Kémikus szemmel
Roger D. Kornberg kémikus, aki egy biokémiai laboratórium élén olyan folyamatok vizsgálatában ért el komoly eredményeket, melyek haszna elsősorban a biológiában és azon belül a fehérjeszintézis folyamatának jobb megértésében jelentkezik.
A tudományos kutatások egyre komplexebbek, a különböző tudományágakat összefogó témák közül a legnagyobb érdeklődés és legnagyobb anyagi támogatás azokat kíséri, amelyek gyakorlati alkalmazási lehetőségei sokat ígérnek az egészségvédelem, az ipar, a környezetvédelem, a gazdaság számára. Nem csoda tehát, ha az utóbbi idők kémiai Nobel-díjait olyan kutatók nyerték el, akik több más tudományágat érintő munkájukkal értek el eredményeket. A 2006-os díjazottA DNS transzkripció vizsgálatában Kronberg érdeme a folyamatok molekuláris szintű feltárása. A kémikust ebben a kutatásban a szerkezet, a mélységben zajló mechanizmusok érdeklik, míg a biológus a folyamat eredményével és következményeivel foglalkozik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kémia a hardverrel, míg a biológia a szoftverrel foglalkozik, ha egy, a számítógépes világból vett hasonlattal szeretnénk jellemezni a helyzetet.
Roger Kornberg az 1970-es évektől foglalkozott a DNS mélyebb szerkezetével, akkor még Francis Crick (a DNS szerkezetének egyik felfedezője) és Aaron Klug irányítása alatt az Egyesült Királyságban. 1974-ben röntgendiffrakciós vizsgálatai alapján Kronberg felvetette, hogy a feltekeredett DNS-szál (kromatin) olyan egységekből áll, melyek valójában DNS-fehérje komplexek. Egy ilyen "építőkocka" a nukleoszóma kb. 200 bázispárból és egy ún. hisztonból épül fel, mely nyolc fehérjeegységből áll (oktamer).
a kromatinszál úgy tekeredik fel, hogy az eredmény egy gyöngysorhoz hasonlít, melyben a gyöngyök a nukleoszómák | a hisztonban 8 fehérje kapcsolódik össze úgy, hogy a DNS-szál ehhez számos ponton kapcsolódik és kialakul a gyöngy, a nukleoszóma |
A Stanford egyetemen végzett kutatásaiban Kornberg és csoportja az élesztő sejtjeiben vizsgálta a DNS-transzkripció folyamatát és nem várt felfedezést tettek. A folyamat molekuláris szintű feltárása nyomán kiderült, hogy a transzkripcióban fontos szerepet játszik egy kb. 20 fehérjéből álló komplex, melyet a csoportnak sikerült izolálnia is. Ez az ún. mediátor fehérjekomplex egy óriásmolekula, melynek részletes szerkezetvizsgálata még nem történt meg. 2001-től kezdve a kutatócsoport röntgendiffrakciós módszerekkel és elektronmikroszkóp segítségével számos molekuláris "pillanatfelvételt" készítettek az RNS polimeráz enzimről, amint a transzkripció különböző fázisaiban vesz részt.
Kornberg eredményei nyomán a DNS átírásának folyamatát sokkal jobban ismerjük, így bepillanthatunk azokba a mozzanatokba, melyek során a sejtekben különböző fehérjék termelődnek és ezen keresztül közelebb kerülhetünk bizonyos betegségek kialakulásának megértéséhez.
szereplők: RNS-polimeráz enzim (fehér), DNS (kék), növekvő mRNS (piros) |
A genetikai információ igen bonyolult molekulákban van kódolva. Ezekben a molekulákban a kémiai kötések, a másodlagos kötőerők (pl. hidrogénkötések) és a kialakuló térszerkezet határoz meg minden eseményt, folyamatot és tulajdonságot, melyekkel a biológia foglalkozik. A molekulamodellezés eszközeivel még az ilyen bonyolult molekulák is megjelenthetők, például az RNS polimeráz enzim háromdimenziós modellje (zip, 600 kB) megtekinthető a Chime kiegészítő programmal (IE böngészővel).
Röntgendiffrakció
A röntgendiffrakció esetében röntgensugarak hajlanak el az atomok elektronburkán. A két vagy több atomról szórt sugárzás interferál egymással, és a fényképező lemezen szabályosan elhelyezkedő foltokból álló interferenciakép jelenik meg. Ebből egykristályos, szilárd anyagból álló mintánál meghatározható az atomok pontos helye az elemi cellában. A foltok méretéből következtetni lehet az atomok minőségére is. A módszer nagy molekulák (pl. fehérjék), kis méretű, gázállapotú molekulák és porok szerkezetvizsgálatára is használható.
modern röntgen diffraktométer | egy diffraktogram |
Apa és fia
1959-ben nyerte el a rangos kitűntetést az RNS és a DNS biológiai szintézisének vizsgálatáért. |
Linkek
- A 2006-os kémiai Nobel-díj hivatalos oldala
- Transzkripció
- A genetikai kód és a fehérjeszintézis (SDT)
- Az elektronmikroszkóp (SDT)
- A sejtciklus és a kromoszómaszerkezet (SDT)
Főző Attila László