A Netcraft nemzetközi, internetszolgáltatásokkal foglalkozó szervezet webszerverekről szóló felmérései szerint az elmúlt években az Apache kiszolgáló túlnyomó piaci részesedést szerzett: az Internet webkiszolgálóinak több, mint 67 százalékán e szoftver fut. Vajon miért lett ilyen népszerű az Apache, megelőzve több kereskedelmi terméket is? A válasz nagyon egyszerű: az Apache webkiszolgáló pontosan azt csinálja, amire készült, ráadásul gyorsan, pontosan és megbízhatóan. Aki használja, ismeri egyszerűségét, gyorsaságát, rugalmas és egyszerű konfigurálhatóságát. De ne szaladjunk ennyire előre.
Az Apache alapértelmezett nyitóoldala
Az Apache fejlesztése 1995-ben kezdődött el az NCSA által készített httpd projekt folytatásaként. Készítői mindig törekedtek a szabványokkal való kompatibilitás megőrzésére, de szem előtt tartották a könnyű bővíthetőséget, a biztonságot, és a kezdő rendszergazdák számára igen fontos könnyű konfiguráció lehetőségét is.
Rengeteg kiforrott tulajdonsága emelte konkurrensei fölé, néhány a teljesség igénye nélkül:
- nyílt forráskód
- moduláris felépítés
- többplatformos üzemeltetés (Windows, Netware, OS/2, Unix, Linux, stb.)
- adatbázis alapú autentikációs mechanizmusok
- kiváló naplózási tulajdonságok
- virtuális hostok készítésének lehetősége
- CGI, PHP támogatás
Az Apache az összes disztribúcióban megtalálható, de természetesen letölthető a projekt weblapjáról is. A telepítés után szinte azonnal használható, a kiszolgálandó anyagok feltöltése szinte gyerekjáték - látványos sikereket érhetünk el használatával.
Mielőtt azonban elmélyednénk a telepítés részleteiben, ismerkedjünk meg néhány alapfogalommal. Az Apache gyakorlatilag nem csinál mást, mint a webszerver kiszolgálókönyvtár(ai)ban elhelyezett dokumentumokat átadja a http protokollon keresztül csatlakozó klienseknek. Bizonyos esetekben szükségünk lehet arra, hogy fizikailag egyetlen szerver több címet is ki tudjon szolgálni (pl. www.iskola.hu és www.masikiskola.hu). Ezt az eljárást VirtualHostnak hívjuk, ekkor virtuális webszerverek jönnek létre.
Ha e szerverek különböző IP-címmel rendelkeznek, akkor IPVirtualHostingról, ha egy IP-címen vannak, akkor NameVirtualHostingról beszélünk. DocumentRootnak nevezzük azt a könyvtárat, amelyen belüli dokumentumokat szeretnénk szolgáltatni. A CGI (Common Gateway Interface) lehetővé teszi, hogy szerveroldali programokat futtassunk, és azok végeredményét felhasználjuk weblapunkon. A modulok - a Linux kerneléhez hasonlóan - olyan betölthető egységek, melyek egy-egy adott funkció megvalósításához szükségesek, és természetesen testreszabhatóak. SSL-t (Secure Socket Layer) használunk akkor, amikor az átvitt információkat titkosítani szeretnénk.
