A Bodrog partján még ma is áll egy falszakasz, ami egyértelműen középkori, hiszen rajta két lőrés is felfedezhető (sőt egy 1936-os fénykép tanúsága szerint ez a falszakasz nagy kiterjedésű és több szintes - ezért egyértelműen azonosítható a 17.századi forrásokban emlegetett Merítő-bástya ágyú kazamatájával, ami szintén kétszintes). A vár keleti részén, a 610. helyrajzi számú telken látható egy alaktalan falcsonk, melyet alapként használtak egy 20. században épült házhoz. Ennek középkori eredete szintén valószínűnek tűnt. Ugyanezen a telken található egy nagy méretű, körülbelül hat-hét mázsás, andezitből faragott kő is, melyen mesterséges bemélyedések láthatóak - valószínűleg korabeli zárszerkezetek helyei. Ezért a kő egy korabeli kapu függőleges elemeként értelmezhető. Sajnos a kő nem eredeti helyén áll, illetve fekszik, de jelentős súlya miatt feltételezhető, hogy eredetileg is a közelben helyezkedhetett el. Mérete pedig egyértelműen "vár léptékű".
A várszigetnek nevezett területen (ma csak félsziget, de a középkorban valóban minden oldalról fal kerítette az erődítményt) ma is található egy belső tó, mely érdekes - félköríves, "kifli" alakú és sokkal mélyebben helyezkedik el, mint az átlag járószint. Ha rátekintünk a várról fennmaradt középkori alaprajzokra, akkor azokon is láthatunk egy belső területet, mely mélyebben fekszik. Ez a belső várat kerítő szárazárok. Már első ránézésre is világosan látszik a középkori és a mai mélyedés alaprajzi hasonlósága - ezért a mai tó belső oldalán kell elhelyezkedjen a vár legkorábbi része: a négybástyás belső vár az öregtoronnyal és a Mátyás korabeli palotaszárnnyal. És valóban ez a legmagasabban fekvő területe az egész várszigetnek! (Magyarázatra szorul, hogy az egykori szárazárokban miért van víz? A válasz sajnálatos módon az, hogy az 1954-ben értelmetlen módon megépített tiszalöki vízierőmű kártékony hatása miatt.
Ez az erőmű Tokajtól körülbelül 15 km-re helyezkedik el, ennek ellenére itt is legalább három méterrel emelte meg a talajvízszintet - tönkretéve ezzel a mélyebben fekvő tokaji pincéket a kistokaji házakat, melyek azóta salétromosak és nem utolsó sorban tönkretette az összes taktaközi település lakóházait. Sajnálatos módon a vár egy része is a talajvízszint alá esik ily módon - például az imént emlegetett Merítő bástya ágyúkazamatájának alsó szintje. A teljesebb várfeltárás szempontjából tehát mindenképp szükséges lenne a tiszalöki vízierőmű megszüntetése - amely sok Tokaj környékén lakó ember régen dédelgetett álma.)
A külső várat a középkorban egy mesterségesen ásott (?) csatorna keríti, mely a Bodrogot és a Tiszát köti össze a vár mögött. Ez a csatorna ma is megvan, sőt neve sem változott: a középkor óta Kisbodrognak hívják. Csupán annyi az eltérés, hogy ma már nem folyik bele a Tiszába, hanem ÉK-re, a Bodrogköz irányába kanyarodik, de egy szakaszon nyomvonala követi a középkori medret - így a vár helyének meghatározásakor ez is számba veendő terepalakulat. Továbbá, ha az ember sétálgatás közben kezébe veszi a hitelesnek tekinthető későközépkori alaprajzokat (Jacob von Holst, illetve Lucas Georgh Schicha munkáit) és figyelembe veszi az eddig felsorolt terepjelenségek elhelyezkedését - mint meghatározó tényezőket, akkor rájön, hogy a felszínen tapasztalható 20-50cm-es felszíni szintkülönbségek ott jelentkeznek, ahol egykoron a középkori várfalak álltak.
A 610. számú telken lévő alaktalan falcsonkról kiderült, hogy egy három méter széles fal földből kiálló, lepusztult része! És maga a fal pedig a vár egyik legfontosabb építményének a vár keleti oldalán lévő ötszög alakú bástyának (Vasaló bástya) az északi fala. Ezt az épületet Serédy Gáspár a Habsburgok kegyeltje építette a 16. század harmincas éveinek környékén, hogy a Tisza túloldalán, János Zsigmond által épített, ellenséges faerőd támadásait megfelelő védművel ellensúlyozza. Ez akkor egy önálló bástya volt, melyet a korábban épült négybástyás belső várból, akkor még, fahídon lehetett megközelíteni. Később, ahogy a 16. század közepén kiépül a Némethi Ferenc- féle nyolcbástyás, kőből épült külső vár (amely szintén ehhez a bástyához csatlakozik mindkét oldalról) már ezt a fahidat is átépítik kőhíddá, majd fedett átjáró folyosóvá.
