A jegybank és az ország gazdasági működéséhez is elengedhetetlen, hogy a felsőoktatásból kikerülő szakemberek korszerű közgazdasági tudással rendelkezzenek. A folyamatosan változó tudásanyag átadása a hagyományos módszerekkel egyre nehézkesebb, a jövő gazdasági szakemberei online tananyagok nélkül nehezen boldogulhatnak. Király Júlia szerint a szakmai műhelyeknek szünet nélkül fejlődniük kell.
A közgazdaságtan oktatására különösen igaz, hogy nem csak a hallgatók, de az ország érdeke is, hogy felkészült, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett, és korszerű tudásanyaggal rendelkező, magasan kvalifikált szakemberek integrálódjanak a munka világába. Ezt a folyamatot megnehezíti, hogy a közgazdasági képzések dinamikusan változó tudásanyagát az intézmények nem mindig korszerű feltételek között adják át a hallgatóknak. A digitális tartalmak és az ezeket megjelenítő felületek hiányában a tananyagok publikálásának lehetőségei is korlátozottak, és a piaci információk alapos ismerete nélkül, a piacképes gyakorlati képzés sem mindenhol megoldott.
Azt, hogy a versenyképes tudás elsajátításához ma már nélkülözhetetlenek az online tananyagok, a hallgatók és oktatóik is érzik. Legalábbis ez derül ki abból a kérdőíves felmérésből, amelyet az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszéke készített. A hallgatók 47%-a, és az oktatók 86%-a igényelné további online tananyagok használatát, a Közgazdaságtudományi Tanszék hallgatóinak száz százaléka úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen használ online tartalmakat a vizsgákra való felkészülés során.
A digitális tartalmak, és a digitális képzési csomagok terjedését támogatja a „Tananyagfejlesztés és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre” című TÁMOP pályázat is. A kiírásra sikeresen pályázott az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszéke, így 2011 szeptemberéig – a Balassi Kiadó Kft-vel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetével konzorciumban – összesen 87.290.444 millió forintot költenek a jövő gazdasági szakembereinek színvonalas képzését segítő, online tananyagfejlesztésre. Ebből az uniós támogatás összege 69.832.355 forint.
A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan jelentős kihívásokkal néz szembe, ezért a döntéseket előkészítő szakmai műhelynek szünet nélkül fejlődnie kell. Ehhez a munkához pedig nélkülözhetetlen a jelenlegi és jövőbeli stábtagok legmagasabb szintű felkészültsége. A színvonalas közgazdász-képzés azzal is segíti az átlátható, érthető jegybanki működést, hogy a gazdaság szereplőinek látókörét bővíti – hangsúlyozta a pályázatot bemutató sajtótájékoztatón Király Júlia, az MNB alelnöke. Hozzátette: a megalapozott közgazdasági tudás ma már sokkal inkább az új helyzetekről való következetes gondolkodásról szól, amelyhez nélkülözhetetlen a korszerű, nemzetközi eredmények ismerete. Pete Péter, a program felelőse ennek kapcsán megjegyezte: a közgazdasági oktatáson belül háttérbe szorul az elemző irányvonal, pedig ez a tudás a döntéshozókat segítheti céljaik elérésében.
A „Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén” című pályázatnak köszönhetően 38 új, moduláris tananyag kerül fel a világhálóra, amelyből 28 kurzus idegen nyelven is elérhető lesz. A pályázati források lehetővé teszik, hogy a hallgatók mellett bárki számára - és gyakorlatilag a világ bármely pontjáról - elérhetővé váljanak a munkaerő-piaci igényekhez igazodó, nemzetközi tananyagokat is adaptáló, gyakorlati tudást adó tartalmak, a www.tankonyvtar.hu, valamint a www.bkiado.hu oldalakon.
Ez nagy segítséget jelenthet például a külföldi ösztöndíjasoknak, valamint a hazai egyetemeken tanuló, külföldi hallgatóknak, de a fejlesztésekből előnyt kovácsolhat a képzést választó összes tanuló.
- Az idegen nyelvű kurzusok indításával az európai munkaerőpiacon is jól hasznosítható tudást adhatunk át hallgatóinknak, de a fejlesztések eredményeként növekedhet a hallgatói mobilitás is - mondta Pete Péter. A projekt felelőse hozzátette: a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel kialakított együttműködések az idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi és hazai diákok, oktatók számának növekedését eredményezhetik, ami – az így megszerzett nemzetközi tapasztalatnak és tudásnak köszönhetően - tovább javíthatja a hallgatók elhelyezkedési esélyeit.
