Az iskolakészültség pedagógiai szempontú vizsgálata
Érsek Dóra
2008/05/28 15:26
2758 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A beiskolázás jogszabályai (1993. évi LXXIX. Tv. A közoktatásról, 2003. évi módosításokkal rendelkezik arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében milyen szempontrendszer szerint iskolázhatók be a különböző oktatási intézményekbe. Az alábbiakban ezek a szempontok, alkalmassági feltételek kerültek összegyűjtésre.

Tankötelezettség: 

  • Legkorábban abban a naptári évben, amikor a 6. életévét, legkésőbb akkor, amikor a 8. életévét betöltötte. 
  • Máj. 31-ig kell betölteni a 6-ot 
  • A szülő kérésére (és bizottság döntése alapján) mehet akkor is, ha dec. 31-ig tölti be a 6-ot. 
  • Szülő kérésére és szakvélemény alapján akkor maradhat 8 éves koráig, ha aug. 31. után született. 
  • 18 éves korig tart
  • SNI – meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben 20. életévét betölti. 

Az iskola igazgatója dönt: 

  • A tankötelezettség kezdetéről – óvoda v. nevelési tanácsadó véleménye alapján o SNI – tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság v. országos szakértői stb. bizottság véleménye alapján 
  • A tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság v. országos ~ véleménye alapján 
  • Magántanulói jogviszony – ha az ig., gyámhatóság v. gyermekjóléti szolgálat hátrányosnak tartja, akkor értesíteni kell a jegyzőt. hátrányos helyzetű tanuló esetén az igazgatónak döntéséhez be kell szerezni a 
  • gyermekjóléti szolgálat véleményét.

Különleges gondozáshoz való jog. (30.§) 

  • SNI gyermeknek joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai gondozásban részesüljön, Különleges gondozás szakértői vélemény alapján történik – korai fejlesztés és gondozás, óvodai ill. iskolai nevelés, fejlesztő felkészítés keretében
  • SNI gyermekek óvodai, iskolai és kollégiumi nevelése e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményekben, tagozatokon, osztályokban, csoportokban vagy a többi gyermekkel közösen történik
  • A tagozatot, osztályt, csoportot stb. a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. 
  • A gyógypedagógiai célú intézményeknek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek szükségesek az SNI gyerekek ellátásához. 
  • A nevelési intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló ill. az országos szakértői és rehab. Tevékenységet végző biz. Szakértői véleménye alapján. 
  • A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy jelenjen meg a bizottság előtt, ill. h. egy bizonyos iskolába írassa gyermekét. 
  • Ha a gyermeket egy adott intézmény nem tudja felvenni, akkor a szakértői bizottság kijelöl egy másikat. Ha ez sem megoldható, a bizottság dönt a fejlesztés módjáról. 
  • Ha a gyermek SNI miatt tankötelezettségét nem tudja teljesíteni = 5 éves korától fejlesztő képzés. A képzési kötelezettség a tankötelezettség végéig fennáll, és szükség esetén meghosszabbítható. 
  • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek is rehabilitációs foglalkozásra jogosult – nev. Tanácsadás, óvidai v. iskolai nevelés keretein belül. 
  • SNI ill. beilleszkedési, tan., magatart. Nehézségekkel küzdő tanulót szakértői bizottság véleménye alapján (gyakorlati képzés kivételével) az igazg. Mentesíti egyes tantárgyakból ill. tananyagrészekből az értékelés alól. 
  • Ezekből egyéni foglalkozást kell szervezni, és a felzárkózást biztosítani kell. 
  • Alapműveltségi és érettségi vizsgán a tanuló az érintett tárgyak helyett másikat választhat; hosszabb felkészülési időt kaphat, használhat bizonyos eszközöket, szükség esetén írásbeli helyett szóbeli v. fordítva. 
  • Ha az óvodai/tanórai foglalkozás elsődleges célja az SNI-ből eredő hátrányok csökkentése, akkor szakképzett (gyógyped, konduktor) munkaerőre van szükség
  • Ha nem ez az elsődleges cél, akkor pedagógus is elég, de az ő munkáját szakember segíti 
  • Gyógyped. Ellátást nyújtó középiskolában vezető lehet az is, akinek gyógyped. Képesítése van (betartva a középfokú intézményekre vonatkozó szabályokat!) /ez új a 2003-as módosításban/

A pedagógiai szakszolgálatok: 

A szülő, a pedagógus és az intézmények munkáját segíti. Feladatai: 

  • Gyógyped. Tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 
    • Feladata: SNI megállapításának időpontjától korai fejlesztés és gondozás a szülő bevonásával, szülő részére tanácsadás. 3 év felett akkor vehet részt ebben a gyermek, ha nem járhat óvodába. 
  • Fejlesztő felkészítés 
    • Feladata: Akik tankötelezettségüket SNI miatt nem tudják teljesíteni, fejlődéshez szükséges felkészítés biztosítása a szülő bevonásával és tanácsadással 
  • Tan. Képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység + országos szakértői és rehabilitációs tevékenység 
    • Feladata: fogyatékosság szűrése, javaslat ellátásra, ellátáshoz szükséges feltételek meglétének vizsgálata az intézményekben 
  • Nevelési tanácsadás 
    • Feladata: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak azonosítása, és kezelése a szülő ill. pedagógus bevonásával szakvélemény iskolakezdéshez 
  • Logopédiai ellátás 
    • Feladata: beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-komm. Zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása 
  • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 
    • Feladata: tanuló adottságainak és képességeinek szakszerű vizsgálata és iskolaválasztás ajánlása 
  • Konduktív pedagógiai ellátás 
    • Kp-i idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése, gondozása 
  • Gyógytestnevelés 
    • Spec. Eü. Testnevelési foglalkoztatás, ha iskolaorvos v. szakorvos ezt előírja. Magyarországon: játék helyett tanulás – kihangsúlyozva! - feladatok, kötelességek, felelősség

Az iskolaérettség (alkalmasság) jelei: 

Fizikai alkalmasság: 

  • Bizonyos fizikai mutatók: 110 cm, 18 kg
  • Jó erőnlét
  • Első alakváltozás: hosszabb végtagok, pocak eltűnt (ha volt) 
  • Fogváltás 
  • Lateralizáció (kezesség) egyértelműsége 

Pszichés alkalmasság: 

  • A gyerek szeretne iskolás lenni (ezt néha el is játssza)
  • Kitartás (nem hagy félbe feladatokat), feladattudat
  • Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival (fokozatosan ez kerül előtérbe) 
  • Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a felnőttekkel 
  • Nehézségek nélkül tud a csoportjába beilleszkedni 
  • Függetlenség, önellátás 
  • A teljesítmény igénye 

Szükséges kognitív képességek 

  • képes tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével, 
  • könnyedén megtanul rövidebb versikéket, mondókákat, 
  • képes magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni; nincs beszédhibája, 
  • némi gyakorlatot szerzett már finom motorikus mozgásokban, rajzol, színez, fest, gyurmázik 
  • bizonyos szintű mennyiségfogalom kialakult (jól használja a kisebb/nagyobb több/kevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10ig terjedõ számok között). 

Alkalmatlanság: 

  • biológiai érés lassúbb: fáradékonyság, gátlási folyamatok lassú fejlődése, idegrendszeri labilitás
  • nagyfokú mozgékonyságú 
  • figyelem elterelhető, szétszórt → emlékezeti zavarok 
  • pszichésen: önirányítás fejletlen – érzelmi és akarati téren 
  • nem tud alkalmazkodni az isk. követelményeihez (agresszív v. regresszív) 
  • nincs feladattudata 
  • csak nehezen kezd dolgozni, munkatempója lassú
  • beilleszkedési zavarok, másokat is zavar 
  • tájékozatlan (nem tudja a szülei nevét, foglalkozását stb.) 
  • fejletlen beszédkészség, beszédhiba, szegényes szókincs 

Aki alkalmatlan, későn érő, az még nem értelmi fogyatékos! Kezdeti iskolai kudarcok az egész iskolázásra kihathatnak! (ezért nem mindegy, mikor megy iskolába) Nálunk: visszatartás a leggyakoribb. Alkalmatlanság leggyakrabban szociális alkalmatlanságot, és nem értelmit jelent.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten