A játék indításához kattints a képre
Anchorage (260 000 fő) Alaszka legnagyobb városa. Az USA-hoz tartozó távoli országrész gazdasági központja, jelentős légi- és tengeri kikötővel. Sok interkontinentális repülőjárat (Észak-Amerika, illetve Európa és Ázsia között), itt szakítja meg a hosszú utazást egy rövidebb karbantartás erejéig és üzemanyag-feltöltés céljából.
Anchorage nagyon messze van Magyarországtól, érdemes tehát a Földgömbön is elhelyeznünk! A város az Északi szélesség 61 fokánál helyezkedik el, Szent-Pétervárral és Oslóval nagyjából egy vonalban. Mivel a 149-edik hosszúsági kör (Nyugati hosszúság) halad át a városon, körülbelül a Hawaii-szigetek, illetve Francia-Polinézia "felett" helyezkedik el.
A tajga éghajlatú terület télen elég hideg (-15,-7 °C), de a meleg (Kuro-shio) tengeráramlás fűtő hatása miatt mégsem olyan elviselhetetlenül zord, bár a hosszú, sötét telek nem vonzzák a turistákat. A nyár viszont kifejezetten kellemes: a 13-23 °C egy bálnafigyelő kirándulásra például kifejezetten alkalmas.
Anchorage Alaszka központja. Nyáron özönlenek a turisták, hogy a még érintetlen természetben gyönyörködhessenek, például a közeli Denali Nemzeti Park területén. De itt összpontosulnak a természetromboló iparágak központjai is (olajipar, halfeldolgozás stb.).
Anchorage földrengésveszélyes területen fekszik, az 1964-es földrengésnek és az azt követő cunaminak 131 halálos áldozata volt.
Anchorage lakossága más amerikai városokétól abban különbözik, hogy jelentős számú alaszkai őslakos (indiánok, inuitok) él területén, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének itt feketék, ázsiaiak és az európai bevándorlók leszármazottai.
Az Ontario-tó északi partján elterülő kanadai település a "legek" városa. A torontói agglomeráció ugyanis Kanada legnagyobb metropolisza 5,7 millió lakossal. (Az agglomerációs gyűrű nélkül 2,6 millió lakosa van.)
A békés nagyváros kiérdemelte az "Észak-Amerika legbiztonságosabb metropolisza" címet is, mert a bűnözés valóban alig jellemző, és ennek fenntartását komolyan is gondolják a hatóságok. Mivel ebben a városban él a legtöbb más országban született ember (52%) a város összlakosságához viszonyítva, kiérdemelte "a világ legkozmopolitább városa" címet is! Talán nem véletlen, hogy jelmondata "a változatosság a mi erősségünk" lett.
Toronto a kanadai gazdaság motorja. Része annak az ún. "aranypatkónak" (7 millió lakos), mely az Ontario-tó nyugati részét öleli körbe, ami az ország leggyorsabban fejlődő régiója is egyben.
Toronto jelentőségét az is bizonyítja, hogy minden harmadik kanadai a várostól számított 160 km-es övezeten belül lakik, illetve minden hatodik kanadai lakosnak a torontói agglomeráció ad munkát.
A CN torony
Toronto fontos ipari, pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központ. A torontói tőzsde a New York-i után a legfontosabb Észak-Amerikában. Közlekedésföldrajzi szempontból központi helyzetű, ezért nagyon fontos vízi és légikikötő.
Ki hitte volna, hogy New York és London után a legtöbb színház itt található! A nyaranta megrendezett fesztiváloknak, különféle kulturális eseményeknek se szeri se száma. Többek között ezért is özönlenek a városba turisták, tehát az idegenforgalom is jelentős haszonnal kecsegtet. Talán nem véletlen, hogy a patinás "Four Seasons Hotels" szállodalánc székhelye is itt található.
Toronto lakosainak legnagyobb része Nagy-Britanniából és Írországból származik, de sokan érkeztek Ázsiából és más európai országból is (pl. Olaszország, Lengyelország, Oroszország stb.). Érdekes, hogy Kanada második hivatalos nyelvét, a franciát, a városlakók elenyésző kisebbsége (kevesebb, mint 2%) beszéli. Azt mondják, Torontóban könnyebben lehet találkozni a kínai vagy az olasz nyelvvel, mint franciával!
Toronto éghajlata északi fekvése miatt hűvösnek mondható. Az elhúzódó hideg telet a kellemes meleg nyár váltja fel, amikor a városlakók és turisták birtokba veszik a parkokat és a vízpartot.
Montréal
Montreal 3,6 millió lakosával Toronto után a második legnépesebb város Kanadában, és a második legnagyobb francia anyanyelvű népességgel rendelkezik a világon. A lakosság közel 70 százaléka francia anyanyelvű , azonban az itt élők több mint 50%-a beszéli a franciát és az angolt is. A város Montreal szigetén fekszik a Szent-Lőrinc és az Ottawa folyó találkozásánál. A város összesen 74 közeli szigetet is magában foglal. Átlagosan évente 2,4 méter hó esik, ezért a városi önkormányzatnak minden évben 50 millió dollárt kell költenie hóeltakarításra. Az első európai 1535-ben jutott el a területre arany után kutatva. Montreal fontos kikötőváros, hiszen a Szent Lőrinc vízi út - ami a világ egyik legforgalmasabb belföldi vízi útja - kapcsolja össze az Atlanti-óceánt a Nagy Tavaknál lévő ipari központokkal. Mivel Kanada egyik legforgalmasabb kikötője, ezért a gabona, a cukor és a kőolaj fontos áruátrakodási pontja is.
Vancouver
Vancouver (2 188 567 ) a harmadik legnagyobb kanadai város. A nevét a terület felfedezőjéről George Vancouver brit parancsnokról kapta. 2001-es becslések szerint a város népességének 49%-a valamilyen etnikumhoz tartozik. Nagy számban élnek itt kínaiak, pandzsabiak, japánok, olaszok, görögök, koreaiak. A különböző népek alkotta negyedekben az utcatáblák kétnyelvűek. Hong Kong Kínához való visszakerülése után nagyon sok kínai bevándorló érkezett ide, ezért a várost néha Hongcouver csúfnévvel illetik. Vancouver a legnagyobb kikötő Kanadában és egyben Észak-Amerika egyik kapuja a Csendes-óceán felé.
Boston
Boston az egyik legismertebb amerikai város. Az Atlanti-óceán partján elterülő, a Massachusetts-öböl patrján fekvő város, egyben a hasonló nevű amerikai állam fővárosa is.
Boston Amerika egyik leggazdagabb városa, oktatási, kulturális és kutató intézményei messze földről vonzzák az idelátogatókat. Szokták "Amerika Athénjának" is becézni, erőteljes kulturális, tudományos és politikai hatása miatt.
Boston tehát nem gyárairól, üzemeiről, hanem pénzügyi, kereskedelmi, kulturális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásairól híres.
A Harvard látképe
Lakossága 590 000, de a bostoni agglomerációval együtt ("Greater Boston") 5,7 millió.
Boston szerepe az amerikai történelemben (Függetlenségi Háború) sem elhanyagolható, elég, ha csak a "bostoni teadélutánra", vagy a "bostoni mészárlásra" gondolunk.
Ha Boston, akkor Harvard. Igaz, az 1636-ban alapított, Amerika legrégebbi egyetemének számító intézmény, nem pontosan Bostonban, hanem a bostoni agglomerációhoz tartozó Cambridge-ben található, bár az óriási intézmény egyes részegységei Boston területén is fekszenek.
Boston azonban nemcsak a közeli Harvardról, hanem más, Amerika-szerte híres felsőoktatási intézményéről (pl. Massachusetts Institute of Technology) és az egyetemek mellé települt kutatóintézeteiről is híres.
A high-tech iparágak megtalálják itt számításaikat, ezért több, komputercég, hardware- és szoftverfejlesztő (pl. a Novell) választotta Bostont székhelyéül, de nem szabad megfeledkezni az orvosi és a biotechnológiai kutatásokról sem, illetve a hozzájuk kapcsolódó üzleti vállalkozások jelentőségéről.
Jelen vannak azért a hagyományosabb iparágak képviselői is: érdekesség, hogy a Magyarországon is ismert Reebok cipő székhelye is a bostoni agglomerációban található.
A belvárosban található néhány felhőkarcolót leszámítva, a város arculata egészen európaias, itt sokkal több patinás régi épülettel találkozni, mint más amerikai nagyvárosban.
Boston éghajlata nem a legkellemesebb. A tél hideg és szeles, viszonylag hamar beköszönt, sokszor már októberben, cserébe a tavasz is hamarabb érkezik, gyakran már februárban. A nyár viszont meleg és kellemes, a bostoniak ezt az évszakot élvezik igazán.
Bostont a jelentős számú ír bevándorló miatt, "Ír-Amerika fővárosának" is nevezik. Amerika északi nagyvárosaihoz hasonlóan a lakosság nagyobb része fehér (54%), rajtuk kívül a feketék és az ázsiaiak képviselnek nagyobb csoportokat.
New York City
New York City a legnépesebb város az Egyesült Államokban. Az egyik legfontosabb világváros, mert világhírű múzeumok, galériák, előadóhelyek, vállalatok és nemzetközi képviseletek százainak ad otthont. Nemzetközi üzleti, politikai, kommunikációs, zenei, divat- és kulturális központ. A világ összes országából érkezett bevándorlóknak köszönhetően a kozmopolita város. Öt városrésze: Brooklyn, Bronx, Manhattan, Queens és Staten Island. Lakosságának száma meghaladja a 22 millió főt. Legmagasabb épülete az Empire State Building, ami a második legmagasabb épület az USA-ban. A 381 méter magas (a tetején lévő adótoronnyal 443,5 m) 102 emeletes épületet 1931 május 1-jén nyitották meg.
A világ egyik legnagyobb - Bostontól Washingtonig terjedő - megalopoliszának központjában van. Beceneve a Big Apple (Nagy Alma).
Washington, D.C
Washington, D.C. (District of Columbia, Kolumbia Kerület) az Amerikai Egyesült Államok fővárosa. Az Egyesült Államok kormányzati központjának kijelölésére készített törvényjavaslat aláírása után 1790. július 16-án a Potomac folyó mellett megalapult az Egyesült Államok Columbia Kerülete. A területet Virginia és Maryland állam bocsátotta a szövetségi kormányzat részére, amit George Washington után nevezetek el, és teljes mértékben a kongresszus irányítása alá került.
A fővárosi funkciókat megfelelően szolgáló város utcaszerkezetének tervezését Pierre Charles L'Enfant végezte az alapítás idején. A tervek Párizs szerkezetén alapultak.
Így lett kialakítva egy rácsszerkezet, ahol a körökből és négyzetekből átlósan keresztülvágva széles sugárutak vezettek ki. Ez a város védelmét is könnyítette invázió esetén. A középpontban van a Capitolium épülete.
Az itt élő emberek többsége valamilyen módon kapcsolódik a szövetségi kormányzathoz, vagy közvetlenül ott dolgozik kormányzati alkalmazottként, vagy a sok különféle méretű és politikai irányultságú szervezethez tartozik. Ez a hatalmas mennyiségű szolgáltató-, lobby-, ellátó-, és ipari szervezet csak a kormányzat jelenlétének köszönhetően tartható fenn.
Cleveland
Az Ohio északi részén fekvő 480 000 lakosú amerikai nagyváros nekünk magyaroknak, mindenképp fontos. Clevelandben él ugyanis a legnépesebb amerikai magyar kolónia. Itt található a híres Hungarian Heritage Museum, egyéb magyar vonatkozású épület és emlék. A magyar bevándorlás történetét az alábbi weboldalon találjuk meg.
Cleveland a nehézipar virágzásakor lett igazi metropolisz. A régi dicsőség azonban a múlté - amerikai felmérések szerint Cleveland a legszegényebb amerikai nagyváros. Néhány fontos gyár azonban még ma is található területén, pl. az egyik híres Ford üzemegység. A gyárak mellett fontos kereskedelmi központ is és több nagy (Magyarországon kevéssé ismert) amerikai vállalat választotta székhelyéül Cleveland-et.
Az Erie-tó partján fekvő város jó lehetőséget nyújt vízparti üdüléshez is, hajózáshoz, vitorlázáshoz.
A város etnikai összetétele sokszínű, de nem tér el jelentősen más amerikai városétól, kivéve - az amerikai mércével mérve nem túl nagy méretű - magyar kolónia jelenlétét.
Chicago
Chicago az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városa New York és Los Angeles után. Lakosainak száma eléri a 9,6 milliót főt.
A város Illionis állam északkeleti részén, a Michigan-tó délnyugati partján fekszik.
A város alapításakor mocsaras területen a Chicago folyó torkolatánál épültek az első házak.
A fő etnikai csoportok: írek, németek, olaszok és lengyelek. Az itt élő lengyel és szerb népesség alapján Chicago lehetne a második legnagyobb lengyel város Warsó után, és szerb város Belgrád után a világon.
Chicago az egyik legfontosabb közlekedési központ Amerikában. Ez a központi szerep a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan az Egyesült Államok gyors területi és népességnövekedésének hatására alakult ki. Az Illinois- és a Michigan-csatorna 1848-as befejezése után az egyik legnagyobb fa- és gabonakikötővé vált. 1856-tól Chicago amerikai vasúti csomópont. Az 1800-as évek végén már több mint száz vonat érkezik vagy indul innen. A közlekedési hálózat hatására lett az élelmiszertartósítás és -csomagolás központjává.
A 442 méter magas Sears Torony Chicago jelképévé vált. A 110 emeletes, rekordmagasságú irodaépület Észak-Amerika legmagasabb épülete
Chicago látképe
Minneapolis- St. Paul
Az ikerváros (670 000 lakos) talán a legismertebb az ikervárosok között a világon.
St. Paul Minnesota állam fővárosa, Minneapolis pedig a legnépesebb. A két várost Amerika híres folyója a Mississippi választja el egymástól.
A városokat övező hatalmas területeken az erdők és a rengeteg tó mellett főleg mezőgazdasági területek, farmok találhatók, így a környéken élők az ikervárosban találják meg a kikapcsolódás és a tanulás lehetőségeit: a két városban található iskolák és színházak távolabbi területekről is vonzzák az amerikaiakat. Minneapolis inkább a kereskedelem és az üzleti élet központja, St. Paul pedig egyetemeivel, kulturális intézményeivel csalogatja az odalátogatót.
Minneapolis neve sziú indián "minne" ("víz") szóból ered, illetve a "polis" ("város") szóból. A város környékén ugyanis rengeteg tó található, a vízparti üdülést kedvelők örömére. St. Paul, Szent Pálról kapta nevét - a városban több épület neve is erre utal (pl. a Szent Pál katedrális).
Érdekes a városok etnikai összetétele, ugyanis a vietnámi háború közben és után sok, (a kommunista rendszer elől elmenekült) vietnámi itt telepedett le, de a szomáliai háború elől elmenekült afrikaiak is itt leltek menedékre a 90-es évek közepén.
Érdekes adat, hogy az USA-ban Minneapolis-St. Paulban a legmagasabb a saját tulajdonú lakással rendelkező állampolgárok száma, tehát itt jóval kevesebben bérelnek ingatlant, mint az Egyesült Államok egyéb városaiban.
Kansas City (442 000 lakos) fekvése közlekedésföldrajzi szempontból kiváló: folyók (Missouri, Kansas) és utak találkozási pontján épült. A város tehát fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont.
Nem könnyű eltalálni, melyik amerikai államban található Kansas City! Nevével ellentétben nem Kansasban, hanem Missouri államban található a város legnagyobb része ("Kansas City, Missouri"). Azonban oly közel fekszik a két államot elválasztó határhoz, hogy azt már túl is nőtte és egy kis része ("Kansas City, Kansas") átnyúlik Kansas területére. Ezzel a városrésszel együtt már 588 ezer lakosúnak kell tekintenünk, de ha az agglomerációt is beleszámoljuk, másfél millióra duzzad a városiasodó övezet lakossága.
A környező mezőgazdasági területek miatt, a mezőgazdasági terményeket feldolgozó iparágak nagy jelentőségűek.
A város lakossága, más amerikai városhoz hasonlóan sokszínű, de legtöbben a fehérek vannak.
Kansas City parkjai Amerika-szerte híresek, ugyanis az egyik legjobban parkosított amerikai nagyváros. A parkokat bicikliutak és gyalogutak kötik össze - Kansas City azon ritka városok közé tartozik, ahol kirándulni is lehet!
Nevét IX. Lajos, francia királyról kapta. Más amerikai városokhoz hasonlóan, a szűkebb értelemben vett városmag ("City of St. Louis") viszonylag alacsony lélekszámú (348 ezer lakos), de ha a később hozzánőtt városi övezeteket és településeket is beleszámoljuk ("Greater St. Louis" vagy "St Louis Metropolitan Area"), akkor lakossága kétmillió felett van (2 604 000)!
St. Louis a Mississippi partján fekszik, Missouri államban, de a folyó túlpartján már Illinois kezdődik, ahová szintén átnyúlik a város egy része (pl. East St. Louis).
St. Louis belvárosa egy mészkőplatón található, mely látványosan emelkedik a Mississippi fölé.
A várost a "nyugat kapujaként" is emlegetik az amerikaiak, utalva ezzel a város helyzetére, illetve a ritkán lakott nyugati területeket valóban többen innen közelítik meg.
A város jelképe a híres kapuív, de elég nagyszámú régebbi épülettel is büszkélkedhet.
St. Louis fontos kereskedelmi és ipari központ. Az iparágak egy része a mezőgazdasághoz kapcsolódik, hisz a vidéki tájat az óriási farmgazdaságok uralják.
Talán nem véletlen, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek gyártásáról elhíresült Monsanto cég St. Louis-t válaszotta székhelyéül.
Azonban nemcsak a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágak kapnak helyet a városban: az 1997-től a Boing részeként működő, harci repülőgépeket és helikoptereket is gyártó McDonnel Douglas cégnek is itt található a székhelye. De olyan híres vállalatoknak, mint a Daimler-Chrysler, a General Motors vagy a Ford Motor Company is van telephelyük a városban.
St Louis etnikai összetétele más amerikai városokhoz hasonló, de inkább a déliekkel rokonítható, ugyanis a városban az afroamerikaiak vannak többségben a fehér lakossággal szemben.
Atlanta
Atlanta Georgia állam központja és legnagyobb városa. 5 milliós népességével a 9. legnagyobb város az USA-ban. A város fejlődése, mint vasúti csomópont, már a 19. században elkezdődött. A polgárháború idején szinte teljesen lerombolták, azonban időben talpra állt ahhoz, hogy az állam központjává válasszák. Atlanta központja volt az Amerikai Polgárjogi Mozgalomnak és itt rendezték az 1996-os nyári olimpiát.
Miami
Miami dél-kelet Floridában található. Amikor Miami hivatalosan megalakult 1896. július 28-án, a népessége épphogy 300 fő fölött volt, ma már 2,2 millióan élnek a területen. Ez a robbanásszerű népességnövekedés a belső vándorlás következménye. Sokan érkeztek az USA észak-keleti részéről. A kubai forradalom és Fidel Castro hatalomra kerülése után a kubai menekültek a mai napig folyamatosan érkeznek Floridába. A Little Havanna Miami kubai közössége, ahol a spanyol nyelv használata a domináns, a helyiek a mindennapos ügyeiket a saját nemzeti nyelvükön intézhetik.
Ma Miami kulturális olvasztótégelynek tekinthető, a sok különféle népesség együttélése miatt, és vonzó turisztikai célpont is.
New Orleans
New Orleans (1,337,726) Louisiana állam délkeleti részén fekszik a Mississippi folyó mentén.
Sokszínű kulturális örökségét francia és spanyol hatások és a zene alakították. A sok fesztiváljának és ünnepélyének köszönhetően kedvelt turisztikai célpont.
A Mexikói-öböl mellett és a Mississippi folyó partján elhelyezkedő város fontos kikötő. Főleg a Latin-Amerikából érkező áruforgalom zajlik itt. A Mexikói öbölben lévő olaj hívta életre a város olajiparát.
Houston
Texas délkeleti részén fekszik, a negyedik legnagyobb város az Egyesült Államokban. Houston az egyik legújabb és leggyorsabban növekvő város az USA-ban. 1900-ban a népesség száma még csak 45000 volt, ami a 85. helyet jelentette az akkori népességszám szerinti városrangsorban. Ma már több mint 5 millió ember él Houston területén. Energiaipara világhírű, elsősorban az olajnak köszönhetően. Hasonlóan híres a repülőgép ipara. A houstoni kikötő az egyik legforgalmasabb az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok űrkutatási programjának központjául Houstont jelölték ki. Ebből következően nem is meglepő, hogy Houston volt az első szó, amit kiejtettek a Holdon, amikor Neil Armstrong visszajelzett a NASA-nak.
Seattle
Seattle Washington állam legnagyobb városa 570 ezer lakossal (az agglomerációval együtt 3,7 millió). Sokan azt gondolják, hogy Washington állam az Egyesült Államok fővárosa körül lehet, de ez tévedés, attól igen messze, az USA északnyugati partvidékén fekszik a Kanadával, Oregonnal és Idahoval határos szövetségi állam.
Seattle-nek több "beceneve" is van. Északnyugati fekvése miatt, szokták "Alaszka kapujaként" is emlegetni, éghajlatának köszönhetően kiérdemelte a "az esős város" jelzőt, igaz a környező erdők és zöld parkok miatt kapta a "Smaragdzöld város" nevet is.
Seattle neve összeforr a város legnagyobb munkaadójának számító Boeing cég nevével. Igaz, 2001-ben a cég központját Chicago-ba helyezte, az üzemek nagy része azonban ma is Seattle-ben található.
A repülőgépgyártás mellett a telekommunikációs és számítógépes iparágak is jó lehetőségeket láttak a városban, ezért az olyan híresség is, mint a Microsoft fontos telephelyet létesített itt, vagy a Magyarországon is jól ismert Amazon.com, Internetes cég pedig egyenesen ide helyezte székhelyét.
Seattle nyugodt, kellemes légkörű város. Az egymás mellett élő emberfajták békés együttlétét mi sem bizonyítja jobban, hogy az USA-ban itt a legmagasabb azok száma, akiknek felmenői különböző rasszhoz tartoznak (4,7%). (A rasszok közötti házasodás még Amerikában sem olyan gyakori.)
A városban a fehérek alkotják a legnagyobb közösségeket (73%), más jelentősebb csoportokat az ázsiaiak és az afroamerikaiak képeznek.
Seattle éghajlata óceáni, tehát az eső nem ritka errefelé az év bármely szakaszában. Mivel a város nem a nyílt óceán partján, hanem jóval beljebb, egy védett öbölben fekszik, ráadásul a hegyek is védik (Olympic Mountains, Cascade-hegység) a szelektől, az időjárás nem mondható szélsőségesnek.
Mivel Seattle geológiailag aktív területen fekszik, a földrengések sem ritkák, a környező hegyeknél pedig vulkanikus aktivitást lehet megfigyelni.
San Francisco az Egyesült Államok nyugati partvidékének üzleti, kereskedelmi és pénzügyi központja 777 ezer lakossal. Az agglomerációs övezettel együtt ("San Francisco Bay Area") lakosainak száma 7 millió.
San Francisco a hasonló nevű félsziget északi csúcsán a San Francisco-öböl mellett fekszik.
A város vezető pénzügyi szerepe a nyugati-parti régióban, a híres Kaliforniai Aranyláz óta rendíthetetlen, azonban nem csak bankjairól és kereskedelméről híres, hanem a közeli "Szilícium völgyről" is, ami világ elektrotechnikai, hardware- és szoftverfejlesztő fellegvárának számít. Több, Magyarországon is jól ismert cég központja található itt, mint például az Intel, a Google, a Yahoo, a Hewlett Packard vagy az Apple. A kutatás-fejlesztésre irdatlan pénzeket áldozó óriáscégek szorosan együttműködnek a környékbeli felsőoktatási intézményekkel, melyek közül a Stanford és a Berkeley messze földön híres.
Ne feledkezzünk meg San Francisco konfekcióiparáról sem! Az egész világon jól ismert és kedvelt "Levi Strauss & Co.", illetve a "The Gap" ruhaeladásait ebből a városból irányítják.
A város lakosságának legnagyobb része fehér (49%), de az ázsiaiak jelentős száma szintén jellemző (31%). Ez azért is van így, mert a Csendes-óceán felől érkező ázsiai bevándorlók egyik legkedveltebb célpontja éppen San Francisco. Nem véletlenül híres, és elég nagy területű a kínai városrész, a "China town". Az egyéb rasszok közül a feketék lélekszáma jelentősebb, de természetesen itt is találkozhatunk a világ minden tájáról érkezett és keveredett emberfajtájával.
San Francisco klímája kellemes mediterrán, az óceán hűtő-fűtő hatása miatt (Kaliforniai-áramlás) nyáron sem forró, és a tél sem zord.
Szeizmikus szempontból San Francisco az egyik legveszélyeztetettebb város az Egyesült Államokban. 1906-ban szinte teljesen megsemmisült egy földrengésben és az azt követő tűzvészben. Ma már az épületek jó része földrengésbiztos, így viszonylagos védelemben élhetnek a városlakók.
San Francisco jelképei közül talán a híres Golden Gate híd számít a legismertebbnek, de a Transamerica piramis és a régi időket idéző, kötélen vontatott villamos is a fontos szimbólumok közé sorolható.
Az "angyalok városa" egyben az ellentétek városa: a felbecsülhetetlen gazdagság, a csillogás és a ragyogás mellett ott a szegénység, a nyomor és a lepusztultság is. Los Angeles Amerika második legnagyobb metropolisza, az agglomeráció lakosainak száma 17 millióra tehető, de a szűkebb értelemben vett Los Angelesnek is 3,8 millió lakosa van.
A város a nyugati partvidék ipari központja, fontos hajózási- és légikikötő.
Los Angeles az amerikai és egyben a világ filmiparának központja. Hollywood, az "álomgyár", rengeteg pénzt és csillogást hoz, sokan az "amerikai álom" megvalósulási lehetőségét látják benne (elenyésző kisebbségnek sikerül is elérni azt). A hollywoodi és Beverly Hills-i csodapalotákra többen irigyen tekingetnek és arra vágynak, hogy egyszer ők is ott lakhassanak.
A roppant városkomplexum autópályáiról és közlekedési csomópontjairól is nevezetes. A rengeteg gépjármű kipufogó gázai viszont egészségtelenné teszik a várost. Az egyik szmogfajtát is a városról nevezték el "Los Angeles-típusú szmognak".
Los Angeles népessége a nyolcvanas években ugrott meg jelentős mértékben, legfőképp a latin-amerikai (ma már ők vannak legtöbben) és az ázsiai bevándorlók miatt. Az európai felmenőkkel büszkélkedő fehér lakosság aránya ezért ma már meglehetősen alacsony (29%), ugyanis a fehérek jó része latin-amerikai.
Demográfiai értelemben Los Angeles egy etnikai mozaik: a különféle embercsoportok egymás mellett élnek ugyan, de ezek a közösségek elég zártak. Talán ezért sem ritkák az etnikai villongások. Megtalálható itt a kínai és a koreai városrész mellett "kis Örményország" és "kis Etiópia" is, de a thai és a filippínói közösségnek is külön városrésze van. Los Angelesben él a legnagyobb japán ("kis Tokió"), iráni és kambodzsai közösség az Egyesült Államokban, és még lehetne sorolni, a különféle etnikumokhoz tartozó csoportokat egészen az indiánokig. Állítólag Los Angeles lakossága több mint 140 országból származik, akik legalább 92 különféle nyelven beszélnek.
A város éghajlata kifejezetten kellemes mediterrán. Kalifornia több városához hasonlóan Los Angeles is földrengésveszélyes, minek következményeit az utóbbi évtizedekben is megtapasztalhatták a városlakók.
