De hogy is volt ez a Windows 2000-nél?
A Windows 2000 Server-nél a funkcionalitási szint azt jelentette, hogy egészen addig, amíg a tartományban lévő összes Windows 2000 tartományvezérlőt manuálisan át nem állítottuk az ún. natív üzemmódba, addig vegyes (mixed) módban működött a tartomány. Az utóbbi üzemmód lehetővé tette, hogy NT4 BDC-ket is működtethessünk és (mazochista indíttasból) akár csatlakoztathassunk is a Windows 2000 tartományhoz. A natív mód viszont kizárta ezt a lehetőséget, hozott viszont egy-két plusz opciót, pl. az univerzális csoportokat, a csoportok típusainak megváltoztatását és egymásba ágyazhatóságát, a RAS házirendeket és pl. a méretezési problémákkal sem lett több gondunk :D, ti. a vegyes módban az NT4-hez hasonlóan maximum 40.000 objektumot tartalmazhat "csak" a címtár.

És most?
Várható volt, hogy a Windows Server 2003 bevezetésekor is bonyolódik majd a helyzet, így is lett, csak éppen azzal a különbséggel, hogy még több variáció van, számokról beszélünk és funkcionalitási szint lett a jellemző neve. Sőt még az is újdonság, hogy külön-külön szabályozható a tartományok és az erdők funkcionalitási szintje.
Ebből a táblázatból kiderül hogy egy új telepítés után a Windows Server 2003 a Windows 2000 Server vegyes üzemmódjára áll be. Ez kompatibilitási okokból van így, konkrétan azért, hogy az esetleges Windows NT4 BDC-k továbbra is működjenek. A Windows NT4 frissítésnél ugyanez lesz a helyzet ha a frissítés után az AD varázslóban a Windows 2000 szintet választjuk. Ha viszont egy natív Windows 2000 tartományt frissítünk, akkor ez a lehetőség nyilvánvaló okokból nem él. Van még egy érdekes üzemmód is, ez pedig a tartományi köztes (interim) mód, amely akkor jöhet létre, ha egy Windows NT4 Servert frissítünk közvetlenül Windows Server 2003-ra. A köztes üzemmód használata nem automatikus, és a lehetősége is csak közvetlenül az első Windows NT tartomány frissítése után érhető el. Ebben az üzemmódban Windows 2000 tartományvezérlők nem lehetnek a tartományban.

Minden esetben igaz viszont az az állítás, hogy a funkcionalitási szint emelése után a korábbi verziójú tartományvezérlőket nem lehet az immár frissített tartomány-ba beléptetni vagy használni. Az is az alapértelmezés része, hogy a funkcionalitási szintet csak felfelé állíthatjuk, visszatérés nincs. A tartomány funkcionalitási szint növelését az Active Directory Felhasználók és számítógépek (Active Directory Users and Computers) MMC modulban a tartomány nevére a jobb gombbal kattintva a Tartomány működési szintjének előléptetése (Raise Domain Functional Level) pontból indithatjuk el.

Ezután ismerkedjünk meg az erdők funkcionalitási szintjeivel, amelyeknél fontos információ, hogy amíg az összes tartomány megfelelő szintjének beállítása nem történik meg, addig az erdő szintjének emelése sem tehető meg.
Itt is van köztes üzemmód, a Windows NT4 Server frissítésekor a telepítő utolsó újraindulása után automatikusan kezdődő címtártelepítés harmadik lépésében láthatjuk azt a panelt, melynél az erdő üzemódjával kapcsolatban kell döntenünk. Ha maradunk a köztes szinten, akkor innen egy lépésben előre menekülhetünk, a Windows Server 2003-as szintre. Viszont ezt csak akkor célszerű megtenni, ha megfelelő módon előkészítettük az egykori Windows NT4 tartományunkat és ha a tartományban nincs több Windows NT4 tartalék tartományvezérlő. Ha a Windows NT4 frissítésekor köztes erdő üzemmódot választunk… Az erdő funkcionalitási szintjének növelését az Active Directory tartományok és bizalmi kapcsolatok (Active Directory Domains and Trusts) MMC modulban a faszerkezet legfelső pontján a jobb gombbal kattintva az Erdő működési szintjének előléptetése (Raise Forest Functional Level) pontból indithatjuk el. …akkor a tartomány esetében csak a csúcsra ugorhatunk, majd az erdőnél szintén. Gál Tamás
gtamas@tjszki.hu