A vers és nézetei

A vers - látvány, költői képei által. A vers zene, a szavak teste és ritmikája nyomán. A vers gondolat, értelme és üzenete révén. A vers önmagában is törekedhet a vizualitásra, a kalligrafikus és a képvers elfogadott formája ennek. A társművészetek is készítenek asszociatív filmetűdöket, "filmverseket". Mit tehetnek ebben az ügyben az irodalmárok, irodalomtanárok és az olvasó diákok? Az elemzés rekonstrukció, ha a költő "a lélek mérnöke", akkor az olvasó (elemző) húzza ki tussal a tervet.

A költői képek térképe

Vázlatunk készülhet a látvány nyomán. De ez még nem igazít útba. Vázlat készülhet a "szerkezetről", és vázlat készülhet a hatásról, "az üzenetről". Első képünk a szerkezetet kívánja érzékeltetni. A mind map logikája szerint a központi fogalom kerül középre, és az összefüggések szerint ágaznak el a részek.

Mit válasszunk "nézőpontnak"?

Versenként változhat, Petőfi Puszta, télen című versét három nézetben visszük térképre: a háttér, a leírás és az értelmezés dimenzióiban. Első kör a "külső" megközelítés, a vers helye Petőfi költészetében. A második kör Petőfi "üzenete" a verssel. A harmadik, átfogó kör pedig azt a látványt, a kilenc versszakot tömöríti, amelyik ezt az adott hatást érte el.

A "lényeg" kiemelése

Ismerve a vers szerkezetét: a háromszor három versszak által részekre tagolt építkezést, elkészíthetünk egy másik "térképet" is. Ez inkább felelet-tervnek használható: A három fő részt emeli ki. Elrendezésében utal az évszakok, a napszakok körforgására, a versbeli "alkony" szimbolikájára is.

Az elmetérkép előnye a bővíthetőség. Erre a vázra tetszés szerint megjegyzéseket, idézeteket fűzhetünk fel. Irányítja a gondolatokat, de tág keretet is ad a saját megfogalmazásoknak is.