A gyakorlati vizsga

Az érettségi első, gyakorlati része május 19-én lezajlott, az eredeti feladatsorokat rendben találták, így ezeket kellett a diákoknak megoldaniuk. A vizsga szinte gond nélkül folyt le, apróbb hardveres gondok voltak csak, és szerencsére a kánikula is elkerülte ezt a napot.

Summázva azt mondhatnánk, hogy a példák részben megfeleltek a várakozásoknak, részben pedig jelentősen könnyebbek voltak, de nézzük is őket sorban!

Középszint

A középszintű érettségi első feladata szövegszerkesztés volt. A két darab plakát elkészítése táblázathoz kötött módon igen jól felmérte a matúrázók szövegszerkesztési ismereteit.

Pár perifériális ismerettel lehetett csak gyorsan megoldani a feladatot. Például a táblázat celláiban TAB billentyűvel való mozgás ismerete nélkül az aláírás rész elkészítése nem volt könnyű feladat, sokan vesztettek is pontot rajta. Persze a megoldáshoz nem kellett feltétlenül ismerni a CTRL-TAB kombinációt, a feladat megoldható volt cellán kívül is, majd a kész aláírást elég volt bemásolni.

A prezentációs feladat igazi sikerélményt nyújthatott, aligha volt olyan érettségiző, aki ne tudta volna megvalósítani. A kisebb figyelmetlenségek okozhattak inkább itt pontveszteséget: kör helyett ellipszis rajzolása, rossz színválasztás, illetve az utolsó dián a beillesztendő kép középre igazításának értelmezése: sokan szabadszemre tették középre és nem beállítással.

A weblapkészítés is sokak számára könnyűnek látszhatott, de sok kis apró beállítást igényelt, amelyek menübeli helyének megkeresése igencsak alapos jártasságot igényelt az alkalmazásban. A 15 pontért igencsak meg kellett dolgozni, és sokan nem is tudták ezt elérni, kisebb hiányokkal dolgoztak, és így pontot vesztettek.

A táblázatkezelő feladat lényegesen egyszerűbb felépítésű és könnyebb volt, mint a rovatunkban közölt felkészítő feladatok. Ennek fő okára a feladat bevezető szövege is utalt: nem épülhetett erőteljesen az egyik részfeladat a másikra, és ezért lazább lett a kapcsolat a részlépések között is.

Az alkalmazandó függvények köre viszont nagyjából azonos volt a felkészítő példákkal, ahogy a diagramkészítés is hasonló beállításokat tartalmazott. Az FKERES-t alkalmazók a 12. pontban jó néhányan elfelejtették, hogy az alkalmazhatósághoz szükséges a segédtábla megfelelő előkészítése, de a HOL.VAN és INDEX függvény használói számára nem okozott ez a pont sem problémát.

A záró 20 pontos adatbázis-kezelési feladat a maga 6 részfeladatával igen egyszerűre sikeredett, és aki valamennyire is rátekintett a felkészítő feladatok megoldásaira is, szinte rutinból megcsinálhatta ezeket.

A legnehezebb talán a módosító lekérdezés elkészítése volt, illetve némi rutint kívánt a jelentés elkészítése, de nem volt extrém módon munkás egyik sem. A figyelmetlenség miatt kellet inkább pontokat levonni, mert nem a kívánt feltételeket írták be, vagy nem csak a megjelenítendő mezőket adták meg.

Emelt szint

Szemben a majd húszezer középszinten érettségizővel, jóval kevesebben választották emelt szinten a megmérettetést: közel 750 diák írta meg a kijelölt központokban ezt a példasort.

A rendelkezésre álló idő a programozási feladat miatt 240 perc lett, de ha valaki azt kihagyta, akkor igen kényelmesen teljesíthette a többi feladatot, és még így is szép pontszámot szerezhetett.

Az első feladat több alkalmazást is magában foglalt: a weblap elkészítése igényelt grafikai és szövegszerkesztési ismereteket is, a 30 pontért sok kicsi, de egyszerű műveletet kellett elvégezni, nem igazán okozott komoly gondot senkinek sem. Itt is inkább a figyelmetlenség miatt veszthettek pontot a diákok.

A táblázatkezelő feladat a maga 15 pontjával jóval bonyolultabb megfogalmazású lett, mint amennyire nehéz volt maga a feladat. Az alkalmazandó függvények köre viszont azonos lett a középszintűével.

Az alapként megkapott tagolt szöveg igyekezett az összes lehetséges kombinációt megadni, hogy ellenőrizhető legyen, a kedvezmény kiszámítása ténylegesen a megfelelő módon történt-e. A feladat lényegesen komolyabb lett volna, ha ezt a táblázatrészt nem adták volna meg előre, és a matúrázóknak maguknak kell rájönniük a meghatározás módjára. Persze ez lényegesen nehezebben lett volna javítható.

Az adatbázis-kezelési feladat részben könnyebbnek bizonyult a középszintűnél: a Group by megfelelő alkalmazásán túl igazán mást nem kellett ismerni. A részfeladatok eléggé egy síkban mozogtak, a megfelelő csoportosítást kellett elkészíteni más és más elemekkel. A legdrágább termék megkeresése Top alkalmazásával megoldható volt, de természetesen a Subselect alkalmazása sem volt tiltott.

A programozási feladat 45 pontjáért valójában nem egy, hanem több kisebb algoritmust kellett elkészíteni, több kisebb eljárás vagy modul formájában. A feladatot látva továbbra sem értem, hogy miért zárták ki a LOGO nyelvet a választható nyelvek listájából, egyik részprobléma kidolgozása sem okoz gondot e nyelven sem. A részfeladatok mindegyike megoldható a megfelelő, hatékony algoritmus ismerete nélkül is, mondhatni izomból is mennének.

A közép- és emelt szinten rendelkezésre álló idő véleményem szerint nem lett arányos a feladatokkal, a magukat gyengébbnek érző és ezért csak középszintet vállalók sokkal feszítettebb tempóban voltak kénytelenek dolgozni, mint a valószínűleg nagyobb ismeretanyaggal - vagy önbizalommal - rendelkező, emelt szinten érettségiző társaik.

A vizsga befejeztével a felügyelő tanár, az érettségiző és a rendszergazda közösen lementette a diák által megjelölt állományokat, ezeket archiválták két példányban. Ha a munka során összesítve egy óránál hosszabb ideig nem tudott a vizsgázó önhibáján kívül dolgozni, vagy más okból nem lett értékelhető a gyakorlati munkája, úgy szóbelin nem egy, hanem két tételt kell majd húznia.

Szóbeli

A szóbeli ideje nagyjából 15 perc középszinten, emelt szinten 20 perc. A tételsorból egy tételt kihúzva indul a felelet. A felkészülési idő legalább 30 perc, ami alatt a tételhez kapott rövid témakifejtés, érintendő elemek kulcsszavai alapján az érettségizőnek a feleletét fel kell építenie. Fontos az, hogy magához a felkészüléshez nem használható számítógép, de a felelethez már igen!

A sikeres géphasználat érdekében célszerű előre tájékozódni a rendszergazdától, hogy pontosan milyen szoftverek kerülnek majd fel a gépre, mi érhető el és milyen korlátozások lesznek a vizsga idején.

A sikeres szóbeli felelethez már az érettségi napja előtti felkészülés során célszerű vázlatokat készíteni a tervezett elmondandóhoz a megismert szóbeli témakörök alapján, hogy semmi ne maradjon ki a feleletből. A tényleges tételt csak a vizsgán láthatja meg majd az érettségiző, amely segítségképpen tartalmaz a címnél bővebb, de továbbra is csak vázlatos kifejtést. Ezt ötvözhetjük a tényleges felelet előtti felkészülés 30 perce alatt a korábban elképzelt témakifejtéssel.

A szóbeli felelet ideje igen hosszúnak tűnhet. Ennek oka, hogy a felelet első része egy önálló kifejtés a húzott témáról, amelyet célszerű a témakör alapfogalmainak tisztázásával kezdeni, majd a fő területeket az eltervezett sorrendben érintve ki is fejteni. A kifejtést persze kísérheti a gyakorlati illusztrálás a számítógépen.

Az első bevezető rész után következik a röviden kommunikációsnak nevezhető rész, ahol a vizsgáztatók kérdéseire kell választ adni, vagy bemutatni a számítógépen a kért elemeket. Fontos az, hogy mindezt úgy csinálja a vizsgázó, hogy az határozottságot sugározzon, például a számítógépet úgy kezelje, hogy az mutassa is a jártasságot a felületen, ne kelljen például a menüpontokat keresgetni, az ikonok jelentését kutatni.

Sorozatunk, reméljük, segítetett a vizsga letételében.

Rozgonyi-Borus Ferenc