Az ITE modul és a továbbképzési MOOC fókuszcsoportos értékelése
A ContinueUP fejlesztési naplójának negyedik részében a tanárszakos hallgatóktól és gyakorló tanároktól kapott visszajelzésekre reflektálunk az ITE modul és a CPD MOOC aktuális tervezetével kapcsolatban. Kilenc gyakorló tanár és hat tanárjelölt Horvátországból, Spanyolországból és Portugáliából vállalta azt a nem kis kihívást jelentő feladatot, hogy az egyetemi modulban és a MOOC-ban majdan résztvevők szemszögéből értékelje a terveket – ami nem könnyű feladat, tekintve, hogy kizárólag a jelenleg elkészült dokumentumok alapján kellett elképzelniük, milyen is lesz a modulban és a MOOC-ban való részvétel tanulási élménye.
Vonjuk be a „végfelhasználót” az alkotói folyamatba
A projekt kezdetén a partnerek kidolgozták a társalkotással kapcsolatos saját definíciójukat, miközben a szakirodalomban már létező definíciókat is tanulmányozták. A társalkotás vagy az "értékek társalkotása" az oktatás területén használt olyan szakkifejezés, amely azt a módszert határozza meg, amelyben az oktatók és a diákok szorosan együttműködnek egy tanterv vagy egy pedagógiai megközelítés kidolgozásában. Ez inspirálta a partnereket arra, hogy jobban bevonják a ContinueUP oktatási és képzési program végfelhasználóit. Az ITE modul elsősorban a tanárhallgatókat, a CPD MOOC pedig a szolgálatban lévő tanárokat célozza meg. Mivel azonban a projekt célja az, hogy a két részterület között a tartalom és a kompetenciafejlődés tekintetében határozott folytonosság legyen, a tanárjelölteket és a gyakorló tanárokat felkérték, hogy értékeljék az összes meglévő anyagot, és vegyes fókuszcsoportokban, közösen vitassák azt meg.
A projekt azért döntött a fókuszcsoportos visszajelzések összegyűjtése mellett, mert úgy gondolták, hogy ez megfelelőbb, részletesebb adatokkal szolgálhat, mint az egyéni visszajelzések. A fókuszcsoportban a tagok: (1) segíthettek egymásnak, ha valaki félreértett valamit; (2) építhettek egymás ötleteire; (3) a csoportdinamika lehetővé tette a szabad, könnyed véleménycserét, így kritikusabbak lehettek a résztvevők. Az is fontos volt, hogy a tartalomfejlesztési folyamat során formatív visszajelzéseket gyűjtsenek, így a modul és a MOOC tervezői így folyamatosan tudtak változtatni a tartalmon a azok alapján.
A fókuszcsoport tagjai szakasz-egységenként és modulonként vizsgálták meg a tananyagot, figyelembe véve a fókuszcsoport moderátorai által megadott reflexiós kérdéseket.
A fókuszcsoport által felvetett kulcsfontosságú szempontok:
- a modulban és a MOOC-ban is kiemelték a tevékenységek időbeosztásának alul- vagy túlbecsülését, valamint azt, hogy mikor lenne hasznos egy-egy tanulási célt tovább részletezni,
- a résztvevőket arra kell ösztönözni, hogy tanulási naplót vezessenek,
- úgy vélték továbbá, hogy a modul és a MOOC számára hasznos lenne egy világosabb tanulási terv vagy index, amely vizuális áttekintést nyújthatna a tanfolyam programjáról,
- javasolták, hogy a tanfolyam tervezői tegyék egyértelműbbé, hogy ez a tanfolyam nem pusztán a technológiára és annak használatára összpontosít,
- a tevékenységeket alakítsák át úgy, hogy mind a tanárjelöltek, mind a gyakorló tanárok számára megfeleljenek.
Részletes értékelési pontok
A fókuszcsoport tagjai több szempontból is eltérő véleményeket fogalmaztak meg. Néhány tag úgy vélte, hogy a résztvevők kognitív terhelésének csökkentése érdekében csökkenteni lehetne a tevékenységek választékát, a modulszakaszokban illetve a kurzus záró tevékenységében. Más tagok úgy vélték, hogy a több választási lehetőség érdekes ötleteket adhat a tevékenységekhez és egyes tanárok számára vonzóbbá teheti a kurzust. A fókuszcsoport további eltérő véleményeket fogalmazott meg arról is, hogy legyenek-e osztályozott tesztek, hogy az elmélet és a gyakorlati ötletek egyensúlyban legyenek-e, és hogy a résztvevőknek az elején több útmutatásra van-e szükségük a csoportos tevékenységekhez. Ezek az eltérések lehetővé tették az előnyök és hátrányok árnyaltabb megvitatását, és segítettek a tervezőknek abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak a tartalmat és a felépítést illetően.
Tanulás a társaktól kapott visszajelzésekből
Mivel az ITE-modul és a továbbképzési MOOC tartalma szervesen kapcsolódik egymáshoz, az ITE-szolgáltatók a továbbképzési MOOC-ról adott visszajelzésekből is fontos tanulságokat tudtak levonni és felhasználni saját munkájukban. A fókuszcsoport által felvetett közös pontként jelent meg mindkét területre vonatkozóan, annak hangsúlyozása, hogy a program részeként a mesterséges intelligencia témájával is foglalkozni kell. Bár a programnak eredetileg nem volt célja a mesterséges intelligencia kezelése, a fókuszcsoportok arra a következtetésre jutottak, hogy a résztvevőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy elgondolkodjanak azon, hogyan segítheti őket a mesterséges intelligencia a szakmai fejlődésükben és más az oktatásban érdekelt felekkel való együttműködésben.
Miután olyan sokáig dolgoztak a ContinueUP programon, az ITE és a továbbképzési szolgáltatók nagyra értékelték azt a lehetőséget, hogy hátra léphettek egy kicsit, és mérlegelhették a külső értékelőktől kapott visszajelzéseket. Egy brüsszeli partnertalálkozó során az ITE- és továbbképzési szolgáltatók vegyes csoportokban először megvitatták a fókuszcsoport által az egyes szakaszokkal és modulokkal kapcsolatban adott visszajelzéseket, és azt, hogy miként lehetne azokat beépíteni a programba. Ezt követően az ITE-szolgáltatók és a továbbképzési szolgáltatók külön-külön megvitatták és újra áttekintették a teljes modult és a MOOC-ot, megállapodtak a tartalom következő felülvizsgálata során kiemelten kezelendő pontokról, és megtervezték a program véglegesítéséhez szükséges következő lépéseket.
