Buda vára 1849-es ostromának tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré - célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben, míg a munkálatok költségeire kétszázezer forintot engedélyezett Ferenc József császár.
A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 darab korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az „utolsó védőbástyát”.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel hadi célját elvesztette a Citadella, de csak 1899-ben vonult ki falai mögül a katonaság. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a II. Világháborúban, Budapest 1944 – 45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védőművei, melynek nyomait még napjainkban is jól látni.
Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Üzemel vastag falai között étterem és szálloda, míg a hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a kazamatáiban berendezett 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztet a „Budapest anno” fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a XIX. század végén. Az erőd keleti, városra néző fala előtt emelkedik Kisfaludy Strobl Zsigmond 1947-ben felállított Szabadság-szobra.
