Nem tekinthetjük a vállalatot a gazdaság egy teljesen elkülönült, elzárt egységének, hiszen számtalan kapcsolat fűzi a környezetéhez, ennek ellenére az a megállapítás, hogy elkülönülten gazdálkodik, - természetesen - megállja a helyét. Céljai, stratégiája kialakításakor azonban nem hagyhatja külső kapcsolatait figyelmen kívül, hiszen ezek nélkül nem lenne tovább működésképes. Gondoljunk csak bele, nem termelhet egy vállalat a fogyasztói igények figyelembe vétele nélkül, hiszen akkor nem tudja majd áruját értékesíteni; de nem alakíthat ki hatékony árpolitikát sem akkor, ha nem kíséri figyelemmel a versenytársak árait.

A vállalat működésében érintettnek nevezünk minden olyan szereplőt vagy azok csoportjait, amelyek befolyásolhatják a vállalat működését, vagy amelyek érdekeltek a vállalati tevékenység eredményében. Két nagy csoportra oszthatjuk a vállalat érintettjeit: a külső illetve a belső érintettekre. A Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. (BKV) példáján keresztül vegyük sorra, hogy kik lehetnek egy vállalat érintettjei!

Kapcsolatban állunk a vállalattal először is mi, az utasok. Mi jelentjük a BKV fogyasztóit. Ahhoz, hogy a buszok, a villamosok közlekedni tudjanak a cégnek különböző erőforrásokra - így benzinre, elektromos áramra, buszvezetőkre... stb. - van szüksége, melyeket többek között a Magyar Villamos Művek, a MOL és számtalan más vállalkozás szállít neki - ők alkotják a szállítók csoportját.

Vajon jelen van-e ezen a piacon más termelő, szolgáltató vállalat is vagy a BKV monopóliumként működik? Szűken értelmezve igen, hiszen nincs más olyan vállalat, amely a budapesti tömegközlekedés ellátására szakosodott volna. Tágabban vizsgálva a kérdést viszont láthatjuk, hogy a különböző taxitársaságok is hasonló szolgáltatást nyújtanak. Ha így nézzük, ők is beletartoznak a BKV Rt. érintettje közé, ők lehetnek a versenytársak.

Az állam többszörösen érintett a BKV Rt. tevékenységében. Egyrészt megjelenik mint tulajdonos, hiszen a cég Budapest Város irányítása alatt működik, másrészt a különböző jogi szabályozások révén, az intézményi háttér biztosításával is befolyásolja a vállalat tevékenységét.

Természetesen a vállalaton belül nemcsak a tulajdonos gyakorol hatást a cég működésére, hiszen számos kérdésben a vállalatvezetési feladatokat ellátó menedzserek joga a döntéshozás, ők tehát szintén érintettek a vállalat tevékenységében. Az alkalmazottak sem maradhatnak ki az érintettek közül, hiszen munkájukkal közvetlenül, az általuk létrehozott szakszervezetek által pedig közvetve képesek hatást gyakorolni a vállalat tevékenységére. Ők például a buszsofőrök, a forgalomirányítók, az ellenőrök vagy akár a jegypénztárak eladói.

Kevésbé hangsúlyos szereplők, de az érintettek körébe tartoznak azok a vállalatok, amelyek bármilyen egyéb kapcsolatban állnak a BKV-val. Ilyen lehet például a bank, amely a BKV bankszámláját vezeti, a Volánbusz, amely hasonló szolgáltatást nyújt, ha nem is pont ugyanazon a piacon... stb.

Nem hagyhatók ki továbbá a BKV példájából azok a civil szerveződések sem, amelyek saját eszközeikkel megpróbálták előremozdítani a 4-es metró megépítésének ügyét. Végül egy olyan érintett maradt, amelyet nem nevezhetünk egyértelműen gazdasági szereplőnek, ám a BKV Rt. tevékenysége mégis komoly hatást gyakorol rá: ez nem más, mint a természeti környezet, amelynek megóvását semelyik vállalat sem hagyhatja figyelmen kívül működése, tevékenysége során.

Mint a fenti példából is kiderült, egy vállalat tevékenységének igen sok érintettje lehet, és valószínűleg nem is soroltuk fel az összeset. Az érintettek nagyobb, hangsúlyosabb csoportjai azonban általánosan könnyen megnevezhetők.

A belső érintetteknél megkülönböztetjük: a tulajdonosok, a menedzserek valamint az alkalmazottak csoportját. A külső érintettek közé pedig az alábbi szereplőcsoportokat soroljuk: fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek, állami intézmények, különböző állampolgári közösségek és végül, de nem utolsó sorban a természeti környezet. Ez utóbbiak közül a fogyasztók, a szállítók és a versenytársak együttesen a vállalat piaci környezetét alkotják. A különböző döntési folyamatok során összes érintett érdekét figyelembe kell vennie a vállalatnak. A belső érintettek érdekeit elsősorban a vállalat stratégiájának, céljainak kialakításakor valamint a működés megszervezésekor kell figyelembe venni.

A külső érintettek érdekeit szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ahhoz, hogy a vállalat sikeresen tudjon működni, el kell fogadni azt a keretet, azt a feltételrendszert, amit a környezet megszab. Nem lehet és nem érdemes a fogyasztók preferenciáinak nem megfelelve termelni, nem lehet a beszállítókkal megszakítani a kapcsolatot, nem célszerű figyelmen kívül hagyni a versenytársak működését, és főleg nem szorítható háttérbe a környezet védelme.

Az érintettek felderítése, pontos definiálása, akkor lesz hatékonyan használható eszköze a vállalatvezetésnek, ha a fent megnevezett érintettcsoportokhoz konkrét szervezetek, intézmények nevét rendeljük, majd ezt térképszerűen felrajzoljuk, végül minden szereplőhöz hozzárendeljük azokat az alapvető érdekeket, amelyek az ő cselekvéseiket, döntéseiket mozgatják. Az elkészült "érintett-térkép" hathatós segítséget nyújt a vállalatnak stratégiai döntései meghozatalában, hiszen támpontot nyújt a döntések várható fogadtatását, következményeit illetően.