. kérdés) megkezdjük a vázlat felépítését. Az elágazásokat jeleníthetjük meg a "hajó", mint toposz, és mint a Juhász vers kulcsfogalmának vizsgálatával.
Az "éjszaka" és a nappal érzelmi és fogalmi körét tárhatjuk fel a 2. kérdésre adandó válaszokkal.

A csönd térképe
A 3. kérdés segítségével (Milyen hangokat használ a költő?) és az előző kérdések tanulságaival a szülőföld, a költő líra tájképével bővíthetjük a vázlatot. Helyezzünk nagy hangsúlyt a párhuzamosságok, az ismétlés és az ellentétek feltárására és ábrázolására.

A lírai én a térképen
Az 5. kérdés a költő viszonyulását és helyzetét vizsgálja. Ez térben és összefüggéseiben is fontos. Milyen újfajta értelmezést hoz magával a költő megjelenése?
Nem kerülhetjük meg a sajátos költői világkép feltárását. A bánattal, rezignáltsággal kapcsolatos szavak összegyűjtése egyértelművé teszik, hogy Juhász Gyula lírájának alaphangja a mélabú, a rezignáltság. Ez az az érzésvilág, melyet a költő rávetít a tájra. És ebből az összegző nézőpontból visszatekintve próbáljuk elkészíteni az elmetérképet.
A 6. kérdés segítségével a költői hangulatot és a vers egészét értelmezhetjük. gyűjtsünk minél több rokon értelmű szót. Tegyük mérlegre, melyik fejezi ki jobban a lírai én helyzetét? Vonjunk be versen kívüli információkat is az életrajz segítségével.

Egy lehetséges térkép
Ne feledjük, hogy a melléklet térkép, akárcsak az osztályban születő mindmap egy a lehetséges megoldások közül. A melléklet ábra segítségével összefoglalható a térképkészítés folyamata és gyakorolható az elkészült térkép használata is. Ha van idő, értékeljük, elemezzük a hasonlóság és különbségek okait.

Pdictus