Mit érdemes tudni a madarakról?
A gerincesek törzsének ezen osztálya mintegy 9500 fajt foglal magába, de természetesen évről évre fedeznek fel újabb és újabb madárfajokat. Hazánkban 371, legalább egyszer előfordult madárfajt regisztráltak, közülük kb. 350 faj rendszeresen előfordul. Első képviselőik a jurában (200-145 millió éve) jelentek meg, evolúciójuk során döntő többségük a repülő életmódhoz alkalmazkodott, bár vannak vízi, illetve futóéletmódhoz alkalmazkodott röpképtelen fajok is.
Az évmilliók során gyakorlatilag az egész Földet meghódították, alkalmazkodásuk kiváló. Diadalútjuknak az ember szabott jelentős határt, a 20. században több ezer madárfaj vált veszélyeztetetté. Az okok közt elsősorban az élőhelyek (fészkelő, táplálkozási) csökkenése és a vadászat szerepel, de számos egyed lesz a díszállattartás és mérgezés áldozata. A hazai madáfajok szinte mindegyike védelem alatt áll, a fokozottan védett fajok száma közel 80.
Figyeljük meg őket és próbáljuk meghatározni!
A madármegfigyelés kulcsa a megfelelő élőhely kiválasztása. Természetesen lakott területen belül is találkozhatunk madárfajokkal, azonban egy kis kiruccanással felkereshetjük a közeli parkot, erdőt, mezőt, de számtalan fajnak adnak otthont a vizes élőhelyek. Próbáljunk terepszínű ruhát ölteni, legyünk csendben és ne feledkezzünk meg a távcsőről és a határozóról! Mindig tartsuk szem előtt a természetvédelmi szabályokat, fokozottan védett területre ne lépjünk be, ritka madarakat ne háborgassunk, különösen fészkelési időben!
A téli hónapokban a madáretető kihelyezése, míg tavasztól fészkelő helyek kialakítása számtalan vendéget csalogathat udvarunkba. Határozáshoz eleinte célszerű szaksegítséget kérni, és ne várjuk, hogy egyik napról a másikra megtanuljuk. Fontos határozóbélyeg a méret és a testalak, továbbá az alapszínezet, többek közt a has- és a hátoldal színe, mintázata, valamint a fajra jellemző foltok. Profi ornitológusok (madarászok) részére fontos információ a csőr alakja, mérete és színe, továbbá a járás és repülés módja, de természetesen a hang vagy ének is.
Néhány információ a fákról is
A ma ismert kb. 1,8 millió faj valamivel kevesebb, mint egyharmada növény, a szilárd kéreggel borított szárral rendelkező, azaz fásszárú fajok száma néhány ezerre tehető. A facsoportosulások erdőt alkotnak, hazánk területének mintegy 21%-át borítják (egykoron több mint a 80%-át), döntő többségük lombhullató. Természetes, azaz nem telepített tűlevelű erdővel csupán a Soproni- és a Kőszegi-hegység területén találkozhatunk. A világ erdői jelentős szerepet töltenek be a szén-dioxid megkötésében, ezáltal csökkentve (ugyan kismértékben) a globális felmelegedés jelenségét, továbbá jelentős oxigéntermelő tevékenységet végeznek a fotoszintézis során.
A kíméletlen erdőirtás mind a mai napig komoly problémát jelent, míg hazánk erdőállományának 2/3-át irtották ki az elmúlt évszázadban, addig közel 600 ezer négyzetkilométer Dél-amerikai esőerdő került kitermelésre. Az okok közt elsődlegesen még mindig a termőterületek nagyságának növelése áll, de ne feledkezzünk meg a papírgyártás faszükségletéről sem! Tíz kiló papír előállításához kb. 40 köbméter víz és legalább egy (1,5-1,7) fa szükséges, nem említve az energiát és az egyéb vegyszereket. Egy nagyalakú füzet kb. 150 g, így könnyen kiszámolható, hogy kevesebb, mint 70 füzet jelenti egyetlen fa életét!
Neked hány füzeted van ebben a tanévben?