Autodidakta rajzoló, grafikus, könyvillusztrátor, képregényrajzoló. Megközelítőleg 200 képregény fűződik a nevéhez köztük irodalmi adaptációk, krimi átdolgozások, saját szerzésű történetek és számos film alapján készült képregény is. Fazekas neve szorosan összefonódott Cs. Horváth Tibor szövegíró nevével. Kettejük között igen gyümölcsöző baráti és munkakapcsolat alakult ki, ami egészen Cs. Horváth haláláig tartott.
Fazekas Attila 1948-ban Keszthelyen látta meg a napvilágot. Középiskolás korától sikeres rajzoló, akinek saját tárlata is nyílt, s még a gimnáziumi évek alatt önálló képregényei is megjelentek. "Ahhoz, hogy valakiből képregény rajzoló lehessen, három dolgot kell csinálnia: rajzolni, rajzolni és rajzolni"- nyilatkozta Fazekas Attila, s ehhez az elvéhez valóban hűen tartotta is magát. Az érettségi után három pálya vonzotta: a képzőművészet, a tanári munka és a színészet. Egyik helyre sem vették fel, ezért dolgozni kezdett: volt segédmunkás és kaszkadőr, lovagolt és focizott, de ami a legfontosabb, hogy közben fáradhatatlanul rajzolt. Gyakori társa volt szabad óráiban - egész gyerekkorától kezdve - a Füles magazin. S most úgy érezte, eljött az idő, hogy a sajtó utat engedjen tehetségének. Házalni kezdett képregényeivel a szerkesztőségekben, végül a Magyar Ifjúság című lapnál foglalkoztatták karikaturistaként.
A tördelő-szerkesztő Mikulka küldte el a fiatalembert Zorád Ernőhöz is, akinél több más rajzolóval együtt dolgozott. Megkésve leadott munkája miatt azonban kirúgta őt az öreg mester. Fazekas tovább "lépcsőzött" a szerkesztőségeknél. Így került aztán a Pajtás magazinhoz. 1972-ben itt jelent meg első képregénye, az Újvári kaland. A képregény Vak Bottyán ifjúkori csínytevéseiről szólt, és nagy sikert aratott.
Itt ismerkedett meg Cs. Horváth Tiborral, az egyik legismertebb és legnevesebb képregény-forgatókönyvíróval. "Cs. Horváth meglátta bennem az ifjú "D' Artagnant", aki a "Három testőrökhöz" Korcsmáros, Sebők, Zórád trióhoz fog csatlakozni." - írja Fazekas önéletrajzában. Eleinte azonban munkája abból állt, hogy a fenti rajzolók exportra "vagdalt" képregénykockáinak rajzait kellett kiegészítgetnie. Hamarosan azonban rámosolygott a szerencse, és saját pályára állhatott. Cs. Horváth segítségével képregényrajzolói állást kapott a Népszavánál, s ettől kezdve pályája töretlenül haladt előre.Rajzolt a Népszavának, a Pajtásnak, a Fülesnek és a Pesti Műsornak egyaránt. Önálló füzetei között a Focisuli vezeti a sort, mely a sport propagálására szolgáló anyag volt.
Az igazi áttörést azonban a filmképregények hozták meg, melyek hatalmas számban, a Csillagok háborúja például háromszázezer példányban jelent meg. Elkészítésük sem volt mindennapi: "Néhány fotó, és a forgatókönyv alapján kellett elindulni a rajzzal, aztán amikor bejött a film, gyorsan megnéztük háromszor, majd újra beültünk a nézőtérre, és lefotóztunk egyes filmkockákat, hogy a jeleneteink nagyjából hasonlítsanak a filmben látottakhoz. Mindezt rohammunkában kellett csinálni, ám ennek ellenére ez nem látszik az eredményen" - emlékezett rájuk Fazekas.
1989 - a változás dátuma. Nemcsak a rendszerváltásé, de a hazai képregényrajzolás történetében bekövetkezett törésé is. Élő példa lehet erre a Botond képregény. A rendszerváltás optimista kezdetén Fazekas megjelentette önálló képregényfüzetét. A kilencvenes évek közepére azonban számos más képregényújsággal egyetemben tetszhalottá vált a lap. Ebben az időben szűntek meg sorra a korábban kedvelt képregények, adósodtak el a kiadók. A Botondot 2003-ban feltámasztotta Fazekas, de saját kiadásában jelenik meg.Változnak az idők. A magyar képregénypiacról a kilencvenes években a nyugati képregények szinte teljesen kiszorították az originál magyar termékeket. Majd egy újabb évtizednek kellett eltelnie, hogy ismét beszélhessünk magyar képregénykiadásról, úgy, hogy a piacot még mindig a nyugati áru uralja. A Fülesben is a kezdeti hatról kettőre csökkent a képregényoldalak száma, miközben az összoldalszám nőtt.
Korábban a vásárlók harminc százaléka vásárolta a képregényekért a lapot, ez a szám mára jócskán lecsökkent. Fazekas Attila azonban máig rajzol a lapban. De ne higgyük, hogy "élőkövület" egy hajdan paradicsomi korból. Fazekas Attila nagyon is eleven és realista ember. Ő rajzolta a Neo együttes rajzos videóklippjét is. Egészen bizonyos, hogy még hallunk róla...
