Janus Pannonius feltételezett arcképe
A reneszánsz nem alakult ki mindenhol azonos időben, Firenzében is sajátos gazdasági, politikai és kulturális viszonyok tették lehetővé létrejöttét 1420 körül. Magyarországon az 1460-1470-es évek táján szilárdult meg, Mátyás király és néhány humanista műveltségű, művészetpártoló püspök jóvoltából. Az első európai rangú költőnk Janus Pannonius volt, aki megfelelő magyarországi iskolák hiányában, Itáliában – pl. Guarino mester iskolájában - szerezte meg ismereteit. Az ott tanult, nagy tekintélyű irodalmi műfaj a dicsőítő ének volt, e versek bölcsek és nevelő célzatúak. Később előtérbe kerültek a Biblia nemzeti nyelvű fordításai is, amik a szellemi élet minden területére hatottak. Az erkölcsi nevelésről szóló mű, Heltai Gáspár Száz fabulája 1566-ban készült, a reneszánsz korszak egyik kiemelkedő alkotásának számít. A korszak megszilárdulásában fontos szerepet játszott az a tény is, hogy Mátyás 1476-ban feleségül vette a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrixot.
Kehely Mátyás korából
Az uralkodó rajongott az antik műfajért, a reneszánsz képzőművészet alkotásaira pedig a humanista pécsi püspök és költő, Janus Pannonius hívhatta fel először figyelmét, általa alapította meg gazdag képgyűjteményét, amelybe azután pl. Filippino Lippi képek is kerültek. Mátyás firenzei szobrászokat is foglalkoztatott, szenvedélyes gemmagyűjtő volt. Mivel soha nem járt Itáliában, művészetpártolását a humanisták befolyása és Filarete traktátusa irányította.
Építészet
Reneszánsz ornamentikájú lábasház Sopronban
Mátyás korában Magyarországon éppúgy a gótikus építészet uralkodott, mint Európában másutt. A reneszánsz első korai épülete Mátyás király palotája volt az országban, ami a török uralom és a barokk újjáélesztési munkák következtében szinte teljesen elpusztult. Függőkertjét is csak a 15-17. századi metszetek alapján ismerjük. Mátyás építkezései megváltoztatták a korábbi gótikus palota képét, de az átépítés után sem vált igazi reneszánsszá. A Díszudvar kb. 1479-84 között épült fel, gótikus épületmaradványok felhasználásával. A Dunára néző szárnyban helyezkedett el a Corvina könyvtár, ezek ajtajára és a kandallókra címereket faragtak, a falakat asztrológiai témájú festmények díszítették. A boltozatos termek oldalain freskók voltak, Beatrix szobájában allegorikus alakokat ábrázoló képek helyezkedtek el, a kályhák mázas cserepűek voltak, egyik Mátyás trónoló alakját ábrázolta.a
A Bakócz-kápolna Esztergomban
A kora reneszánsz építészet kialakulására azonban nagy hatással volt az itt lévő olasz mesterek munkássága, ám azt írásos adatok is bizonyítják, hogy nem kizárólag ők határozták meg az építkezések méretét, kiterjedését. Feltehetően itáliai, dalmát építészek és kőfaragók irányították a munkálatokat, de magyar mesterek építettek és faragták a márványokat. Nem csak Budán és a király palotáiban váltak tetszetőssé, mert hamarosan az egész ország területén láthatók voltak a vörös márványból faragott szobrok. Ilyen terület volt Gyulafehérvár, Mezőkeszi, Siklós és Nyírbátor is. A stílus legjelentősebb alkotása az 1526-ban készült Báthory-Madonna. Az időszak másik fontos épülete a visegrádi nyaralópalota, ami 1484 táján készült el. Mátyás az Anjou-kori kutakat késő gótikus, majd reneszánsz kutakra cserélte fel. Kezdetben egy átmeneti stílus alakult ki, ebben épült a Vajdahunyadvár Mátyás-loggiája is, ahol csak a báboskorlát reneszánsz díszítésű..
A reneszánsz képzőművészet
Robbanásszerű változás jött létre ezen a területen is, mert a vallási témák után megjelentek a világi témákkal foglalkozó műalkotások is. Gyakoribbak lettek szerelmi témához kapcsolódó nőalakok, főként az akkori mecénások megrendelései miatt. E megrendelések azonban korlátozták a festők alkotói szabadságát, mivel nem lehettek önállóak.
Szobrászat
Kályhacsempe Mátyás ábrázolásával
Nemcsak az épületek maradtak jelentős szerepűek, hanem a Mátyás palotáiban álló szobrok is hozzátartoznak a kor művészeti fontosságához. A budai és visegrádi palotákban található legértékesebb szobrok bronzból készültek. Ilyen a Heraklész, Hunyadi János, Hunyadi László, Mátyás életnagyságú szobra, melyek mintázását és öntését Budán végezték. Márványból is készültek szobrok, ezek készülését az olasz Giovanni Dalmata irányította, az ő munkája a Diósgyőri Madonna, és a visegrádi palota vörös márványból készült díszkútja a lernai Hidrán lovagoló gyermek Herkules alakjával. Kertjében pompás, fényűző reneszánsz kertet alakítottak ki labirintussal, sétálótornácokkal, formára nyírt fákkal és bokrokkal, valamint egy márvány villával.
Lovag szobrának részlete a 15. századi Budáról
Az építkezések nem maradtak abba Mátyás halálával sem, mert a címeres töredékek is bizonyítják azt, hogy utódja, II. (Jagello) Ulászló folytatta művét. Ulászló elsősorban a Dunántúlon építtetett villákat, Nyéken, Nagyvázsonyon pedig várat. Az elsőként teljesnek tekinthető reneszánsz épület egyházi jellegű volt, 1506-ban tette le alapjait a humanista főpap, Bakócz Tamás esztergomi érsek. Ezt elnevezésében is neki tulajdonítják, így lett ez a Bakócz-kápolna. Belseje és szobrászati díszítése stílusában hasonlít a pesti belvárosi templomhoz, ennél erősebb stílust a pécsi székesegyház képvisel. A kolozsvári Szent Mihály-templom 1532-ben készült sekrestye ajtaját nem itthon készítették, hanem készen vitték Kolozsvárra. A polgári építészetben ekkortájt Kolozsvár került középpontba, a mohácsi vész után pedig a reneszánsz a hadépítészetben mutatta meg magát erőteljesebben. Erről a Baranya megyei Márévár építészeti stílusa tanúskodik.
Sírkőszobrászat
Kinizsi Pál feltételezett sírköve
A reneszánsz természetesen ezen a területen is megmutatkozott, mivel a kor emberei a - számukra oly fontos - síremlékszobrászatban is alkalmazták. A humanista Vitéz János, aki 1472-ben halálozott el, palotáját reneszánsz árkádokkal díszíttette, síremlékét pedig gótikus stílusban faragtatta ki. Még Szapolyai Imre nádor 1487-ben készült és Szapolyai István 1499-es sírköve is gótikus elrendezésű, de már jelentős mértékben tartalmaz reneszánsz elemeket. Az igazi stílusváltás a Jagello-korban játszódott le, Bakócz Bálint sírköve az egyik első reneszánsz sírkő-alkotásnak tekinthető. A reneszánsz stílus egyik jellegzetessége volt, hogy oszlopos síremléket állítottak az elhunyt álló vagy térdelő szobor alakjával, míg a fekvő sírlapokat - esetleg címerrel megmintázva - továbbra is a magyar mesterek készítették.
