Az átalakulás eredményességét követő Nemzeti Oktatási Tanács jelentései rámutatnak a gyenge pontokra, összességében azonban pozitív eredményekről számolnak be.
Az elmúlt időszakban éves átlagban mintegy 17000 felnőtt szerzett teljes körű, 10000 pedig részleges képesítést, és 32000 fő vett részt kompetenciafelméréseken. A rendszer 388 különböző képesítés megszerzését teszi lehetővé, ezek között 95 szakirányú képesítés, 174 szakmai továbbképzési, 119 pedig speciális szakmai képesítés.
A Nemzeti Oktatási Tanács elemzése elsősorban a rendszer hatékonyságára koncentrált, továbbá azt vizsgálta, hogy a rendszer céljai hogyan és milyen eredményességgel valósíthatók meg a gyakorlatban. A jelentés részletesen tárgyalta a felnőttképzés helyzetét, annak kialakítását és a megvalósítását.
A felnőttképzés egésze az oktatási minisztérium felügyelete alá tartozik. A képesítések iránt támasztott szakmai követelményeiről a Nemzeti Oktatási Tanács dönt, amely egyúttal az ún. képesítési bizottságokat is kijelöli. E bizottságok száma lassan eléri a kétszázat. Tagjaik között vannak a munkavállalók, a munkaadók, a tanárok és a vállalkozók képviselői. A bizottságok legfontosabb feladata: a kompetenciatesztek elkészítése és megszervezése, valamint a bizonyítványok kiadása. A kompetenciatesztek tényleges lebonyolítása az oktatási intézményekben történik. Ilyen jellegű tesztek megíratására több mint 400 oktatási intézménynek van joga. A kompetencia alapú képesítési rendszer alapvető célja az, hogy tovább erősödjenek a kapcsolatok a munkaerőpiac és a szakmai felnőttképzés között, ugyanis a felnőttek így olyan tesztekben igazolhatják kialakult készségeiket, amelyek függetlenek attól a rendszertől, amelynek keretében ezeket a készségeket megszerezték. A kompetencia alapú képesítési rendszer meghonosítása általában véve pozitívan hatott a szakképzés egészére: előtérbe kerültek a munkaerőpiac igényei, és nőtt a munkaerőpiac képviselőinek a részvétele a teljesítmények felmérésében. Ez utóbbi főleg a képesítési bizottságokra jellemző, hiszen munkájuk során a különböző ágazatokat képviselő résztvevők kerültek közelebb egymáshoz.
A tesztek előtt szinte minden jelentkező részt vesz előkészítő kurzusokon azért, hogy jobban megfeleljen a kompetenciateszteken. Elgondolkodtató jelenség, hogy az elmúlt években 70000-80000 fő vett részt kompetencia alapú képesítésekre felkészítő tanfolyamokon. Közülük azonban még a 30000 főt sem érte el azoknak a felnőtteknek a száma, akik eredményes vizsgát tettek. Nehezen magyarázható az a tény, hogy mi történt azzal a csaknem 50000 emberrel, akik részt vettek a tesztekre felkészítő tanfolyamokon, és mégsem mentek el vizsgázni, vagy eredménytelen vizsgát tettek.
A képesítési rendszer létrehozásának egyik fontos célja magától értetődően az volt, hogy lehetővé tegye a képesítés megszerzését a szakképzetlen dolgozók számára. Meglepő azonban, hogy a képesítést megszerzők között igen magas volt azoknak a viszonylag fiatal embereknek a száma, akik már részt vettek valamilyen szakmai képzésben. Csak a női munkaerőt dominánsan foglalkoztató ágazatokban jelennek meg nagyobb számban a 45 év fölötti nők alacsony szintű formális képzéssel a hátuk mögött.
A kompetenciatesztek rendszere még nem egységes, de mind a résztvevők, mind a munkaerőpiac képviselői megfelelőnek tekintik a készségek felmérésének ezt a módszerét. Nem egy esetben előfordul az is, hogy a kompetenciatesztek megszervezése, a feladatok színvonala és az értékelés csak részben felel meg az adott képesítés követelményeinek. Az értékelési adatok azt is kimutatják, hogy vannak még hiányosságok a képesítési bizottságok munkájában is.
A kompetencia alapú képesítési rendszer továbbfejlesztése további képzést és megfelelő tájékoztatást igényel. Ebből kiindulva szervezte meg a Nemzeti Oktatási Tanács a képesítési bizottságok tagjainak és azoknak a tanároknak a továbbképzését, akik felkészítő tanfolyamokat vezetnek, illetve kompetenciateszteket szerveznek. Több mint 2300 fő érintett ebben a vonatkozásban: többségükben tanárok, akik ezzel a képzettséggel a kompetencia alapú képesítések szakértőiként végezhetik munkájukat. A továbbképzés hozzávetőlegesen 20 heti teljes munkaidejű elfoglaltságot jelent. Azok az oktatási intézmények, amelyek felkészítő kurzusokat tartanak, vagy kompetenciateszteket szerveznek, felkérhetik a Nemzeti Oktatási Tanácsot, hogy végezze el az adott intézmény szakmai értékelését. Az elmúlt évben 130 ilyen értékelésre került sor.
Bár a kompetencia alapú képesítések össznemzeti értékelése azt az eredményt hozta, hogy több ponton tapasztalhatunk hiányosságokat, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a rendszer még gyermekcipőben jár, és nélkülözi a központi irányítást. A jelenlegi rendszert a sokszínűség jellemzi: a standardtól való eltérések azonban jól tolerálhatóak. A legfontosabb a kölcsönös bizalom mindegyik fél részéről abban a tekintetben, hogy mindenki a tőle telhető legjobbat teljesíti. Összességében folyamatos fejlődés, fejlesztés és javulás tapasztalható, tehát ez is a jövő egyik lehetséges fejlesztési területe.