Mi a tanulási környezet?
Az új tanulási környezeteket meghatározó elméleti definíciók mindegyike arra helyezi a hangsúlyt, hogy az "elearning" környezet egy olyan hely vagy közösség, amelyben a tevékenységek a tanulást segítik, és ehhez a szereplők különböző eszközöket használhatnak. A definíciók hangsúlyozzák továbbá a konstruktivista szemléletet és az IKT használatát.
Egy új tanulási paradigma felé?
Számos lehetséges változást figyelhetünk meg a tanulással kapcsolatban:
- A diákok egyénként való kezelése. Ez a változás abban áll, hogy a diákokra mint egyénekre koncentrálunk, és azon lehetőségükre hogy nagyobb részt és felelősséget vállaljanak saját tanulási folyamatukban.
- A tanulás egyéni tanulási stílus szerinti tervezése. E megközelítés szorosan összefügg az új tanulási paradigma második elemével, nevezetesen a differenciált tanulással, mely annak fontosságát hangsúlyozza, hogy különböző diákoknak különbözőféleképpen kell a tanulást megtervezni, így biztosítva hogy a diákok saját tanulási stílusuk és ütemük szerint tudjanak tanulni. E megközelítés az intelligenciát a hagyományosnál tágabban értelmezi.
- A közösségi elkötelezettség fontossága. Egyre nagyobb hangsúly kerül a közösségi elkötelezettségre és ennek következtében a gyerekek kommunikációs és együttműködési készségeire.
- A tanárok szerepének változása. Megváltozik a tanárok szerepéről alkotott kép is. A tudás átadás mint a "tanártól diáknak " jellegű folyamat helyét kezdi átvenni a "csoportos" illetve "diáktól diáknak" jellegű felfogás. Így a tanár szerepe kezd átalakulni, egyre inkább mint tanácsadókra, irányítókra, felügyelőkre tekintünk rájuk, akik biztosítják a tanulási folyamat kereteit.
- A tudás reprodukálásától a tudás felépítéséig. Egy fontos eleme az új tanulási paradigma felé való mozdulásnak, hogy a hangsúly eltolódik a tények és egyéb tudás reprodukciós képességtől a tudás felépítése felé. A diákoknak részt kell venniük a tudás felépítésében a tanulási folyamat során, akár egyéni akár csoportos vagy páros munka során. A kísérletezés és felfedezés fontos elemei ennek a tudás építő folyamatnak.
- A tanulási helyzet újjászervezése. Az új tanulási paradigma magában foglalja azt a nézetet, hogy a tanulás számára hasznos a tanulási szituáció újjászervezése, a tradicionális tantervszerű felépítés helyett a tantárgyközi megközelítés alkalmazása valamint az időbeosztás radikális megváltoztatása útján.
Az IKT szerepe
Általánosan elfogadott nézet mely szerint az IKT használata nagyban elősegítheti a fent említett változásokat az új paradigma irányába. A tanulmány forrásanyagai alapján az IKT az oktatáson belül a fejlődés egyik megindítója. Ugyanakkor bizonyos szituációkban az IKT a hagyományos tanítási módszerek megőrzését is elősegítheti. A tanulmányhoz felhasznált hat esettanulmány azt mutatja, hogy a változás nem önmagában véve az IKT használatától függ, sokkal inkább a tanulási helyzet újjászervezésétől és a tanárok azon képességétől, mely lehetővé teszi számukra, hogy az új technológiákat a tanulási folyamat megváltoztatásához felhasználják.
Az esettanulmányok alapján világosnak látszik, hogy amennyiben az IKT-t felhasználták az új és innovatív tanulási módszerekhez, ezáltal újfajta tanulási környezetet létrehozva az iskolában, a folyamat nem önmagában az IKT használatához kötődött. A változást sokkal inkább befolyásolta a szervezési stílus, a tanárok hozzáállása, a tanárok képzése, a pedagógiai megközelítés és az újfajta tanulási stílusok. Az összes bevált gyakorlat példáján okulva azt lehet mondani, hogy az IKT nem öncél volt, hanem inkább eszköz ahhoz, hogy bizonyos tanulási célok megvalósuljanak.
Néhány példa azokra az esetekre, amelyekben az IKT hozzájárult az új és innovatív tanulási környezetek kialakításához:
- Az IKT lehetőséget ad az iskoláknak, hogy más intézményekkel - akár kulturális akár oktatási intézményekkel - hálózatokat hozzanak létre, valamint hozzásegíti az iskolákat új tanulási formákhoz és multimédiás tananyagokhoz. Ugyanakkor az IKT sokszor csak tantermen belül alkalmazzák és nem tantermek között az egész iskolában sem pedig iskolák között vagy iskolák és más intézmények, szervezetek közti kapcsolatokhoz.
- Az IKT-t elsősorban együttműködő és kommunikációs tevékenységekhez, információgyűjtéshez alkalmazzák. Kevesebbszer kerül sor IKT használatára játékokhoz, szimulációkhoz és más kísérleti tevékenységekhez.
- Az IKT sokszor a változás megindítója, habár önmagában nem határozza meg a változás irányát.
Kép forrása
- www.lscc.edu
