Ha nincs ott, nem is létezik
A gyermeki agy már az első hónapokban sajátos módon, tapitással és látással szerez információkat és élményeket a körülötte lévő tárgyakról. Ez a felfedező képesség azonban azzal társul, hogy mihelyst eltűnik az adott dolog a látóteréből, úgy az arról megszerzett információ is semmissé válik. 18 hónapos korukra a csecsemők eljutnak arra az érettségi szintre, hogy a tárgyakat függetlenítsék, vagyis hogy azok állandóak és akkor is léteznek, ha azok időről-időre eltűnnek.
A gyermeki agy következő fejlettségi szintjén már képes felismeri a tárgyak különbözőségeit, s képessé válik arra, hogy valamely tulajdonságuk alapján külöböző csoportba sorolja azokat. A hatodik és hetedik életév környékén a számolás folyamata és az egyszerűbb matematikai műveletek elvégzése már a mindennapi életben is megjelenik, ugyan még csak játékos formában, de ezek a játékos interakciók már elősegítik a logikai kapcsolatok kifejzését és megértését.
A logikát is fejleszteni kell
Wittgenstein szerint: „A logikában (matematikában) az eljárás és az eredmény egy és ugyanaz. Ezért nincsenek meglepetések.” Ez az állítás lefordítható a matematika és logika kapcsolatára is, hiszen ha jól megfigyeljük a legegyszerűbb matematikai művelet is logikai elveken alapul, tehát ez az összefüggés is azt mutatja, hogy az eredmény innen nézve is ugyanaz: matematika és logika szoros kapcsolat tehát egyértelmű. A logikai készség, hasonlóan az intelligencia összes területéhez fejlesztést igényel, első sorban azért is, mert csak így szűrhetők ki az olvasásból, írásból, számolásból (dislexia, disgraphia) származó nehézségek.
A csecsemőkor első pár hónapjában a már korábban említett észlelési folyamatok mellett, a gyermekek zene iránti készsége is megjelenik. A babák gagyogása azt jelzi, hogy fogékonyak a ritmusokra, a dallamok elsajátítására, s ezt kétéves korukra az ismétlésekig, saját dallamok, versikék kitalálásáig képesek fejleszteni. Ebben az esetben is felmerülő kérdés, hogy a zenei tehetség hány százalékban ösztönös, örökletes képesség, és mennyiben járul ehhez hozzá ezen készség folyamatos fejlesztése?
Zene és testmozgás
Az egyértleműen kijelenthető, hogy a ritmusérzék minden emberben jelen van, és a jobb agyféltekében található. A zenei intelligencia azonban hasonlóan a többi készséghez fejlesztésre szorul. Sőt, néhány más képességgel szoros kapcsolatot mutat, hiszen például a kottaolvasás elsajátítátása hasonlatos a nyelvi intelligencia készségével. De nemcsak a nyelvi képességek fejlesztése állítható a zenetanulás szolgálatába.
A zene és a testmozgás is szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A ritmus, a ritmikus mozgás és a zene egymásra gyakorolt hatása is azt mutatja, hogy a mozgási intelligencia is részese annak a kapcsolati hálónak, amelyben ezek a készségek és képességek fejleszthetők, és egymásra gyakorolt hatásuk pozitív eredményekkel szolgál a gyermeki intelligencia különböző területeinek egyéni fejlesztésében.
