Az SDT új színt, új lehetőséget kínál a magyar elektronikus és hagyományos oktatás számára, így a művészeti oktatás is gazdagíthatja vele repertoárját.
Az SDT nem egyszerűen digitalizált, Internet-kapcsolattal megjelenített, hanem módszertanilag, logikailag rendszerezett ismereteket kínál. Az önmagában is értelmes, önálló jelentéssel bíró alapegységeket, a tananyagelemeket (egy definíció, egy színes fotó, egy ismeretterjesztő film részlete, akár egy teljes zenedarab stb.) a szerzők a tanítási-tanulási folyamat természetéből következően egymásra épülő egységekbe/LCMS adatbázis szervezték (tananyagelem ® lap ® foglalkozás ® téma).
Az SDT egyik legizgalmasabb területét a speciális, a "számítógép képére" formált tananyagok jelentik majd, melyeket a SDT böngészővel találhatjuk meg. A korszerű technológia, az izgalmas lehetőségeket rejtő szoftverek megteremtették annak a feltételeit, hogy a statikus, szöveges tananyagokat a tanár látványos, dinamikus szimulációkkal, animációkkal, interaktív - persze korrekt információkat tartalmazó - feladatokkal helyettesítse. Így lehetőség lesz arra, hogy bizonyos kulturális folyamatokat, korszakokat, művészeti jelenségeket, összefüggéseket, ha az iskolában megvannak a szükséges technikai és szervezeti keretek, ezekkel az újszerű, s talán hatékonyabb "oktatási eszközökkel" tanítsuk meg.
Az anyag, az elemek feldolgozásához mind a tanárok, mind pedig az önállóan tanuló diákok számára módszertani segédletek állnak a rendelkezésére (TIP - tanítási program, TAP - tanulási program). E tartalmak jelentősége leginkább abban áll, amellett, hogy jelzi az anyag tartalmi súlypontjait, a tantárgyon belüli elhelyezkedését, hogy javaslatokat, ötleteket ad a számítógéppel segített tanítás alternatíváira.
Az új technológiai, informatikai rendszer azt is lehetővé teszi a speciális tananyagok egyoldalú prezentációja mellett (számítógép ® felhasználó), hogy a felhasználó, itt elsősorban a tanárra gondolunk, saját elképzelései szerint alkosson tanítási egységeket az SDT-szerkesztővel az SDT nyújtotta tartalmakból (számítógép ↔ felhasználó). Például 1. színvonalas képgyűjteményt állíthatunk össze egy kor, egy stílusirányzat stb. szemléltetéséhez. Az SDT-ben minden elemhez, így a képhez is, fontos adatokat rendeltek. 2. Szerkeszthetünk művészettörténet-órára az SDT Történelem, Földrajz tananyagának bizonyos elemeiből olyan digitális foglalkozást, mely hasznos adalékkal szolgálhat egy kultúra művészetének jobb, szemléletesebb megismeréséhez. (Gondoljunk itt az ókori Egyiptom művészetére!) S ezzel rámutattunk arra is, hogy a rendszer rendkívül fontosnak tartja a tantárgyak közötti integráció támogatását. A korszerű művészeti oktatás, nevelésnek is nyitnia kell.
Az új technológia és informatikai rendszer, az SDT nemcsak a tananyag újra felhasználására, "ready made" szerepre alkalmas, hanem olyan kollaboratív eszközöket is kínál, melyekkel tartalmas diskurzus teremthető meg a felhasználók között. A kollaborációs csatornákon nemcsak üzenetek, információk, dokumentumok juttathatók el egyik felhasználótól a másikig, hanem azok izgalmas viták terepéül is szolgálhatnak. Kollaboratív modul segíti a kooperatív tanulást, továbbá megteremti a lehetőségét olyan projektek kivitelezésére, amelyben egymástól távol élő, egymást személyesen még nem ismerő diákok vesznek részt, akiket ugyanazon téma, terület foglalkoztat. Így dolgozható fel kiválóan például egy olyan művész életműve, kinek az oeuvre-je jellegzetesen két városhoz kötődik.
Végezetül szeretnénk megjegyezni, hogy a képzőművészeti alkotások akár művészettörténet-órán, akár rajzórán kerülnek is "terítékre", nem válthatók ki, sem egy digitális, sem egy diaképpel, sem egy könyv reprodukciójával. Igyekezzünk diákjainkat minél többször eredeti műtárgyakkal szembesíteni. A művészetről való gondolkodást, a művészettörténeti tanulmányokat, a műelemzést azonban sikeresen kiegészíthetjük digitális tananyagokkal, az SDT összetett szolgáltatásaival.
