Giovanni Boccaccio

"A triumvirátusoknak az a természetük, hogy a három közül egy kevésbé jelentékeny; az olasz irodalom három a koronája, "tre corone"-ja közül Boccacciónak jut ez a sors. (...) A két nagy mellett egy kissé Sancho Panzára emlékeztet, - de benne van az is, amiben Sancho különb Don Quijoténál: a valóságérzék. Míg Dantét politikája száműzetésbe kergette, míg Petrarca a közéletben csak díszszónok maradt, Boccaccio bár kis körben, de józanul és hathatósan folyt bele városának irányításába.

Szerelme nem csupán költői ábránd, Fiametta mellett megismerte a gyönyöröket és a csalódás és féltékenység minden kínját. (...) Minden művével úgyszólván új műfajt teremt és Decameronéjával zseniális művészi formát ad alapvető tulajdonságának: hogy idehaza van a földön." (Szerb Antal: A világirodalom története)

A Dekameron mintegy 100 novelláját unatkozó és belső rózsakertek magányára ítélt hölgyek mulattatására és okulására szánta Boccaccio. A novellák pikáns témáit, kacérkodó papjait és házasságtörő menyecskéit elnézve azonban okkal feltételezhetünk némi ironikus mosolyt szerzőnk ajkán - az "okulásra" való tekintettel.

Tudod-e... mit jelent a "dekameron" szó?

("Tíz nap" - ennyi idő alatt játszódik ugyanis a kerettörténet.)

A Dekameron kerettörténete az 1348-as pestisjárvány idején játszódik a Fekete Haláltól sújtott Firenzében. Hét fiatal hölgy elhatározza, hogy elhagyja a várost, míg a pusztító kór dühöng, s három fiatalember kíséretében egy vidéki villába vonulnak. Hogy gyorsabban teljenek önkéntes száműzetésük órái, hőseink érdekes történetekkel (=novello) múlatják az időt. Mindannyian egy-egy történetet mesélnek el naponta, így kerekedik a történetek száma a tizedik nap végén 100-ra.

A Fekete Halál

A pestis baktérium Közép-Ázsiából kereskedők közvetítésével jutott el Európába. A hosszú évszázadokon keresztül vadon élő rágcsálók vérében lappangó kór 1338-ban kezdte el végzetes útját, mikor egy természeti katasztrófa kiszabadította addigi természetes élőhelyéről. A patkányok testében "utazva" gyorsan meghódította Kínát, Indiát, Egyiptomot és Kis-Ázsiát. Európa azonban csendes maradt tőle, a vész túl távolinak tűnt - egészen 1345-ig, amikor is itáliai kereskedők jelentek meg a Krím-félszigeten.

A keresztény kereskedők hamarosan összetűzésbe kerültek a muzulmán lakosokkal, s a kisebb utcai verekedésekből háború lett. A menekülő muzulmánok a mongol fejedelem től kértek és kaptak segítséget. Ám a háború első évében pestis tört ki a mongol seregben, így az ostromot kénytelenek voltak abbahagyni. A távozó mongol sereg vezére azonban szörnyű bosszút eszelt ki: a pestisben elhaltak tetemeit katapultokkal átlőtték a keresztények táborába. Néhány nap és a szörnyű kór útjára indult.

Az itáliai kereskedők hajóra szálltak, hogy otthon leljenek menedéket a szörnyű betegség elől. A hajóikon azonban már ott lapultak a bolhák és az általuk megfertőzött patkányok is. Senki sem gyanakodott e potyautasokra. 1347-ben elérték Szicília partjait. Bár a hajókat elűzik a kikötőből, de a patkányok addigra már a szárazföldre evickéltek. Egy hét sem telt el, és már annyi volt a halott a kikötőben, hogy éjjel-nappal temették őket.

A ragály három nap alatt végzett pokoli kínok között áldozatával. A pestisjárvány 1350-ben ért véget, miután végigpusztított Európán. A Fekete Halál Európa lakosságának mintegy 1/3 -át pusztította el.

Tudod-e... kik írtak a világirodalomban megrázó hitelességgel a pestisjárványokról?

(Pl. Defoe: A londoni pestis; Camus: A pestis)

A Dekameron novellái a reneszánsz Itália szinte teljes társadalmi tablóját adják. Polgárok, papok, nemesek, művészek és vágánsok egyaránt feltűnnek lapjain. Boccaccio valóban "idehaza volt ezen a földön". Novelláit átitatja a születő reneszánsz antiklerikalizmusa: az aszketikus vezeklés, a buzgó vakhit és a papi álszentség hasonlóan buzgó ostorozása.

Tudod-e... melyik magyar szerzők műveiben találkozunk az antiklerikalizmussal?

(Pl. Janus Pannonius: Galeotto Marzióhoz; Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly)

Míg egyházellenes szatirikus novellái a reneszánsz hírnökévé teszik, addig a szerelmi-erotikus meséi az ókor és a középkor regényein, valamint fabliau-in alapulnak. Mert bármily meglepő is, a középkor pajzán történetei jócskán felülmúlták szókimondásukban, nem egyszer pajzán trágárságukban a Dekameron igencsak pikáns meséit is.

Boccaccio azonban már a kibontakozó reneszánsz embere: művei nem az öncélú mulattatás és megbotránkoztató vulgarizmus ihletésében születtek. Boccaccio leplezetlen erotikus elemeivel a reneszánsz embert és az emberi testet is méltó helyére kívánta visszahelyezni: ég és föld fiává, a földi boldogság és gyönyör letéteményesévé.

Kislexikon

Vágáns

latin vagans szóból származik, ami vándorlót jelent. Az érett és késő középkor jellegzetes társadalmi csoportját alkották a vágánsok:iskoláikat elhagyó diákok, szökött katonák és csuhájukat elvető papok, valamint a további, a társadalom perifériájára szorult, nem egyszer bűnöző, csavargó elemek alkották. Jellegzetes költészetük alakult ki, melynek számtalan darabját találhatjuk a Carmina Burana c. gyűjteményben.

Antiklerikalizmus

egyházellenesség. A reneszánsz és a felvilágosodás idején markánsan jelentkező eszme, mely elutasítja a vallás intézményesült formáját.

Fabliau

rövid, csattanós verses elbeszélés, a mai bohózat középkori megfelelője. Virágzása a XII. és XIV. század közé tehető Franciaországban. Kedvelt figurái a csavaros eszű parasztok, a házasságtörő asszonyok és a felültetett, mohó papok. Termékenyítő hatású műfaj, vaskos humora Moliere-re is hatott.

Vulgarizmus

a latin vulgus, "nép" szó származéka, annak vulgaris alakjából származik, ami közönségeset jelent. Használhatjuk "mindennapi", "megszokott" értelemben, de lehet pejoratív értéke is: a vulgaritás az aljasság, közönségesség megfelelője.