1. fejezet - A regény hajnala
Hegel a polgári világ epopeiája, azaz eposzaként határozza meg a regényt; Kundera költői elmélkedésnek nevezi a létről. Bárhogyan is definiáljuk e sokszínű műfajt, annyi bizonyos, hogy az ókor óta léteznek regények, s máig a legolvasottabb irodalmi műfajnak számítanak.
2. fejezet - Regényes középkor
Kürtök szava köszönti a várfokról a vadregényes tájak vándorát. Vaspántos kapuk tárulnak, s a lovag beléptet deres lován. Pár pillanat és már ott zsong körülötte a vár népe. Mindenki látni kívánja a hőst, aki - nyilván - számtalan zsiványt, sárkányt és gonosz varázslót küldött hosszú útja során a másvilágra.
3. fejezet - Reneszánsz különkiadás: A novella
Ha a mai értelemben vett regényre nem is, de a modern novella első képviselőire annál könnyebben rálelhetünk a reneszánsz literatúra eleven, tarka kavalkádjában. A modern novella ugyanis a XIV. század Firenzéjében látta meg a napvilágot Giovanni Boccaccio tollából.
4. fejezet - A barokk (lovag-) regény
Kezdetben vala az Ige, s az Ige Istennél vala. Majd jött az ember, lett légyen nevezve Pico della Mirandola, s Isten ajkaira új szavakat adott, mikor az Ádámhoz szóla: "Nem teremtettelek sem mennyei, sem földi, sem halandó, sem halhatatlan lénynek, úgyhogy mint saját magad szobrásza, magad vésheted ki vonásaidat." S lőn. Ám mi jöhetett ez után?
