Az integrált nevelésről
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Jelenleg az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében.
- Spontán integráció: Főként a kistelepülések iskoláiban előforduló integráció típus. A szülő gyermekét kézenfekvő módon a többségi oktatási-nevelési intézménybe íratja be. Gyakorta azonban ezek a hátrányos helyzetű önkormányzatok által fenntartott iskolák nem képesek eleget tenni a törvényben rögzített tárgyi és személyi feltételeknek, amelyek a fogyatékkal élő gyermekek szakszerű ellátásához, oktatásához nélkülözhetetlenek. A pedagógus így útmutatás és szaksegítség hiányában önállóan igyekszik megoldani a felmerülő problémákat. Ennek eredménye viszont igen esetleges. Az utóbbi években tapasztalható gyermeklétszám csökkenés miatt a spontán integráció jelensége még gyakoribbá vált.
- Helyi (lokális) integráció: Ilyen a közös épületben történő, de külön osztályokra – tagozatokra – bontott oktatás. Voltaképpen ez típus is a szegregált oktatás egy speciális formája. A lényeg ugyanis ebben az esetben sem valósul meg, ti. a heterogén gyermekcsoportok kialakítása. Jó alkalom nyílhatna pedig az integráció több típusára is e körülmények között, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a pedagógusok ritkán élnek ezzel a lehetőséggel.
- Szociális integráció: Ez az integráció típus annak során valósul meg, amikor a gyermekek csoportjait a tanórákon kívüli, szabadidős foglalkozások alkalmával vonják össze. A szervezett programok, a közös tevékenységek során tanulják a gyerekek az együttműködést a pedagógusok direkt vagy indirekt irányításával. Egyre gyakoribb kezdeményezés a közös táboroztatás, üdülés.
- Az integráció legmagasabb szintjének nevezhető az ún. funkcionális integráció. Az integráció e formájában valósul meg maradéktalanul a gyermekek együttnevelése.
A funkcionális integráció két altípusa:
- részleges integráció: Az oktatás folyamatában bizonyos tantárgyakat együtt tanulnak a gyerekek, míg más tantárgyakat elkülönítve. Így az SNI gyermek a nap legnagyobb részét az osztályával tölti, s csak egy-egy tanóra erejéig kell elkülönítve tanulnia.
- Az integráció kiteljesedett formája természetesen az ún. teljes integráció, melynek során az SNI gyermek az iskolában töltött idejét egészében osztályában, társai között tölti.
A sikeres és teljes integráció megvalósulásához elsősorban általános szakmai, szemléletbeli és módszertani megújulásra van szükség. A pedagógusok – érthető módon - nem tudják hatékonyan ellátni a különböző fejlettségi szinten lévő tanulók, illetve a legkülönböző sérüléssel rendelkező gyermekek differenciált oktatását. Ahhoz, hogy az integráció elérje célját nélkülözhetetlen, hogy a befogadó intézmények pedagógusai speciális, a gyakorlatban is jól hasznosítható szakmai segítséget kapjanak. Így válhat a befogadó iskola valódi inkluzív iskolává... Az inkluzív iskoláról bővebben következő cikkünkben olvashatnak.
