Belgiummal kapcsolatosan a legérdekesebb dolog, amit meg kell említeni, az a történelmének köszönhető és napjainkban is igen jelentős tényező, vagyis a többnyelvűség. A lakosság nagy része francia, másik fel viszont német és holland anyanyelvű, az iskolait oktatásnak viszont ehhez is szigorúan kell igazodnia. Az állam csak bizonyos kérdésekben, mint például a beiskolázás korhatárának meghatározásában, valamint az államilag támogatott iskolák pénzügyi kereteinek a biztosításában vállalja a döntést. A többi kérdés megoldását, vagyis mit és hogyan tanítsanak a diákoknak az intézményeket fenntartó közösségekre bízzák. Így aztán a 6-tól 18 éves korig tartó kötelező iskolalátogatás alkalmával, a tanulók akár több iskolatípussal is találkozhatnak az évek során.
Mint látod, már ott is kora gyermekkorba kell beülni az iskolapadba, pontosabban az előiskolába, mert hogy Belgiumban ezt így hívják. Az előiskolát akár már 2 év 6 hónapos korban is el lehet kezdeni, kicsit olyan ez, mint nálunk az óvoda, vagyis nincsenek órák, számonkérések, vizsgák. A gyerekeket játékokon keresztül próbálják meg felkészíteni a következő iskolára, vagyis fejlesztik a kommunikációs képességeiket, a közösségben való függetlenedést, s bár ez az előképzés nem kötelező, a gyerekek 90 százaléka részt vesz az előoktatásban.
Az általános iskola hat éves, szemben ugye a mi nyolc éves képzésünkkel, és a hazai általános iskolákhoz hasonlóan itt is az első két évben az olvasás, írás, matematikai alapműveletek elsajátítása a cél, de ezek mellett nagy hangsúlyt helyeznek olyan tantárgyak is, mint a biológia, ének-zene, és a vallás. S akkor most térjünk vissza egy kicsit a többnyelvűség témakörére, mert hogy a flamand iskolákban már az általános iskola első két évében tanítanak franciát, s harmadik évtől már az egész oktatás francia nyelven folyik. Emellett az iskoláknak biztosítani kell még egy nyelv oktatását, általában az angolt, míg a német nyelvterületen található iskolákban pedig kötelező a francia nyelv elsajátítása.
A középszintű oktatás már jóval bonyolultabb, ami azt jelenti, hogy itt is több típusú iskola közül lehet választani. Van egy úgynevezett általános középfokú oktatás, ami hat évet jelent, s az itt tanuló diákok nagy része valószínűleg valamilyen egyetemen és főiskolán tanul majd tovább. Létezik egy technikai jellegű oktatás is, ahol tanítanak, matematikát, nyelveket, történelmet, földrajztudományt is, azonban az itt végzett hallgatók jelentős része az iskola után rögtön munkába áll, olyan területeken, mint mondjuk a turizmus, egészségügy vagy a vendéglátás. A belga oktatási rendszerben működnek még szakközépiskolák, ahol ékszerész, vagy autószerelő illetve ezekhez hasonló szakmákat sajátíthatnak el a diákok, valamint ezekben az intézményekben választhatnak egy hetedik és nyolcadik évfolyamot, ami után lehetségessé válik számukra a továbbtanulás.
S ha valaki inkább művészeti pályát szeretne választani, annak sincs nehéz dolga, hiszen vannak művészeti középiskolák is, ahol táncot, zenét, stb. lehet tanulni, és innen is tovább lehet tanulni valamilyen egyetemen vagy főiskolán. A felsőfokú oktatás a már hazánkban is alkalmazott bolognai folyamat szerint zajlik. Vagyis, van az úgynevezett kandidátus képzés, amely az első két év az egyetemen, orvosi esetén ez három, ezután következik a licentitate fokozat, amely két év után jutatja diplomához a diákot. A bachelors cím megszerzése 3 év, erre jöhet még rá a master képzés, amely egy illetve két éves lehet, végül pedig lehetőség van a Phd, vagyis a doktori cím megszerzésére. Természetesen, a beszámoltatások, vizsgák itt sem maradnak el a hétköznapi oktatás során, vagyis tanulni muszáj, bármelyik ország iskolapadjában ül is a diák.
