Menyhárt Gábor egy ismert budapesti építőipari cég munkatársa, ő tájékoztatott bennünket rendszerük felépítéséről.

- Hogyan és mikor került cégük látóterébe a Linux?

- 2003 tavaszán vált esedékessé cégünk informatikai struktúrájának megújítása. Addig az időpontig meglehetősen egyszerű felépítéssel rendelkeztünk: volt ugyan belső hálózatunk, de sem fizikailag, sem szoftveresen nem teljesítette azokat az elvárásokat, melyek egy ilyen kaliberű cégnél, mint a miénk, felmerülnek. Építőpari vállalkozásként napi problémát jelentett számunkra az egyes tervek, dokumentációk mozgatása, a file-megosztások jogosultságának hiánya, sőt, a munkaállomások internetes elérése sem volt megoldott. Hosszú hetekig tartó tervezések során arra az álláspontra jutottunk, hogy a felújításkor a hálózat fizikai korszerűsítésén kívül szoftveres "restaurálásra" is szükségünk van. Külső tanácsadó partnerünk ajánlotta figyelmünkbe azt a céget, mely kis méretéhez képest rendkívül professzionális megoldást nyújtott számunkra, sőt, karbantartási szerződés keretében felügyeli rendszerünket.

- Mennyire ismerték a Linuxot a projekt előtt?

- Semennyire, sőt, munkatársaink jó része nem is tudja, hogy a szervereken nem az az operációs rendszer dolgozik, amit ők ismernek. Eleinte kissé ódzkodtunk ettől az ismeretlen megoldástól, de az említett cég kiváló referenciákkal rendelkezett, és - nem utolsó szempontként - rendkívül kedvező árú csomagot ajánlottak nekünk. Ez főleg azért volt fontos számunkra, mert a szoftveren és a szolgáltatáson megtakarított összeget a hardver fejlesztésére fordíthattuk. Így hát belevágtunk, és közel másfél év elteltével állíthatom, nem bántuk meg. A legnehezebb feladatunk az volt: hogyan magyarázzuk el a legfelső döntéshozóknak, hogy nem terméket, hanem szolgáltatást vásárolunk.

- Mit tudhatunk meg a működő rendszerről?

- Miután nincs állandó informatikusunk (ezt a feladatot is partnerünk látja el), így nem szolgálhatok részletes információkkal, a hardvert mindenesetre jobban ismerjük. Mindkét gép márkás, ismert piacvezető cégtől származik, mindkettőben Pentium-4 2.4 GHz-es processzor, 2 GB memória és SCSI diszkrendszer található. Ami biztos, az az, hogy mindkét szerverünkön Debian GNU/Linux operációs rendszer található. Egyik gépünk cégünk bérelt vonalának megosztását végzi, tűzfal-, levelező- és proxy-szerverként, míg másik szerverünkön Samba fileszerver alkalmazás fut. A gépeken szoftveres RAID található, automatizált szalagos adatmentéssel, valós idejű vírusvédelemmel. Partnerünk elmondása szerint a Samba konfigurálása vette igénybe a telepítés legtöbb idejét, hiszen több osztályunk van, dolgozóink különféle csoportokban szerepelnek, melyek csak megfelelő előkészítés után férhetnek hozzá egymás anyagaihoz, de a megoldás tökéletesen kiszolgálja igényeinket. A kliensgépeken egyformán előfordulnak Windows 95, 98 és XP operációs rendszerek, de semmilyen konfliktust nem tapasztaltunk.

- Milyen rendelkezésreállási tapasztalataik vannak?

- Nos, mi magunk is megdöbbentünk. Az elmúlt 16 hónap alatt kettő leállásunk volt, mindkettő emberi mulasztás miatt: egyik esetben a központi szünetmentes tápegységünk félreértelmezett karbantartása okozott leállást, másik esetben a telephelyünkön használt vezeték nélküli hálózat egyik végpontja miatt volt pár órás kimaradásunk. Néha előfordul egy-két gyanús eset, de partnerünk telefonos értesítése után szinte azonnal kiderül, hogy mi rontottunk el valamit. Összességében elmondhatom, hogy a rendszer a legnagyobb megelégedésünkre szolgál, menedzselhetősége kimagasló, biztonsága pedig eddigi tapasztalataink alapján nem kérdőjelezhető meg.