Egy geometriai test a művészetben
2004/04/28 11:50
2740 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ha egy félkör a végpontjait összekötő átmérő körül forog, akkor olyan felületet ír le, melynek minden pontja az említett átmérő felezőpontjától egyenlő távolságra van. E felületet gömbfelületnek s azt a gömbölyű testet, melyet a térnek a gömbfelület által körülhatárolt része képez, G. felületneknek, vagy igen gyakran csak röviden G.-nek nevezzük.

A gömb szó 'sphaera' tehát egyszerre jelöli a felületet, a középponttól egyenlő távolságban lévő pontok halmazát, és azt a testet, teret, ami e halmaz mögött egzisztál. Akárhogy is van, Nagy Gábor György itt látható munkáinak kulcskérdései, a képek jelenleg a Godot Galériában láthatók, megegyeznek a fenti idézet tételeivel. A képek centrumában látható vizuális jelenségek megfogalmazzák a gömbfelület felszínének kalandos optikai világát, de jelzik a csillogó, fénylő felület mögötti test, súlyos anyagiságát Az ember szívesen gondol a gömbre mint a tökéletes testre. Így gondolta ezt már Parminedész is Krisztus előtt a VI. és V. század fordulóján, aki a létezőt, mely örök, nem keletkezett, mentes minden változástól, mozgástól, gömb formájúnak képzelte el. Igaz a gömb nem szerepel a plátoni szabályos testek között, hiányzik a tetraéder, hexaéder, oktaéder, dekodaéder és ikozaéder illusztris társaságából.

Ha már a tökéletesnél, a szabályosnál tartunk. A minap jelentette a NASA, hogy a relativitáselmélet téridő-vonszolódásának bizonyítására úgynevezett giroszkópakat juttattak el egy szputnyikra. A giroszkóp lelke nem más, mint egy pingponglabda méretű, kvarcból öntött, a tökéleteshez közelítő, de csak közelítő, golyó. Fantasztikusak a paraméterei: felszíne maximum 40 atomrétegnyire tér el a gömbtől, sűrűsége 1:10 millióhoz mértékben egyenletes. Ha a föld is ilyen tökéletes gömb lenne, akkor a Mount Everest csúcsa és a Mariana-árok között mindössze 5 méter szintkülönbség lenne. A művész játszva alkot tökéletesebbet az embernél. Nagy Gábor György például előképeket, mintákat, modelleket sem használ műveihez.

Nagy Gábor György az utóbbi években akár digitális, akár klasszikus technikával is dolgozik, igyekszik a témát, a feldolgozásra váró és szánt élményanyagot redukálja. A gúlák, oszlopok, üvegpalackok, üvegburák, hamisgyöngyök után, itt és most a gömbé és a kézművességé a főszerep (olaj/vászon, hidegtű). A képeken látható gömbök egy művészi kísérlet állomásai. Miképp lehet közel kerülni a festőnek a vizuális tények elemi részecskéihez, atommagjaihoz, atomgömbjeihez. Ezzel a kísérlettel Nagy Gábor György látásunk megtisztításához járul hozzá.

Nagy Gábor György a metafizikai derű festője.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten