A XX. század közepén megjelent egy olyan mechanikus számológép - a Curta -, amely egy több évezredes igényt elégített ki a legmagasabb fokon, közel ötszáz éves fejlesztő munka lezárójaként született meg, jóllehet alig vált ismertté. A tervezője már igen érdekes életútja miatt is megérdemli, hogy megemlékezzünk róla, túl a zseniális fejlesztési munka eredményén.
Curt Herzstark 1902. január 26-án született Bécsben, kikeresztelkedett zsidó apa és keresztény anya gyermekeként. Az első számológéppel kapcsolatos élményeit hamar megszerezte, mivel édesapja 1905-ben számológépgyárat alapított, ahol akkortájt fejlettnek számító Thomas-féle kalkulátorokat kezdtek gyártani, különböző saját fejlesztésekkel kiegészítve. A kis Curt ígéretes zenei tehetség volt, de érdeklődése a technika iránt is hamar megnyilvánult: 8 évesen a vásárok csodagyerekeként apja készülékein szorzásokat végzett, a nézők nagy bámulatára.
Az első világháborúban, mint majdnem minden gyárat, a Herzstark gyárat is katonai célra használták, tüzérségi lövedékeket gyártottak.
A világháború után, mikor Curt elvégezte a gimnáziumot, finommechanikai szerszámkészítőnek kezdett tanulni apja gyárában. Szerencsés volt, mert apja gyárában találkozhatott a legkorszerűbb technikákkal, és sokat tanult már John Hayardtól, mentorától, aki korábban Glashüttében tanult, a század eleji finommechanika oktatás fellegvárában.
A húszas évek közepétől a régi monarchia területén értékesítette a gyár termékeit. 1928-ban jelent meg a cég legnagyobb sikert aratott terméke, amely 8 új szabadalom alapján működött és nagy táblázatok sorait és oszlopait is képes volt összegezni. Az egy irodában 3-5 ember munkáját kiváltó készülék nem terjedhetett el, mert egy autó árába került!
1934-től kezdett Herzstark egy olyan zsebben is elférő készüléken gondolkodni, amellyel az alapműveletek egyszerűen elvégezhetőek. Erre a vevők és a kor is sarkallta, hisz ezidőtájt egy magára valamit is adó technikus vagy mérnök logarlécet hordott magával, ami viszont nem adott minden esetben megfelelő pontosságú eredményt.
A kezdetben Liliputnak nevezett modell alapgondolata az volt, hogy nem a hagyományos készülékek miniatürizálását kell megpróbálni, mert ezeket nem lehet közvetlenül az ujjakkal beállítani, hanem egy teljesen új konstrukciót kell alkotni, amely
- nem tartalmaz kiálló alkatrészeket, hogy zsebben is lehessen hordani;
- tenyérben elfér, de mégis stabilan fogható, aminek a henger forma felel meg a legjobban;
- az eredményt a tetején jelzi ki, ahol a műveletvégző kar is elhelyezkedik, a bemenő számokat a paláston kelljen beállítani;
- kellően könnyű, ami könnyűfémből való készítést feltételez.
1937-ben a cégalapító apa elhunyt, Curtnak kellett átvennie a gyár vezetését. 1938 márciusában a nácik megszállták Ausztriát. A Herzstark technikai tudását elismerő nácik Hitler győzelmi ajándékaként tekintettek a készülő gépre, így hagyták, hogy dolgozzon a terveken.
1943-ban tartóztatták le, mert segítséget nyújtott a zsidó menekülteknek.
A buchenwaldi koncentrációs táborba került, de technikai tudása miatt dolgozhatott számológépén, majd később a V1 és V2 rakéták vezérlését is megoldó Gustloff-Művekbe került. A bombázások miatt a gyár a föld alatt 600 méter mélységben volt egy régi sóbányában, amelynek állandó 21 °C-os levegője lassította a sokak korai halálát okozó tüdőbetegség elhatalmasodását. Anyja élelmiszercsomagjai és a meghagyott megfelelő ruházat is növelte túlélési esélyeit.
A buchenwaldi tábor felszabadításáig dolgozott náci felügyelet alatt a számológép tervén. A felszabadítás előtti utolsó napokban sikerült is befejeznie a Liliput névre keresztelt számológép terveit.
Curta, a miniatűr csoda
A gép olyan volt, mint egy vicces kis régi kávédaráló. De ez a látszat ne tévesszen meg senkit, a Curta kalkulátor igen okosan volt megszerkesztve. A tervezést dicsérő apróság, hogy a kalkulátort ellátta egy lezáró gombbal, amelyet ha nem távolítottak el, az elcsomagolt gép nem tudott mozogni, kopni. Minden Curta géphez tartozott egy tok, vagy egy kis henger alakú tartó, amelyet akár nyakba is akaszthattak.
A nevét a történet szerint onnan kapta, hogy a nem sokkal korábban megszületett lányához hasonlóan ez is olyan volt, mintha saját gyermeke lenne. Az egyik munkatársa javasolta, hogy a leánygyermekéhez hasonlóan a dédelgetett számológép is az ő nevét viselje.
A készülék gyártását is meg kellett oldani. Hosszas tárgyalások után a liechtensteini nagyherceg ajánlatát fogadta el, ahol a Contina cég igazgatójaként és részvényeseként kezdődhetett meg a gyártás 1948-ban. Herzstark hamar szembesült viszont azzal, hogy igazából sem a gyártásra, sem az eladásra nem tud már hatni. A korábban becsült 8 milliós eladási szám egyre irreálisabbá vált, mivel a forgalmazást végző kereskedők maguk sem tudták használni a készüléket, így leendő vásárlóiknak sem tudták bemutatni annak kiválóságát.
A készülék 8, majd 11 jegyes változatát 1972-ig gyártották. A gyár gyakorlatilag csődbe ment. Hiába volt Herzstark főrészvényes, alig lett haszna az eladott közel 150 ezer példányból. A sokkal könnyebben kezelhető elektronikus számológépekkel már nem bírta a piaci versenyt.
A siker elmaradása szinte érthetetlen, hisz a Curta kalkulátor nem csak a négy alapműveletet képes elvégezni, hanem tud négyzetre emelni, gyököt vonni, többszörös szorzást végrehajtani, negatív hatványt számolni. Az első Curta kalkulátorokhoz is már egy 64 oldalas matematikai segédanyagot tartalmazó kézikönyvet adtak.
Ízelítőül a 4713-at a következő módon tudjuk összeadni a 872-vel. Először be kell vinni a gépbe az első számot: fogjuk meg a felső hengert, majd a henger oldalán keressük meg az egyes számot, ez az egyes helyi érték. Csúsztassuk le a csúszkát addig, míg meg nem jelenik a 3-as szám a "kijelzőn". Majd lépjünk a kettes helyi értékre és csúsztassuk az 1-es pozícióba. És így tovább. Végül a gép tetején lévő kart tekerjük egyszer körbe és rakjuk a gépet nulla stop állapotba. Ezután alakítsuk ki a paláston a másik számot, majd hajtsuk végre egy újabb tekeréssel az összeadás műveletet.
A készülék nem merült feledésbe Curt Herzstark 1988. október 27-i halála után sem. Nehézkesnek, illetve bonyolultnak tűnhet a Curta gép használata, de nem szabad elfelejteni, hogy a Curta gép a XX. század egyetlen olyan mechanikus számológépe, amelyet nem tudtak teljesen elfeledtetni az elektronikus számítógépek. A Curta tulajdonosok klubja ma is virágzik és gyűjti újabb és újabb tagjait. A taggá váláshoz elegendő rendelni kell egy ma is gyártott Curta hasonmás gép megrendelése, nagyjából 30 $ teljes költséggel, amiben benne van a kézikönyv is. Ezek után már jelentkezhetünk is a klubba.
Forrás:
A cikkhez kapcsolódó prezentáció letöltése. (500 KB)
Rozgonyi-Borus Ferenc
