A találkozó szervezője: a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (a továbbiakban: FSZK)

Levezető elnök: Schmitsek Szilvia

Helyszín: Radisson SAS Béke Hotel 1067 Budapest, Teréz krt. 43.

Időpont: 2009. június 24. (szerda)

A délelőtti program 3 plenáris előadással kezdődött:

1. Dr. Mesterházi Zsuzsa, az FSZK kuratóriumának tagja

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány innovációs tevékenysége c. előadásában felhívta a jelenlévők figyelmét a ma oly fontos  innováció (megújulási igény, alkotóerők mozgósítása, széles körben hasznosítható új termékek, eljárások) jelentőségére.

Az FSZK stratégiai célja a fogyatékosügyi innovációk tervezése, támogatása, kísérése, terjesztése.

Jelenleg az FSZK a következő területeken folytat innovatív tevékenységet:

• korai intervenció (ellátó-rendszer átvilágítása - TÁRKI kutatás, szűrővizsgálatok, korai fejlesztő intézmények, fejlesztés és terápia, személyes szolgáltatások, juttatások, jogosultságok)
• integrált nevelés - inklúzív iskola (egyéni képességek, optimális képzési kínálat, integrált oktatás elsődlegessége, tanulási elmaradások csökkentése, esélyek a munka világában, kutató-fejlesztő programok /HEFOP, TÁMOP/)
• Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények - EGYMI (a speciális iskolák alapján új intézményegységek, komplex szolgáltató rendszer, diagnosztikus és módszertani fejlesztések, modellszerű megoldások, nyitott szakmai műhelyek, segítő hálózat)
• szülősegítés (találkozók, képzések, önsegítő csoportok, pszichológiai, nevelési és jogi tanácsadás, baby-sitter szolgálat, kezdeményezések gyűjtése, támogatása, érdekvédelem)
• munkavállalás, munkavégzésre felkészítés (Munkahelyi Gyakorlat, Dobbantó, támogató szolgáltatások, rehabilitációs majorságok)
• akadálymentesítés (épített környezet: elérhetőség, tájékozódás, Közszolgáltatások: közlekedés, tájékoztatás, kommunikáció: jelnyelv, gesztusnyelv)
• életminőség (függő vagy autonóm élethelyzet, partneri viszony és tisztelet, kompetenciák fejlesztése, egyéni szükségletek,, szerepkörök kitágítása, jogok és védelem, részvétel és önrendelkezés)

2. Bognár Mária a Dobbantó program szakmai vezetője

A vezető röviden ismertette a Dobbantó program (bővebben itt) első évének legfontosabb eseményeit.

A program 2008. november 24-én indult. A program legfontosabb célja, hogy átfogó komplex támogatást nyújtson olyan szakiskolák részére, ahol előkészítő évfolyam indításával csökkenteni kívánják a fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók tankötelezettség előtti lemorzsolódását.

A programba bekapcsolódó intézmények helyzetelemzés során felmérték legfontosabb erősségüket (többféle segítő szakma jelenléte, több éves szakmai tapasztalat OKJ-s szakmák oktatásában, innovációra törekvés), illetve gyengeségeiket (SNI tanulók segítése nem eléggé átgondolt, sok a hiányzás, fegyelmezetlen magatartás, nehezen mozgósítható tanulók a felzárkóztató jellegű képzésben, hiányos kapcsolatrendszer).

Eddigi eredmények:

• jó munkakapcsolat az educoach-okkal , a változást segítő mentorokkal ,
• megkötött szerződések, átutalt támogatások,
• megkezdődtek az iskola átalakítási folyamata, beszerzések,
• szakmai anyagok.

2009-2010-ben további – a változási folyamatot támogató - szakmai anyagok jutnak el majd a programban résztvevő szakiskolákhoz.

3. Sinka Edit a TÁRKI TUDOK munkatársa és Cseh Györgyi a Qualitas T&G ügyvezetője

Az előadók bemutatták a Dobbantó program belső monitoringjának és szakmai értékelésének menetét, módszertanát.

A következő kérdésekre vár a program vezetése választ:

• a fejlesztés értékelése,
• intézményi bevezetés értékelése,
• az érintetteknek a fejlesztéssel kapcsolatos elvárásainak, igényeinek, javaslatainak alapján a fejlesztési és a bevezetési folyamat értékelése, az eredmények és erősítendő területek beazonosítása,
• következtetések és fejlesztési javaslatok megfogalmazása.

A program értékelése akciókutatás keretében többszöri adatfelvétel útján történik. Alkalmazott módszerek: interjú, internetes kérdőívek.

A délelőtti szekcióülések közül az dr. Rapos Nóra az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet munkatársa Adaptív tanulásszervezés szekciójában a résztvevők megismerkedhettek a Megelőzés - Alkalmazás – Gondoskodás APS-OKI projekt 2003-2006 eredményeivel (bővebben itt).

A projekt általános célja hogy az általános iskolákat minden gyermek számára eredményes tanulás helyszínévé fejlessze, különös tekintettel a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett, hátrányos helyzetű diákokra oly módon, hogy e folyamatban együttesen vesznek részt az osztálytanítók, intézményvezetők és a helyi oktatásirányítás képviselői.

A program fő célkitűzései:

• a diákok tanulásának fejlesztése,
• a fejlesztés legfőbb motorja a pedagógus,
• a pedagógiai fejlesztés egysége az iskola.

A programban 18 általános iskola vett részt.

Az első évben a szükségletek felmérése, majd a második évben a tanulásszervezés megújítása (tanulási technikák, módszerek, fejlesztő értékelés, intézményiesítés) valósult meg.

Az adaptivitás olyan tanulásszervezés, amely a diákok szükségleteihez igazodik.

A program a diákok három alapszükségletére támaszkodik:

• kapcsolat (számítanak rá, megbecsülik, biztonságban van),
• kompetencia (annak a megtapasztalása, hogy meg tudok csinálni valamit, önbizalom),
• autonómia (saját tevékenységem szabályozása, utasítás és engedélyezés nélkül, kezdeményezés, befolyás, felelősség)

PÉLDÁK

Kapcsolat

• személyes figyelem a diákok iránt,
• hangos dicséret, a hibát csak az érintettnek jelezzük,
• ösztönzés a közös munkára,
• hagyni, hogy a diákok egymásnak magyarázzanak,
• legyen megfordítható a kommunikáció iránya.

Kompetencia

• engedjük a diákot a középpontba,
• értékelje a diák az órát,
• különböző tanulási stílusok,
• értékeljük és használjuk a diákok ötleteit,
• elegendő idő a tanulásra,
• a különböző tanulási stílusok figyelembe vétele.

Autonómia

• irányítás helyett ösztönzés,
• a diákokat ruházzuk fel felelősséggel,
• a tanulók maguk tervezzék a munkájukat
• maga választhass meg a feladatok sorrendjét,
• vegyenek részt az értékelési szempontok kialakításában, reflektálhassanak saját munkájukra.

A délutáni szekcióban többek között Bertalan Istvánné, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium tanára osztotta meg a jelenlevőkkel a Job shadowing  (bővebben itt) területén szerzett több éves tapasztalatait, amelyet a többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai képzésében szerzett.

Bemutatta a projektmódszer előnyeit:

• kíváncsiság, érdeklődés felkeltése,
• önálló tanulási célok,
• felelősségvállalás a produktumért,
• megváltozik a tanulók tanuláshoz és a tudáshoz való viszonya,
• sikerek, közös élmények szerzése,
• az önbecsülés és az önismeret magasabb szintre emelkedése.

A projektmódszer szerepe a pályaorientációban:

• a lemorzsolódás csökkentése,
• az iskolai kudarcok csökkentése,
• személyiség- és magatartászavarok kezelése.

A megvalósítás menete:

• a tanulók képességfelmérése,
• tanár önismerete,
• üzemlátogatások (vállalkozók) szervezése,
• a látogatás előkészítése (információ szerzés könyvtár látogatás során, látogatási szempontok rögzítése),
• a látogatást megelőzően rövid ismertető az érintett szakmáról (milyen készségek szükségesek)
• a látogatást követően a tanár irányításával a tapasztalatok feldolgozása csoportosan (fotók, plakátok készítése)

Budapest, 2009. június 30.

Készítette: Verasztó Mihályné (Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Irodája)