Az oktatás és képzés területén megvalósítandó, európai szintű együttműködést elősegítő Munkaprogram részleteit ismertették az Oktatási Minisztérium megbízásából rendezett konferencián.

A Munkaprogram az EU-ban végbement szemléletbeli változás megnyilvánulása, mivel az egyébként nemzeti szabályozás alá tartozó területet immáron stratégiai kulcságazatként definiálja az Európai Tanács - hangoztatta Medgyes Péter, helyettes államtitkár nyitóbeszédében. A munkaprogram olyan változásokra reagál az oktatás és képzés szintjén, mint a globalizáció kihívásai, a technológia és a tudás rohamos fejlődése. Kitüntetett szerepet kap a jövőben a tudásalapú társadalom feltételeinek kialakítása, az életminőség javítását elősegítő tudás, az alkalmazkodókészség - hangsúlyozta Medgyes Péter. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy Magyarországot nem kényszerítik közösségi szabályok a munkaprogramhoz való csatlakozásra, hanem hazánk érdekei diktálják, hogy közelítsük oktatási rendszerünket az Unióban megszokottakhoz, hogy lépést tudjunk tartani az Unió államaival.

Az Európai Tanács 2000. márciusi találkozóján fogadta el azt a stratégiai célt, hogy 2010-re az Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, illetve társadalmává váljon. Az Oktatási Miniszterek Tanácsának jelentése alapján fogalmazódott meg a Munkaprogram három stratégiai fő célja, melyeket 13 részletes célkitűzés keretében tárgyal a dokumentum. A programot az Európai Tanács és a Bizottság 2002. februárjában fogadta el.

Guy Haug, az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatóságának képviselője elmondta, hogy a fejlesztések megvalósításának fő célja, a világszerte elismert oktatási és képzési rendszerek kialakítása és ezek koordinációja. A társadalmi kohézió, a teljes foglalkoztatás, illetve a fenntartható gazdasági növekedés záloga lehet a jövőben a modernizált és a kor kihívásainak megfelelő oktatási és képzési rendszer az Unióban.
Guy Haug felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaprogram megvalósítása nem új kötelezettségeket, hanem új lehetőségeket teremt.

A célok megvalósításának eszköze egy, már kipróbált, és hatékonynak bizonyult módszer, amit nyitott koordinációnak neveznek. A munkaprogram az eljárás első két lépcsőjének eredményeit tartalmazza, vagyis az irányelvek és határidők rögzítését közösségi szinten, valamint a mennyiségi és minőségi kritériumokat, indikátorokat, illetve határköveket (benchmark). Harmadik lépésben a nemzeti és regionális fejlesztési célok megfogalmazása, illetve megvalósítása következik, amely eredményességét a rendszeres időközönkénti közösségi monitorozás, illetve értékelés határoz meg. A negyedik szakasz lényeges eleme, hogy a tagállamok megosszák egymással pozitív tapasztalatikat, tanuljanak egymástól.

Medgyes Péter elmondta, hogy hazánk számára kitűnő példával szolgálhat Finnország, mivel hasonlóan távol áll a finn nyelv az indoeurópai nyelvcsaládtól, mint a magyar, illetve hasonlóan nagy hangsúlyt fektet az ország a társadalmi kohézió megteremtésére az oktatás területén, mint amennyire hangsúlyos téma az Magyarországon. Hazánk a keresletorientált tanár továbbképzés, illetve az intézményszintű minőségbiztosítási és -fejlesztési rendszerek terén válhat példaértékűvé az Unióban - szögezte le Dr. Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet vezetője.

A Munkaprogramban megfogalmazott fő célok az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítását, a rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítését (felnőttek számára is), valamint a rendszereknek a külvilág előtt való megnyitását írják elő. A minőségfejlesztés területén, a részletes célkitűzések között olyan tényezők jelennek meg, mint a tanárképzés fejlesztése, a szociális és módszertani készségek fejlesztése, az informatikai eszközökhöz és tudáshoz való hozzájutás, az erőforrások jobb kihasználtsága.

Halász Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarországon az erőforrások hatékony kihasználása egyelőre nem kap kellő figyelmet, a többi terület az oktatáspolitika prioritásai között szerepel. Az oktatási és képzési rendszerek hozzáférhetőségének javítása feltételezi a nyitott tanulási környezet megteremtését (az élethosszig tartó tanulás feltétele, hogy az oktatási rendszerek és intézmények összekapcsolhatók, átjárhatók legyenek), a tanulás vonzóvá tételét, valamint az esélyegyenlősség megteremtését. A harmadik stratégiai cél részletei a munka, a kutatás és a társadalommal való kapcsolatok erősítésére, a vállalkozó szellem, az idegen nyelv tanulás fejlesztésére, a mobilitás erősítésére, valamint az európai szintű együttműködés elősegítésére terjednek ki.

A 2010-ig tervezett folyamat nem feltétlenül ugyanazt jelenti az Unió összes államának, hiszen az egyes országok más és más vonatkozásban erősek, vagy gyengébbek. A folyamat lényege az, hogy a közös célok mentén tanuljunk egymás tapasztalatiból - hangsúlyozta Guy Haug.

Bernd Wächter, az Akadémiai Együttműködés Szövetségének Igazgatója elmondta, hogy a célok eléréséhez a jó oktatási rendszer még nem elég. Ahhoz, hogy a gazdasági versenyképesség tükrözze a jobb kompetenciákat és készségeket, rugalmas munkaerőpiacra van szükség, ahol a tanulásra vállalkozó fiatal, vagy felnőtt képességeinek megfelelő munkát talál.

(Educatio Press)