A kutatás 2018-ban második alkalommal valósult meg, az előzetes eredményekről már decemberi cikkünkben olvashattak.
A kutatás két fő célt tűzött ki. Egyrészt, hogy felmérje a változást IKT használat szempontjából az iskolákban, továbbá hogy létrehozzon egy IKT eszközökkel felszerelt osztálytermi modellt. A felmérésben 31 ország vett részt: a 28 EU-s tagország továbbá Norvégia, Izland és Törökország.
A vizsgálatban nem pusztán az iskolák igazgatói, tanárai (ISCED 1-3), de a tanulók és szüleik is részt vettek. A kutatás a következő témákra fókuszált:
- a digitális technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata;
- a tanárok és diákok digitális tevékenysége és magabiztossága ezen a területen;
- az IKT használathoz kapcsolódó pedagógus-továbbképzések;
- a diákok otthoni digitális környezete;
- az iskolák digitális stratégiái, szabályzata és meggyőződése a témával kapcsolatban.
I. Melyek a legfontosabb eredmények az IKT használatával kapcsolatban?
1. Internetkapcsolat
Az internet sebessége kulcskérdés, ha az iskolákban használni szeretnénk a különböző digitális eszközöket, applikációkat vagy online platformokat. A kutatásból az derült ki, hogy 5-ből átlagban 1 európai diák jár olyan iskolába, ahol az Internet sebessége nagyobb mint 100 mbps.
Nagy az eltérés az európai országok között, a sebesség tekintetében az észak-európai országok járnak az élmezőnyben, ahol megfelelő az internet. De nem pusztán az államok között, hanem országon belül is nagy különbségek fedezhetők fel: a kisebb városok és falvak oktatási intézményei hátrányban vannak a fővárossal és a régiós központokkal szemben. Úgy tűnik, a 2025-re kitűzött cél a Gigabit internet hozzáférés biztosítása még nagyon messze van.
2. Kódolás és a nemek közötti különbségek
A digitális készség, beleértve a kódolást is, ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki részt vegyen a társadalmi életben és hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A kódolás olyan 21. századi készségek fejlesztésében segít mint a problémamegoldás és az analitikus gondolkodás.
A felmérés eredményeiből az derül ki, hogy európai szinten a diákok ritkán kódolnak rendszeresen az iskolákban. Tényszerűen: a diákok 79%-a általános iskola felső tagozatban és 76%-a a középiskolában szinte sosem kódol. Ennek tükrében szükséges megfelelően hangsúlyozni a kódolást, és fejleszteni az diákokat az Európa Unióban. Ehhez kapcsolódóan az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy az EU Code Week (Európai Kódolás Hete) mozgalommal 2020-ig elérje az európai iskolák 50%-át.
Az eredmények nem pusztán a kódolás hiányára mutatnak rá, hanem arra is, hogy a lányok kevésbé választják ezt a tevékenységet mint kortársaik közül a fiúk. Az európai diákok közül 5-ből legalább 4 lány sosem kódol. Ezt a hiányt támogatja a Bizottság Nők a digitális világban (Women in Digital) stratégiája, amely három területre fókuszál a nők imidzse a médiában, a lányok digitális készségei és a női technológiai vállalkozások számának növelése.
3. Pedagógus-továbbképzések
A folyamatos tanári továbbképzések szervezése a kulcs ahhoz, hogy a tanárok a digitális technológiákat beépítsék a mindennapi tanítási gyakorlatukba. 10-ből 6 európai diákra jut olyan pedagógus, aki a szakmai fejlődésre a saját szabadidejét használja. Mivel a kötelező tanártovábbképzések között az IKT fókuszú képzés ritka, így a pedagógusok a szabadidőben fejlesztik digitális készségeiket.
A tagállamoknak fontos szerepe van abban, hogy szakmai fejlődés lehetőségét minden formában lehetővé tegyék, így a tanárképzésbe és tanár-továbbképzésbe is bekerüljön a digitális készségek fejlesztése. A szerepük azt is magába foglalja, hogy az iskolák szabályzatába, stratégiájába és jövőképébe is bekerüljön a digitális technológiák használata.
Annak megkönnyítésére, hogy az IKT beépítésre kerüljön az oktatásba és a tanári továbbképzésekbe az Eramsus+ számos lehetőséget kínál ahol, a tanárok megoszthatják egymással jó gyakorlataikat és közösen tanulhatnak európai szinten pl. az eTwinning, a School Education Gateway és Teacher Academy vagy a SELFIE-n keresztül. Ezek előmozdításához és népszerűsítéséhez a tanárok, az iskolák és a döntéshozók körében további erőfeszítésre van szükség. Kulcsfontosságú az is, hogy a tagállamok elismerjék ezeket a lehetőségeket és azok fontosságát, így pl. beépítsék az eTwinning-et a tantervbe.
4. Szülők
Ebben az új korszakban, ahol a technológia mindent áthat, az IKT iskolába való integrálásánál a szülők pozitív hozzáállása elengedhetetlen. A szüleikkel ellentétben ezek a gyerekek már egy teljesen digitalizált világba születnek. Az eredmények azt mutatják, hogy az európai szülők többsége hisz abban, hogy a digitális technológiák használata segít a gyerekeknek abban, hogy hatékonyabban tanuljanak. Továbbá a szülők 90%-a azzal is egyetért, hogy az IKT használata az iskolában hozzájárul majd ahhoz, hogy a későbbeikben gyermekük elhelyezkedjen a munkaerőpiacon.
Ezen kívül a szülők fontos szerepet játszhatnak abban is, hogy a gyerekek szembesüljenek a digitális világ kihívásaival és az online világ veszélyeivel is.
A kutatásból az látható, hogy a szülők és gyermekek közötti párbeszéd csökken, ahogyan a gyerekek egyre idősebbek lesznek. A felső tagozatos és középiskolás diákok közül 2-ből 1 az, aki rendszeresen beszélget a szüleivel az online veszélyekről, és ugyanilyen arányban 2-ből 1 szülő érzi azt, hogy eleget tud a gyermeke számítógépes életéről. Ezek az eredmények összhangban vannak az Európai Bizottság Jobb internetet a gyermekeknek (Better Internet for Children) stratégiájával. Emellett a Bizottság támogatja a Biztonságosabb Internetért Központokat (Safer Internet Centres), melyeknek az a feladata, hogy felhívják a figyelmet a digitális világban található veszélyekre és erősítsék a médiaértést a diákok, tanárok és szülők körében. 2018-ban ehhez kapcsolódóan a Bizottság elindított egy európai szintű kampányt is.
II.Hogyan néz ki az IKT eszközökkel felszerelt osztálytermi modell (HECC)?
A felmérés kapcsán létrehoztak egy HECC (highly equipped and connected classroom), azaz IKT eszközökkel felszerelt osztálytermi modellt, és az ellátottsághoz kapcsolódóan 3 szcenáriót rendeltek a szintekhez.
Az első szint az alapszint (entry level), amely az alapvető elemeket tartalmazza; a következő szint a felső szint (advanced), amely már több eszközt, és a témában jártas pedagógusokat és tevékenységeket feltételez. A legmagasabb szinten a legkorszerűbb (cutting-edge) modell található: az eszközök még nagyobb választéka, magas szintű képzések a tanárok és a vezetők számára is.
Az eredmények azt mutatják, hogy az átlag összeg, amelyet éves szinten diákonként egy európai tanteremre költeni kellene 224-536 EURO között van. Ez magában foglalja a digitális eszközöket, a hálózati követelmények fenntartását, a tanárok szakmai fejlesztését és a szakmai tartalmakhoz való hozzáférést is, de nem tartalmazza az infrastruktúrát, vagyis a nagy kapacitású hálózatok kiépítését.
Tóth Boglárka
