Középmezőnyben a magyar diákok
Érsek Dóra
2005/04/27 00:00
1712 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Az OECD Pisa-jelentésének második kiadásából arra derül fény, hogy a magyar iskolarendszer a fejlett országok középmezőnyében helyezkedik el, és csak alig javult valamit 2000 óta. A magyar iskolarendszer különböző mutatói legfeljebb 1-2 hellyel javultak a 2000 és 2003 között vizsgált nemzetközi rangsor szerint.

Finnország a legeredményesebb

A magyar diákok Pisa-jelentés szerint leginkább a természettudományos ismereteikkel büszkélkedhetnek, míg matematikában Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia mögött helyezkedünk el a rangsorban. A felmérés szerint nem állunk túl jól az olvasás terén sem, hiszen a legfrissebb lista 41 ország között a 21. helyre teszi eredményeinket, ami csak egy hellyel jobb a 2000-ben mért eredményeknél, miközben Lengyelország a 23.-ról a 13. helyre tudta magát felküzdeni. 2002-2003 között Magyarország eredményei mindössze 1-2 hellyel javultak. Matematikából a huszonkettedik, olvasásból a huszonegyedik, a természettudományok terén a tizennegyedik, míg a problémamegoldás területén a tizenhetedik helyen állunk. A legtöbb szempontból Finnország bizonyult a legeredményesebbnek. Az északi ország már 2000-ben is az élvonalban tartózkodott, és ezt a helyzetet mostanra csak erősíteni tudta. A finn modell sikerének titka feltehetően főként abban rejlik, hogy az ottani pedagógusokat és a diákokat is egészen más hangulat uralja a közoktatási intézményekben.
Kiemelt figyelem

Számunkra bármennyire is meglepő, de a finn diákoknak örömet okoz a tanulás, ami által tanáraik dolga is sokkal könnyebbé válik. Ez többek között annak köszönhető, hogy a pedagógusok állandóan figyelik és szükség esetén azonnal elemzik az egyes diákok viselkedési és tanulási problémáit. Ebbe természetesen bevonják a szülőket, valamint szükség esetén az iskolapszichológust vagy akár a szociális gondozót is. A finn diákok intelligenciáját és tanulási kedvét fokozza, hogy nagy súlyt helyeznek a zeneoktatásra. Megszívlelendő tanulság az is, hogy Finnországban igen gyakran, évtizedenként legalább egyszer a változó igényeknek megfelelően átdolgozzák a kerettanterveket is. Az iskolák és az azokat fenntartó önkormányzatok ugyanakkor nagy szabadságot élveznek a megszabott keretek között, hiszen például maguk dönthetnek arról, hogy mennyi és milyen hosszú órát tartanak délelőtt, illetve délután. Kiemelt figyelmet fordítanak az anyanyelvi képzésre is, ami nemcsak a finnek kitűnő olvasási készségében, hanem a bevándorlók könnyebb integrálódásában is megmutatkozik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átfogó oktatási jelentése a 30 OECD-tagállam és további 11 ország összesen mintegy negyedmillió 15 éves diákjának felmérésén alapul. Az első Pisa jelentés 2000-ben látott napvilágot, míg a következő a Handelsblatt szerint 2006-ban lesz esedékes.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten