Fizikatörténeti utazásunkat a Google Earth program telepítésével, elindításával érdemes kezdeni. Ez az igazán népszerű alkalmazás elsősorban a földrajzórák főszereplője lehet, de látni fogjuk, hogy a fizika számára is tartogat érdekességeket.
a pisai ferdetorony
A program segítségével bárki ellátogathat a Föld egy adott pontjára, majd ráközelíthet egy érdekesebb helyszínre és ha szerencsés, akkor egészen részletgazdag látvány tárul elé.
A fizika olyan kísérletek nélkül, mint a gerincesek csontváz nélkül. Az egyik első kísérletező Galileo Galilei volt, aki a XVI. és a XVII. század Itáliájában tevékenykedett. A legenda szerint a pisai ferdetoronyban is végzett szabadeséssel kapcsolatos fizikai kísérleteket. A híres torony jól kivehető a műholdfelvételen is éppen a ferdesége miatt.
Galilei fontos csillagászati felfedezéseket is tett és híve volt a Föld-középpontú világképnek. Az inkvizíció ezért meghurcolta és tanai visszavonására kényszerítette az akkor már idős Galileit. Híresssé vált mondása az "Eppur si muove" (És mégis mozog) azonban évszázadokkal később is szállóige.
A Földről nem mindig tudott ennyit az emberiég, mint ma. Galilei hitt abban, hogy a Föld a Nap körül kering. A tudományban azonban nem a hit, hanem az objektív tények, a kísérletileg is igazolható igazságok a döntőek. A Föld másik mozgásának, a tengelykörüli forgásnak egyik bizonyítékát Léon Foucault francia fizikus szolgáltatta. A róla elnevezett kísérlet lényege, hogy egy nagyon hosszú, lengési síkjában szabadon elforduló inga mozgását figyeljük. A Föld forgása miatt a fellépő Coriolis-erő elfordítja az inga lengési síkját és ez az inga által homokba rajzolt nyomvonalakon jól látható. Az első Foucault-ingát a párizsi Panthéonban állították fel 1851-ben.
Ulm
Bolygónk mélyének titkait sokan, sokféleképpen kutatták. A magyar "fizika fejedelme" Eötvös Loránd is közéjük tartozik. Eötvös Loránd 1888-ban kezdett a gravitációval foglalkozni és 1891-re elkészült az Eötvös-inga, mellyel a tudós méréseket kezdett. Az első gravitációs mérésekre a Celldömölk mellett fekvő Ság-hegy egykori vulkáni kúpján került sor.
Eötvös kutatási eredményeit megismerte a világ és Albert Einstein is hivatkozott rájuk az általános relativitáselmélet megalkotásakor. A világ legnevesebb fizikusa nagyon izgalmas életutat tudhat magáénak. Einstein életútja a németországi Ulm városában kezdődőtt. Ulm egyik érdekessége, hogy székesegyházának tornya a világ legmagasabb templomtornya a maga 161,53 méterével.
Einstein a relatavitáselmélet(ek) atyjaként ismert ma a legtöbb ember számára. A legnagyobb tudományos elismerést azonban nem ennek a felfedezésnek köszönhette. A fizikai Nobel-díjat 1921-ben nyerte el a fényelektromos hatással kapcsolatos eredményeiért. A Nobel-díjakat (a béke-díj kivételével) rendszerint Stockholmban adják át a város koncerttermében.
Bikini
A fizika talán legnagyobb projektje mind a mai napig a tragédiával végződő Manhattan-terv volt. Számos Nobel-díjas tudós működött közre az első atombombák elkészítésében. Albert Einstein ebben a történetben csak mellékszereplő. A számos magyar származású tudóssal megerősített kutatócsoport a II. világháború idején, az 1940-es években Új Mexikóban (Egyesült Államok) titokban dolgozott az atomfegyver kifejlesztésén. A Los Alamos Nemzeti Laboratórium egy gyors ütemben létrehozott kutatóintézet volt, ahol többek között Wigner Jenő, Enrico Fermi, Teller Ede, Neumann János is dolgozott.
Az Egyesült Államok által kifejlesztett atombombák és hidrogénbombák fő kipróbálási helye a Csendes Óceánban, a Marshall-szigeteken levő Bikini-atoll volt. 23 atomfegyvert robbantottak fel itt. A Google Earth jelzi is ezeket a helyeket. Az 1958-ig zajló kísérleti atomrobbantások után nagymértékű radioaktív szennyezés jelezte az atomenergia azon felhasználási módját, melyre nem lehetünk büszkék.
Mára lejárt a kísérleti atomrobbantások kora. Az atomok szerkezetével kapcsolatos kutatások nagyobb része a békés felhasználásra összpontosít. Az atomi vagy éppen szubatomi részecskék vizsgálata egyre nagyobb energiájú gyorsítók építését tette szükségessé. A részecskegyorsítókban vizsgálják ma az anyag legkisebb ismert építőköveit. A World Wide Web szülőhelyeként is számon tartott svájci CERN az egyik olyan kutatóintézet, ahol a mikrovilág titkait vizsgálják. Képen jól látható, hogy az intézet kissé átnyúlik Franciaországba is.
CERN
Fizikatörténeti sétánk állomásai letölthetők és a Goggle Earth programba mappaként illeszthetők. Ebben a mappában minden, a cikkben szereplő helyszínre ellátogathatunk egy dupla kattintással. A méltán népszerű Google Earth segítségével könnyen szerkeszthetők hasonló séták a fizikaórákhoz.
Főző Attila László
