A konfliktus olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg (Szekszárdi 1995, 1996). Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző (Gordon 1994). A konfliktusok azonban lehetnek fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói (Cseh-Szombathy 1995). Felismerhetőek és jól azonosíthatóak az olyan konfliktusok, amelyek elkerülhetőek és ajánlatos is elkerülni őket. Ugyanakkor a kívánatos konfliktusok is napfényre kerülnek, mint amilyen a saját vélemény vállalásából, érdekérvényesítésből vagy az igazságért való kiállásból adódó konfliktusok.
Konfliktuskezelési paradigmák a pedagógiai tevékenységben
Három szemléletmód alapján szerveződhetnek a közösségek, viselkedhetnek az egyének a konfliktusmegoldás tekintetében: alapvetően győzelemre törekvő, alapvetően ráhagyó és kompromisszumkereső szemlélet szerint (Gordon 1994, 1995).
Általában a vezetői stílus minősége meghatározza a szervezet konfliktuskezeléssel kapcsolatos szemléletmódját. Az iskolai konfliktusok esetén fontos a konstruktív konfliktusszemlélet, amelyben a felek autonóm lények, demokratikus játékszabályok alapján működnek, a köztük levő kapcsolatok szimmetrikusak, a konfliktus megoldása pedig a felek egyenrangúságán alapuló interakció során alakul ki. (Szekszárdi 1996).
Morton Deutch tizenkét pontban határozza meg a konstruktív konfliktuskezelés feltételeit, szabályrendszerét, amelyek betartása segíti a feleket az elfogadható megoldások megtalálásában:
- A felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt.
- Legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, ismerjenek alternatívákat az erőszakra.
- Ne kerüljék el, hanem vállalják a konfliktust.
- Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit.
- Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között.
- Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és összeegyeztethető érdekeket.
- Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát.
- Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat.
- Kontrollálják egymás szubjektivitását, sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit, melyek az akut konfliktusok gyakori tartozékai.
- Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit.
- Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben.
- A konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig erkölcsös!
