A II. rész
A középszintű matematika érettségi két részből áll. Az első része 12 rövid feladat, amelynek megoldására 45 perc áll rendelkezésre, és 30 pontot lehet szerezni. A II. rész megoldására 135 perc idő van. A II. rész is két részre osztható, azonban az ezekre fordított időt mindenki magának osztja be.
A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, amely esetenként további részfeladatokat is tartalmazhat.
A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz. A feladatok közül a vizsgázó választja ki azt a kettőt, amelyet meg fog oldani. Annak a feladatnak a számát, amelyet nem kíván megoldani egyértelműen jelölni kell a feladatlap belső lapján az erre a célra szolgáló négyzetben. A jelölés azért fontos, mert így ezt a feladatot nem értékeli a javító tanár. Ha a vizsgázó nem ír be semmit ebbe a négyzetbe, akkor a javítótanár az utolsó, azaz a 18. feladatot nem fogja kijavítani.
Mire kell figyelni a geometria feladatok megoldása során?
Értsd meg feladatot, alaposan, és ha szükséges, akár többször is olvasd el a kérdést!
Geometria feladatoknál kezd a megfelelő ábra felrajzolásával, amelyen az adatokat, ismeretleneket is felkell tüntetni! Ezért a legtöbb esetben már jár pont.
Ha a feladatban pl. általános háromszög szerepel, akkor próbálj meg nem speciális (egyenlő szárú, esetleg derékszögű) háromszöget rajzolni. A rossz ábra rossz feltételezésekre vezethet!
Sok esetben egyszerűsíti le a feladatmegoldást, ha derékszögű háromszöget találsz az ábrán! Vigyázz, mert ami az ábrán derékszögnek tűnik, nem biztos, hogy derékszög! A feladatok jó részét pedig nem is tudod megoldani, ha nem találod meg a derékszögű háromszöget!
Nagyon fontos a geometriai feladatok megoldásánál a háromszög nevezetes vonalainak, és pontjainak ismerete! (magasságpont, súlypont, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, stb.)
Akármennyire is úgy látszik a rajz alapján, a háromszög szögfelezője nem biztos, hogy felezi a szemközti oldalt! Ez csak speciális háromszögek esetén igaz. (Szögfelező tétel: A háromszög belső szögfelezője a szemközti oldalt a szomszédos oldalak hosszának arányában osztja.) A síkidomok területének meghatározása nemcsak oldalak illetve magasság ismerete alapján lehetséges, hanem oldalak és szög segítségével is, ha nem jut eszedbe biztosan találsz összefüggést a függvénytáblázatban!
Fontos ismerned a speciális négyszögek (négyzet, paralelogramma, trapéz, rombusz, deltoid) definícióját, és tulajdonságait!
Koordinátageometriai feladatoknál már a megadott adatok (pl. pontok) ábrázolása egy koordináta rendszerben is adhat ötletet, sőt pl. egy szakasz két végpontjának ismeretében a felezőpont koordinátái leolvashatóak!
A számológép
Szükséged lesz egy olyan számológépre is, amely többet tud, mint a négy alapművelet. Szokás ezt TUDOMÁNYOS számológépnek is nevezni. Ez az eszköz már képes a szögfüggvényeket, hatványokat kezelni.
Az előírások szerint nem lehet olyan zsebszámológépet használni, mely szöveges adatok tárolására és megjelenítésére alkalmas. Nem lehet programozható és külső kapcsolatot fogadni tudó eszköz.
Előző este azt is érdemes ellenőrizni, hogy megfelelően működik-e!
Az mindenképpen előnyös, ha több sort is be lehet egyszerre írni, lehet javítani a beírt műveleti sort, vissza lehet keresni a korábbi műveleti sorokat, képes akár tört alakban megjeleníteni és számolni.
A szögfüggvényekkel történő számolás esetén (sin, cos, tan), figyelj oda, hogy a számológép „DEG” v. „D” módban legyen, ekkor a hagyományos szögekkel számolsz! (Lehet radián és angol újfok is beállítva, ez, ha nem ismered, akkor problémákat okozhat!)
További érdekes oldalak:
Zsigó Zsolt
