Talán az amerikai Red Hat Inc. alapítói sem gondolták volna, hogy az 1993-ban útjára indult cég 2006-ra a nyílt forrású iparág meghatározó, sőt, vezető szereplője lesz. Nos, ez a sikertörténet nem csak arról szól, hogy a Linuxszal a nagyvállalati igényeket is ki lehet szolgálni, hanem azt is, hogy sokszor a siker érdekében rövid távon talán kellemetlen döntéseket kell meghoznunk.
A Red Hat korábbi, szabadon hozzáférhető disztribúcióinak (pl. RH 9.0, kódnevén Shrike) támogatása 2003 végén szűnt meg. Ekkor - a nyílt forrású közösség és a vállalati felhasználók nem kis megrökönyödésére - a cég bejelentette: teljesen új üzleti modell alapján bocsájtja ki termékeit, amelyeket elsősorban már nem az otthoni felhasználók, hanem a vállalati környezetek számára hasznos szolgáltatásokkal és terméktámogatással fejel meg. Így született meg a Red Hat Enterprise Linux, amellyel sorozatunkban részletesen foglalkozunk. Fontos megemlíteni, hogy ugyanebben az időben a Red Hat igen jelentős anyagi és szakmai támogatással létrehozta Fedora Project néven az otthoni, illetve tesztfelhasználóknak szánt programját.
A Red Hat Enterprise Linux (röviden: RHEL) kiadása után a terméktámogatás minősége és skálája is nőtt, igen népszerűvé vált a cég oktatási struktúrája is, továbbá számtalan egyéb olyan technológia és megoldás is megszülettett, amely révén nem csak operációs rendszert, hanem felügyelet eszközöket, címtárkiszolgálót, fájlrendszert is megtalálunk a termékpalettán. Kiemelendő mind közül a RHEL ES és AS operációs rendszer, amelyek megoldásaikkal, megbízhatóságukkal nem véletlenül lettek igen népszerűek.
A Red Hat jelenleg futó operációs rendszerei kétféle változatban érhetők el: az ES (entry-level vagy edge server) elsősorban a kis- és közepes vállalatok alkalmazási környezeteiben javasolt, míg az AS (advanced server) inkább a nagyobb rendelkezésreállást követelő vagy különlegesebb platformokon nyújtja a legjobb hatékonyságát. A két megoldás között természetesen technológiai különbségek vannak: az ES x86, AMD64/EM64T és Itanium platformokon, míg az AS ezeken felül zSeries, iSeries és pSeries környezetekre is elérhetőek. Az ES legfeljebb 2 fizikai processzort és 16 GB memóriát támogat, míg az AS kiadásokban használható erőforrásoknak pusztán az eltérő architektúrák szabnak gátat.
Matthew Szulik, a Red Hat elnök-vezérigazgatója
A Red Hat a vállalati desktop megoldások terén is bizonyít: a Red Hat WS és Desktop a mérnöki munkaállomások, illetve az egyéb, elsősorban irodai tevékenységekre használt gépeken népszerűek.
A felsorolt megoldások közös jellemzője, hogy a Red Hat 12-18 hónapos kiadási ciklussal számol. A RHEL következő kiadása, a RHEL 5 2006 decemberében esedékes, és megjelenése biztosan megmozgatja majd az iparágat, hiszen olyan technológiákat tartalmaz majd, mint a már itt is bemutatott Xen virtualizáció, valamint a SystemTAP és a Frysk, amelyek segítségével belekukkanthatunk az aktuálisan futó kernelbe vagy akár futás közben megváltoztathatjuk alkalmazásainkat. A RHEL 5 sok felhasználó megelégedésére a Common Criteria EAL 4 minősítéssel is rendelkezni fog - láthatjuk tehát, hogy a Red Hat komolyan veszi feladatát.Ez a komolyság nem csak annak köszönhető, hogy partnerei az ipar "nagyágyúi" közül kerülnek ki (ld. IBM), hanem számos közismert kernelfejlesztő (pl. Ingo Molnar) is a cégnél dolgozik, ráadásul a Red Hat igen sok visszajelzést, véleményt figyelembe vesz a termékek finomítása során.
Mindez a felsorolt finomság természetesen a nyílt forrású közösség javára is válik, a Red Hat megoldásai ugyanis változatlanul nyílt forrásúak, szabadon hozzáférhetők. Ezen lehetőségen kapva pár "árnyék-RHEL" is megszületett, melyek közül a legismertebb CentOS-t érdemes kiemelnünk, amely értelemszerűen nem rendelkezik vállalati terméktámogatással, de gyakorlatilag ugyanazok az elemek találhatók meg benne, mint a Red Hat Enterpise Linuxban.(folytatjuk)
