A dráma, legyen az akár komédia, akár tragédia a színpadon testesül meg igazán
A konfliktusoknak, feszült helyzeteknek, vagy a komikus jeleneteknek a hús-vér ember és az élő beszéd adja meg a hitelességét. Állandó vita tárgya, hogy elválasztható-e a dráma (szöveg) és a színházi előadás egymástól, holott a színház (színjáték) önálló művészeti tevékenység. Valójában nem is az a kérdés, hogy elválasztható-e a két dolog, hanem, hogy el kell-e választani, ill. mi a célja a drámaolvasásnak és a színpadi előadás megtekintésének. Nyilvánvaló, hogy az olvasott szöveg sokkal alaposabban vizsgálható az írói megoldások szempontjából. A szövegvizsgálat sok olyan apró részletre világíthat rá, amely az egyszeri látvány visszatekintő elemzésében észrevétlen marad. De színházi élmény, az életre keltett szöveg varázsa ez esetben sokkal inkább a valóság illúzióját kelti, mint az olvasás. Az olvasás a dráma műfaji, szerkezeti, poétikai, dramaturgiai összetevőinek feltárásában segíthet, a színpadi mű pedig elsősorban a katarzis-élmény, a mű üzenetének, esztétikai, etikai rendszerének komplex élményét ülteti a nézőbe. Természetesen mindkét befogadási metódusra szükség van, igaz azonban az is, hogy az egyik vagy másik élmény elmaradása ellenére is megérthető, értelmezhető és élményt adó a dráma.
A színházi előadások filmre vett változatai is nagyban segíthetik a darab esztétikai, etikai rendszerének megértését
Ez esetben a videotechnika segítségével meg lehet állítani vagy újrajátszani azokat a jeleneteket, amelyek kapcsán a szöveg vagy a szituáció értelmezésébe foghat tanár és diák egyaránt. A színházi élmény ugyan csorbát szenved, de ha megfelelő a felvétel (közelképek stb.) a színész munkája is megfigyeltethető nem csupán a drámai cselekményre kell koncentrálni. A színházművészet kulisszatitkaiba talán a technika segítségével még könnyebb is betekinteni, mint az egyszeri látványra való visszaemlékezéssel.
Más a helyzet a különféle darabok alapján készült filmekkel. Ez esetben külön kell, ill. érdemes választani a színpadi mű szövegét, dramaturgiáját attól a megoldástól, amelyet a film rendezője alkalmaz. A filmnyelv, ill. filmes eszközök értelmezése és értékelése adott esetben részben vagy akár teljes egészében is elválasztható a feltételezett írói szándéktól. S bár a színpadi megjelenítés is önálló művészet, a film esetében ezt fokozottan kell figyelembe venni.
Shakespeare műveinek többsége az elmúlt évtizedekben rendszeresen alapanyagául szolgált a filmkészítőknek
Nem csupán a BBC által készített televíziós sorozatra kell gondolnunk, hanem a tengerentúli, a nyugat- és kelet-európai filmgyártás számos alkotására.
A leggyakrabban megfilmesített alkotások közül a Romeo és Júlia-feldolgozásokra irányítanám a figyelmet. Shakespeare tragédiája kötelező tananyag. A Shakespeare-életmű feldolgozásának indításához alkalmasabb, mint más (pl. Hamlet) műve. Három olyan filmalkotás is rendelkezésre áll, amely segítheti a dráma- és filmértelmezés kettőségén alapuló témafeldolgozást:
- Franco Zeffirelli: Romeo és Júlia
- Baz Luhrmann: Romeo és Júlia
- John Madden: Szerelmes Shakespeare
Csak egyetlen film megtekintésére van mód
| Csak egyetlen film megtekintésére van mód | Ha ez a film Fr. Zeffirelli alkotása, akkor a klasszikus filmtechnika és a dráma összeolvadásának megvalósulását érdemes vizsgálni: - a reneszánsz világát jelző eszközök: helyszínek/díszletek, jelmez, zenék, zenei elemek - szereplőválasztás: pl.szűzies Júlia, tapasztalatlan Romeo, intellektuális Mercutio - főhősök sűrűn előforduló közelképei - párbeszédes jelenetek képkivágása, vágása - filmritmus, jelenetek dinamikája - komikus és tragikus jelenetek hangsúlyozása - drámai szöveg és jelenetek megcsonkítása (pl. mi indokolja Zeffirelli kihagyásait) - a fiatalság és szerelem problémája: Róza-szerelem, szerelem első látásra - a generációs ellentét megjelenítésének eszközei: türelmetlenség, trágárság, a dajka kigúnyolása stb. - a véletlen szerepe - írói üzenet és rendezői üzenet viszonya |
| Ha ez a film Baz Luhrmann alkotása, akkor a modern technikai, képi üzenetközvetítés és a klasszikus szöveg egyesülése lehet a vizsgálat fő területe: - például a tömegfilm elemeinek alkalmazása: üldözéses jelentek, autók, fegyverek, zene, klipvágás, erőszak naturalisztikus látványának hangsúlyozása (lövöldözés, tűz, verekedés stb.), televízió/hírek információformáló szerepe, sztárbeállítások/sztárcsinálás kellékei, slágerzene, szélsőséges arckarakterek (pl. Tybalt, Mercutio), szexualitás ("jó kis szuka, hol a luka", Mercutio) - aktualizációs szándék: helyszínek, jelmez/ruha, zene, korabeli társadalmi tagozódás helyett, a mai amerikai társadalom rétegződését tükröző szereposztás (afro-amerikai "herceg", Mercutio stb.) - színészkarakter: maffiózó papák, extrovertált Capuletné, modern Júlia (a 90-es évekre jellemző kamaszlány vonásai), feminin Romeo, erőszakos Tybalt, Lőrinc barát - nyelv: az eredeti szöveg és a szleng keveredése, szövegmondás pongyolasága, spontaneitása |
Két film megtekintésére van mód
| Két film megtekintésére van mód | Zeffirelli és Luhrmann Összehasonlító filmelemzés - dramaturgiai koncepciók összehasonlítása: kihagyott jelentek, nászéjszaka, kriptajelenet, alkotói üzenet hasonlósága, különbsége - színészkiválasztás, karakterek összehasonlítása - filmes eszközök összehasonlítása: helyszín, jelmez, képszerkesztés, filmritmus, filmzene |
| Zeffirelli és Madden A filmváltozat és Shakespeare életre keltett világának, mint konkrét és fiktív háttérnek kiegészítő ismeretként való értelmezése, illetve a "filmben színház/Romeo és Júlia" kortörténeti dokumentumként/utalásrendszerként való értelmezése. - reneszánsz jegyek megjelenése - kortörténeti utalások megjelenése: Curtain, Rose, Burbage, Marlowe, I. Erzsébet - életrajziság "...hazaküldünk a feleségedhez..." - fülemüle, pacsirta hagja Különös figyelmet lehet szentelni a Szerelmes Shakespeare forgatókönyvének, az egyik szerző Tom Stoppard (Rosencrantz és Guildenstern halott), aki avatott továbbgondolója Shakespeare műveinek. (Webstert, a véres drámáiról és horrorjeleneteiről ismert angol drámaírót szadista kisfiúként jeleníti meg; a filmben elszórt nyelvi játékok, lelemények is őt dicsérik; szellemes ötlet Viola de Lesseps névalak-Viola a Vízkereszt hősnője, ld. a film zárójelenete; színházi emberként és íróként a pénz és színház ellentmondásos kapcsolatának megjelenítése) - Zeffirelli klasszikusnak számító értelmezése és kommersz elemeket szép számmal alkalmazó Shakespeare parafrázis összehasonlítása. - Madden filmjének utalásai (kép, hang, hangsúly, jelenetek) Zeffirelli filmjére (pl. színházi jelenet jelmezei, dajka beszédstílusa, méregpohár kiivása stb.) | |
| Luhrmann és Madden - A modern vízió és a historizáló ábrázolás különbségeiből adódó üzenetkülönbség - A cselekményt dinamizáló akciók hasonló szellemű alkalmazása - Kommerszfilmes eszközök alkalmazásának hasonlósága: képvágás (gyorsvágás), slágerzene, sztárszereplők stb. |
Mindhárom alkotás megtekintésére van mód
| Mindhárom alkotás megtekintésére van mód | Ez esetben a filmek sorrendjét a kívánt cél szerint kell megválasztani Zeffirelli, Luhrmann és Madden Luhrmann, Zeffirelli és Madden Madden, Zeffirelli és Luhrmann - Madden, Luhrmann és Zeffirelli |
A filmvetítések módja
Mozi
Mindhárom film elérhető moziban is. Technikailag és a látvány szempontjából ez a legalkalmasabb. Így azonban az iskolán kívül kell megoldani a film megbeszélését, lehetőleg azonnal. Hagyományos órakeretben erre nincs mód, de fakultációs programként kiváló. Hátránya, hogy nem lehet újranézni a jeleneteket a megbeszélés során. Ez fontos lehet, ha filmes eszközök elemzését az átlagosnál alaposabban akarjuk elvégezni.
A filmvetítések módja 2.
Iskolában videóval
Mindhárom film levetíthető egy-egy dupla órán és a köztes szünetben. Nem szerencsés sorozatot csinálni, azaz több napra elnyújtani egy-egy film vetítését.
Az egyes filmek megbeszélésre így is azonnal sort kell keríteni, nehogy az elsődleges élmény elvesszen, ez óracserével megoldható. Ha a megbeszélés túlnyúlik, és a következő órán is folytatódik, az nem baj, de mindenképpen meg kell kezdeni. A folytatás sikere érdekében feladatot kell/lehet adni diákoknak (például gondolják át a következő problémát, l. filmértelmezés szempontjai). Ha van rá mód, a filmet videovetítővel (projektor) kell lejátszani, a televízión vetített film ugyanis túlságosan kis képet ad, ez különösen távolról nézve gyengíti a figyelmet, és nem biztosítja a részletek megfigyelést. A videós vetítés előnye, hogy a megbeszéléskor újra lehet nézni a jeleneteket, állóképet lehet csinálni stb., sőt akár össze is lehet "vágni" a fontos jelenetek egyes változatait. A filmtechnikai eljárások ismertetéséhez és az értelmezésekhez egyaránt alkalmazható az eljárás. Természetesen a videokészülék a televízióhoz is csatlakoztatható. A viszonylag kis képet ellensúlyozhatja, hogy a megbeszéléskor itt is visszajátszható a film s így a részletek sem sikkadnak el.
Mikor olvassa el a szöveget a diák?
Két lehetőség kínálkozik, választása egyrészt a tanártól, másrészt a kijelölt céltól függ: ha a tanulók először elolvassák a szöveget és utána kerül sor valamilyen formában a vetítésre/vetítésekre, akkor az ismert történet és szöveg tükrében a drámaelemzés és a filmelemzés együttesen valósítható meg. Shakespeare művének "irodalmi" nézőpontja lesz az elsődleges, a szövegelemzés és filmelemzés kereszteződésében nyilván az írói üzenet, egyetemes mondanivaló és annak megjelenítése áll majd. Ha a film/filmek kerülnek első helyre és a filmelemzés már tisztázta a alapkérdéseket, a dráma szövegolvasása mintegy új olvasat kerülhet terítékre, annak figyelembevételével, hogy a dráma elsősorban előadásra/megjelenítésre szánt műalkotás, a megjelenítés és az így keletkező hatások (pl. kollektív befogadás élménye) a fontosabbak.
