Milyen módon érzékelhetik a tanulók a projektedben a mindennapi élet és az iskolában tanultak kapcsolatát?

Elsősorban a témám kiválasztásánál törekedtem arra, hogy ezt a két dolgot (a mindennapi életet és az iskolában tanultakat) összekapcsoljam, és közelebb hozzam őket egymáshoz a tanulók közreműködésével. Így döntöttem el végül, hogy a II. Erzsébet angol királynő uralkodása és magánélete köré csoportosuló kérdésköröket, problémákat helyezem a középpontba. Az évfolyam, akiknek ezeket a feladatokat elsősorban szánnám, a kilencedikes nyelvi előkészítős diákok, mivel ők azok, akiknek az órák keretein belül nem csak az angol nyelv elsajátítására van lehetőségük, hanem az adott nyelv hátterében álló ország(ok) kulturális, történelmi hátterének a megismerésére is.

II. Erzsébet királynőre tehát nem csak azért esett a választásom, mert ő az Egyesült Királyság jelenlegi királynője, hanem azért is, mert hosszú uralkodásának köszönhetően számos történelmi eseményhez köthető, korában jelentős kulturális változások mentek végbe Angliában, és nem utolsósorban aktuális a diákok számára is: láthatnak róla videókat az interneten, filmeket a TV-ben, különböző újságokban olvashatnak róla cikkeket.

A téma aktualitása mellett az összetett feladattípusoknak köszönhetően a tanulók érzékelhetik, hogy az általuk végzett tevékenységek szorosan kötődnek a szűkebb értelemben vett mindennapjainkhoz: a különböző internetes oldalak (pl. vitára való felkészülésben), a Skype (interjú készítésekor), a diktafon, videokamera, fényképezőgép (drámajáték előadásának rögzítésére) mind-mind olyan eszközök, amikkel a diákok könnyen és jól elboldogulnak, mivel többnyire napi szinten találkoznak ezekkel.

Fontosnak tartom azt, hogy ezeket az elemeket beemeljük az oktatás világába is, mivel ösztönzőleg hatnak a mai gyerekekre, és jó lenne, ha ösztönzőleg hatnának a tanárokra is, mivel ha elfogadjuk, ha nem, a jövőnk ebben áll. Persze, nem kell „behódolni” teljes mértékben a 21. századi technikáknak, de véleményem szerint pozitív eredményeket válthatunk ki a diákokból azáltal, ha nem csak mi mutatjuk meg a világunkat számukra, hanem hagyjuk, hogy az ő korszerű életfelfogásuk és az ehhez kapcsolódó fejlett eszközeik a mi (tanárok) életünk részévé is váljanak.

A projektben a tanulók interjút készítenek és vitában vesznek részt. Milyen módon segítik elő ezek a tanulói tevékenységek azt, hogy a tanulók maguk szerezzék tapasztalataikat és rendszerezzék tudásukat?

Ennek a két részfeladatnak elsősorban az a célja, hogy a tanulók egyfajta belső késztetést érezzenek a munkára, a teendőkben való részvételre, mivel ezek a tevékenységek egyrészt szabadságot és önállóságot adnak a gyerekeknek a kutatás szintjén, másrészt biztosítják számukra, hogy másokkal együttműködve sajátítsák el a tudást. Emellett az interjúkészítés és a vita kigondolása során arra törekedtem, hogy a diákok alkalmazzák a 21. századi modern technikákat, felhívva a figyelmüket arra, hogy azok az eszközök, amiket nap mint nap használnak, sokat segíthetnek nekik a tanulásban, az órákra való felkészülésben is.

Persze, mint mindenhol, korlátok itt is vannak, pont azért, hogy mindkét feladat során legyen egy olyan személy (tanár), aki ellenőrzi a munkafolyamatokat, és segít a diákoknak abban, hogy például az interjú esetében megfelelő típusú kérdéseket tegyenek fel (vannak a tanár által megadott kérdések, melynek köszönhetően a tanár útmutatást ad nekik az esetleges további kérdéseik megfogalmazásában). Ezek a tanulói tevékenységek nemcsak a 21. századi készségeket fejlesztik, hanem hasznosak lehetnek számos más téren is: a vitára való felkészülésben (szövegértés) szükség van angol nyelv használatára, később pedig mind az interjú, mind pedig a vita során a diákoknak alkalmazniuk is kell az idegen nyelvet a kommunikáció szintjén.

A munkafolyamatok végén mindkét esetben a közös megbeszélésen alapuló tudásrendszerezést helyeztem előtérbe, mivel úgy gondolom, ez a leghatékonyabb és leggyorsabb formája annak, hogy a különböző csoportok tájékoztassák egymást kutatásaik eredményéről vagy éppen megvitassák ellentétes nézeteiket.  Ebből a szituációból kell a tanárnak rávezetnie a tanulókat a kompromisszumkötésre, a közös pontok észrevételére, mely végül egy átfogó, közös kép kialakításával zárul.

A projektterv az info-kommunikációs technológiákat is beépíti a tanórákba. A projekt egy részében a tanulók saját wikin dolgoznak. Miképpen kell ezt elképzelni, és milyen célt szolgál ez a megoldás?

A projektemben a tanulók egyik feladata az, hogy a wiki-oldalon wiki-szócikket kell készíteniük. A wiki-szócikk valójában számomra olyan, mint a régi típusú fogalommagyarázatok sokkal modernebb és ezáltal érdekesebb változata. Elsősorban az oldalt gimnáziumi diákok számára ajánlanám, mert úgy gondolom, az ő korosztályuk az, amelyik felelősségteljesebben és biztosabban tudja használni az oldalt, nem beszélve a wiki-szócikk megírásához szükséges internetes kutatásokról. Elsőre ami igazán bonyolultnak tűnhet az nem is magának az oldalnak a használata, hanem inkább a regisztráció folyamata. Éppen ezért is láttam el a projektemet egy Pbworks útmutatóval, melyben lépésről lépésre, magyar fordítással segítek abban, hogy mindenki, aki belekezd a regisztrációba, gyorsan és egyszerűen Pbworks-taggá váljon. A bejelentkezés után a tanár egy tiszta, kezdetleges munkafelülettel találja szemben magát (alapszintű angoltudás szükséges hozzá), amit kedvére szerkeszthet, alakíthat.

Ahhoz azonban, hogy ebben a munkafolyamatban a tanulók is résztvegyenek, csupán egy-egy email cím szükséges, amivel meghívhatjuk az adott diákokat. Így kezdhetnek el dolgozni a tanulók a wiki-szócikkeken. Ahhoz, hogy a megoldásaikat szinte biztos sikerként éljék meg, elláttam a projektemet egy áttekintő táblázattal (ön- és társértékelés) és egy példafeladattal is. Míg az első abban segít a diákoknak, hogy megértsék, és figyelembe vegyék a főbb szempontokat, addig az utóbbi támogatja a munkájukat azáltal, hogy vizuálisan is reprezentálja előttük a lehetséges helyes megoldások egyikét.  Összességében tehát a wiki-szócikkek különböző fogalmaknak felelnek meg (az én esetemben ezek a politikához kapcsolódnak), csak újabb „köntösben”, melynek kifejtése során a tanulók és az elengedhetetlenné váló 21. századi eszközök kapcsolatát támogatjuk, és megfelelő módon fenntartjuk.

További érdekes oldalak:

• A projektben a diákok feladata egy interjú készítése Angliában élő személlyel/személyekkel, csoportmunka keretein belül. Az interjú készítésének legfőbb célja az, hogy a tanulók egyrészt merjék használni az idegen nyelvet, másrészt halljanak olyan beszédet is, amelyet napjainkban élő, angliai, hétköznapi emberek fogalmaznak meg. Interjúalanyokat, szakértőket, előadókat találni segíthet az alábbi oldal: People and Events directory

Kerek Roland cikke