Az elemzés vázlatai
A már ismert mindmap eszközzel összegezni és bővíteni kívánjuk az előző részben feltárt gondolatokat, összefüggéseket. Célunk szerint ezek olyan felelettervek, melyek segítségével előadást tarthatunk, feleletet készíthetünk. Irodalomórán (is) kerülni kívánjuk, hogy kész szöveget memorizáljon a tanuló. A szöveg felidézésére való összpontosítás, esetleg a meg nem értett mondatok a műelemzés lényegét teszik tönkre, a szöveg érzékeny megértését.
Első térkép: a vers képei, szerkezete
Nem könnyű az asszociációkat, a szimbólumokat (tér)képpé szerkeszteni. Hogyan tudunk összefüggő rendszert alkotni a reális és irreális világot egyszerre leírni kívánó vajdai tájversből. Egy egyszerű megoldás: sorra vesszük a valódi és látomásos táj elemeit. Fontos a központi elem meghatározása. Bár a vers címe, témája felkínálja magát, mégis a vers "költői" kérdését ajánlom. Mert összegzője a "látomás-líra" gondolatfolyamatának, és belőle - visszafejtve - elágaztathatók az elemek és részek.
Az ábrán látható "a kör négyszögesítése". A látványelemek, tájelemek alkotják a következő koncentrikus kört, a vers-építkezés folyamata pedig az "égtájakat", dimenziókat.
Ez a mindmap segít a verset felidézni.
Második térkép: A vers erővonalai
A második mindmap már az elemzés segítője. A versszakokban megjelenő képeket általánosítja, csoportokba sorolja. Csak kiemelve a jellemző sorokat máris a filozófia (ismeretelmélet, létfilozófia) kérdéseit és a korabeli választ rögzíthetjük a "térképen".
Nap alattam, nap fölöttem,...;
Itt az ég a földet éri...
Gondolatom messze téved / Kék ürén a semmiségnek...
S minden olyan mozdulatlan...
Mult, jövendő tán együtt van.
A tér, az idő sejtelmes láttatása vezeti fel a költő egyik kérdését: ... Földi élet, hol a réved?
Harmadik térkép: Az elvonatkoztatás
Ez a mindmap természetesen tartalmaz olyan elemeket, melyek nem a versből származnak, Vajda János életének és más verseinek fő motívumai is megjelennek mint háttérinformációk. A vázlat a "természet" szót helyezi központba, a tájlíra tárgyát. A forrástól (élmény) a célig (a versben kibontott vagy elrejtett tanulság, üzenet, hangulat.
A vajdai tájlíra jellegzetessége, hogy a külső táj csak ürügy, a belső én megnyilvánulására (látomás és/vagy hangulat). A versben ott rejlik (mint a korábbi szöveges elemzésben is felfejtettük): "a vadászélmény, Schopenhauer, a természettudományok fejlődése, Világos, a kiegyezés, Gina...".
Ennek az elmetérképnek (és a szükséges háttérismereteknek) a segítségével már az irodalomtörténetben, eszmetörténetben és a magyar történelem folyamataiban helyezhetjük el Vajda versét (és tájlíráját).
Negyedik térkép: Az összegzés
A negyedik mindmap ezt a következtetést egyszerűsíti le. Már nem idézi fel a vers képeit, csupán a lírai alany helyzetére és állapotára utal. A XIX. század vége napjaink "izmusainak" bölcsője. Ma sem könnyű, bár az akkori nagyvárosi lét és modern világ ma már talán falusi idillnek is tűnhet. A "virtuális világ" küszöbén a kérdés még inkább elhangozhatna:
Hátha minden e világon,
Földi életem, halálom
Csak mese, csalódás, álom?...
