Miért nehéz vázlatot írni?
Az irodalomórák tipikus kérdése: "Elég az, ami a vázlatban van?" Tényleg, mennyi az "elég" az összefüggő szövegből, a "lényeges", kiemelésre érdemesnek tartott információkból? Ami irodalomtanárként fontossá teszi ennek a kérdésnek a körbejárását, az, hogy fontosnak tartom az otthoni (egyéni?, önálló?) tanuláshoz egy segítő vázlat, útmutató elkészítését.
Ilyen tömör és informatív szöveget nem könnyű készíteni, különösen nem egy átlagos 15-16 évesnek, aki csak most kezd az elvont gondolkozási műveletekkel alkalmazóképes kapcsolatba kerülni. Nem könnyű a 17-18 éveseknek sem, akik az élet számukra jól ismert területein már jól alkalmazzák a műveleteket, csak éppen a nem teljesen értett anyagon megy nehezen az elvonatkoztatás. Igazi problémát azonban a diszlexiás tanulóknak jelent a vázlatkészítés, és -alkalmazás.
Vázlattípusok
A módszertani kiadványok sokféle mintát kínálnak, tehát a jó vázlat sokféle lehet. Az a funkciója, hogy segítsen az elsajátított anyag lényeges elemeinek, továbbá azok összefüggéseinek felidézésében. Legyen alkalmas a struktúrák és folyamatok leírására. Összegezve: lehet az eredeti szöveg arányos kicsinyítése, lehet az elsajátítás és felidézés gondolati modellje, de mindenképpen téma-, tantárgy-, és személyfüggő.
A szövegszerű
Tipikus forma a bekezdésekre, alpontokra tagolt vázlat, amely leginkább folyamatok leírására alkalmas. Minimális eszközkészlete a hagyományos írásbeli jelölések használata, de bővülhet színekkel, nyilakkal, egyéb jelölésekkel. Jellemző nyelvi formája a teljes, sőt gyakran árnyalt fogalmazású mondatok használata.
A folyamatábra
Tagolt szerkezetű, kevésbé teljes mondatokat, kiemelt kulcsfogalmakat használ, és azok összefüggéseit írja le a folyamatábra. Kiemelten épít a vizualitásra, a fent és lent, a jobbra és balra, a beljebb kezdve, hasábokra tagolva stb. megjelenítésnek már önmagában is értelmező, figyelmet irányító szerepe van. A folyamatokon kívül a struktúrák bemutatására alkalmas. Ennek minimál formája csak a kulcsfogalmakat tartalmazza, sőt esetleg csak azok rövidítését, és az összekapcsolásra, viszonyok kifejezésére vagy szabványos lexikon jelöléseket, vagy saját kódokat használ.
Táblázat
Gyakori megoldás a táblázatba, hasábokba szerkesztés, ezek összehasonlításra, egyidejűség, illetve időbeli változások érzékeltetésére is alkalmasak. A táblázat oszlopainak fejlécei az elemzendő szempontokat jelenítik meg, sorai pedig a megkülönböztető jegyeket.
Aláhúzás, sorkiemelés
Sajátos vázlatforma, tankönyvi megoldás a teljes szöveg, amely azonban valamilyen vizuális kiemeléssel teszi láthatóvá a kulcsszavakat, így azok összeolvasva egy szövegen belüli szövegként adják a vázlatot.
Akkor melyiket?
A jó vázlat tehát egyfajta "természetazonos" alkotóelemeket tartalmazó szövegkivonat, amely elkészítése során nagy szakértelemmel kell ügyelni arra, hogy se az elemek, se az összefüggések ne sérüljenek. Sajátos problémát jelenthet a diákok számára az is, hogy az így elkészített szöveg illeszkedik a tankönyvi szöveg szerkesztettségéhez, vagy más logikát követ.
A vázlatok közös jellemzője, hogy vagy szöveges elemeket tartalmaznak a hagyományos szövegalkotásnál koncentráltabb, eltérőbb szerkesztettséggel, vagy a szövegelemek mellett a téri elrendezésre, vizualitásra fokozottabban építő megjelenítést használnak. További sajátos formát jelentenek a rövidítések, speciális jelek, szabványos vagy saját kódok, kódrendszerek.
Mi az a "mind map"?
A "Gondolatok Térképe" (Mind Map) módszert eredetileg a jegyzetelést, tanulást, emlékezést segítő eszközként dolgozta ki Toni Buzan. Jól használható képzés vagy előadás vázlataként. A módszer a képi és asszociatív működésre épít. Az olvasott anyagot vizuálisan jeleníti meg, így éppen a tanulási zavarokkal küzdők szimultán információfeldolgozási módjának megfelelő formába fordítja át a szöveget.
Az olvasási-írási készséget nem javítja, hanem az olvasott anyag feldolgozását és megjegyzését segíti elő. A "Gondolatok Térképe" elkészítésekor a téma kerül a középpontba, és innen ágaznak el a hozzákapcsolódó altémák vagy gondolatok. Ezekhez újabb elágazások csatlakozhatnak. A jegyzetelés szöveges vagy rajzos formában történik, az egyén igénye és kialakult szokása szerint.
Elmetérkép a irodalomórán?
Az irodalomórán többféle formában, munkamenetben dolgozhatjuk fel az új ismereteket. Ennek kiválasztása függ az anyag jellegétől, az osztály ismeret-, készségszintjétől, a tanár személyiségétől, a taneszközöktől. Az új ismeret közlése során a tanulók önállóan jegyzetelhetnek, és/vagy a tanár által előre elkészített vázlatot rögzíthetik füzetükbe. Az ismeretközlés, -feldolgozás együtt is haladhat a vázlatkészítéssel, el is válhat tőle, külön szakaszt is alkothat. A diák füzetbeli vázlata készülhet táblai vázlat, tanári diktálás, fólia, esetleg más modern médium (prezentáció stb.) alapján. Lehet házi feladat is.
A mindennapi gyakorlatban a sokcsatornás, tanár és diák közös tevékenységével, egy-egy tematikus szakaszt, részösszefoglalást követő azonnali vázlatkészítés bizonyult számomra a leghasznosabbnak. Példaképpen alább a 12. évfolyam egy tájleíró költeményének feldolgozása látható. A középpontba kerülő alapfogalomból az elemzési szempontok szerint ágaznak el az információk. A vázlat természetesen tovább részletezhető.
Az animáció a fentieket foglalja össze.
