Másfelől a magyarországi iskolaszintű környezeti nevelési, iskola-ökológizációs programok számára szeretne fórumot teremteni. Az öko-iskola-hálózat a nemzetközi pedagógiai színtéren 1986-ban indult útjára az ENSI egyik programjaként. (...)
Első fázisban minden országban az ENSI helyi képviselői megkeresnek néhány olyan iskolát, mely már előzőleg tett olyan lépéseket, melyek arról tanúskodnak, hogy az iskola erősen elkötelezett a környezeti nevelés terén. (...) A hálózatépítés eme első szakaszának leglényegesebb eleme, hogy az öko-iskola-hálózat alapelveit a helyi körülményekhez igazítják és kidolgozzák azokat a módszereket, melyek az adott országban leginkább szolgálják az iskolák ökologizációját.
A következő fázisban a kidolgozott alapelvek, módszerek kipróbálása és finomítása történik, a tudományos kutatók és az iskolák együttműködésének eredményeként. (...)
A harmadik szakaszban az illetékesek a kidolgozott és kipróbált alapelvek és módszerek alapján megpróbálnak egyre több iskolát bevonni az öko-iskola-hálózatba.
A magyarországi megvalósulási folyamat
Az Öko-iskola Hálózat Magyarországon (...) 2000 márciusában jött létre 22 intézményi taggal. Az öko-iskola szó megnevezi egy közoktatási intézmény nevelési minőséget, értékrendjét és tartalmát. (...) A magyarországi megvalósítás némileg eltért az OECD ENSI öko-iskolákra vonatkozó, fentebb ismertetett elveitől és lépéseitől, tekintettel arra, hogy 2000-ben már rendelkezésre állt több OECD ENSI tagország tapasztalata. Ezért Magyarországon egyszerre indult meg a hálózatépítés első és harmadik fázisa.
(...) A környezeti nevelés terén tevékenykedő pedagógusok korábban elszigetelt innovációkat képviseltek, munkájuk az adott iskola pedagógiai programjában, arculatában és értékrendjében nem vált meghatározóvá. Az öko-iskolák létrehozásával szükségessé és lehetségessé vált, hogy az iskolavezetés és az iskolafenntartó megállapodjanak és biztosítsák azt, hogy az iskola rendszerszerűen, pedagógiai és más tevékenységeiben (pl. környezetgazdálkodásban, helyi kapcsolatokban, továbbképzéseken stb) képviselje az ökológiai tudatosságot, a fenntarthatóság követelményeit. (...) Az öko-iskolai szinten rendszerbefoglalt és kiterjesztett környezeti nevelés egyidejűleg a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának térhódítását is elősegíti. Ezzel lehetővé válik, hogy az iskolák pedagógiai programjának szerves részévé váljon a demokráciára, a felelősen aktív polgárrá nevelés is. A hazai öko-iskolák e törekvéseket követve fejlesztették-fejlesztik programjaikat, módszereiket. (...)
A hálózat céljai
Az Öko-iskola Hálózat célja, hogy az iskolák működésében a lehető leginkább érvényesüljenek a következők: A környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei éppúgy érvényesüljenek a tanításban, az iskola működtetésében, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során. Az iskola környezettudatos működése kapjon szerepet a környezeti nevelés tevékenységben is, vagyis a diákok tanulmányozzák, ötleteikkel, munkájukkal pedig segítsék az iskola környezettudatos működését.
Az iskolai munkához több szálon kapcsolódjék a helyi közösség. A helyi környezeti értékek és gondok is képezzék részét az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beágyazottan. Az iskola helyi tantervében és pedagógia programjában jusson meghatározó szerep a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének. (...) Az iskola dolgozói legyen tudatában a fenntarthatóság kérdéskörének fontosságával, és ezt a szempontot mindennapi munkája során érvényesítse is.
Mindez nem jelenti azt, hogy csak azok az iskolák lehetnek öko-iskolák, melyek életének minden mozzanatát áthatja a fenntarthatóság, a környezeti nevelés eszméje. Minden olyan iskola öko-iskola lehet, mely elkötelezte magát amellett, hogy működésében a lehető legjobban érvényesíti a fenti elveket. Az iskolák helyzete azonban nagymértékben különbözik egymástól. Például egy kis falusi iskolában sokkal egyszerűbb megvalósítani azt, mint egy nagyvárosi iskolában, hogy a tanárok és a gyerekek környezetkímélő módon járjanak iskolába. Azonban egy nagyvárosi iskolában is lehet törekedni arra, hogy minél kevesbben járjanak iskolába autóval. Az öko-iskolaságnak pedig ez a törekvés a legfontosabb mozzanata.
(...) Az öko-iskolai lét tehát egyfajta szempontrendszer, mely irányt mutat az iskolafejlesztésnek. Minden iskolában zajlik ugyanis iskolafejlesztési munka. Minden iskola igyekszik megfelelni a változó igényeknek. (...) Az öko-iskolák az iskolafejlesztést úgy végzik, hogy minden fejlesztő lépés megtételekor különös figyelmet fordítanak a fenntarthatóság szempontjaira.
Szükséges hangsúlyoznunk, hogy a fenntarthatóság nem csak fizikai, természeti fenntarthatóságot jelent, hanem társadalmi, szociális fenntarthatóságot is. (...) Az öko-iskolaság fontos szempontja a részvételi demokráciára nevelés. Az öko-iskolai nevelés legfontosabb célja ugyanis az, hogy a diákok képessé váljanak részt venni saját helyi közösségük aktív tagjaként, érdekeiket demokratikus módon érvényesítve, az őket érintő helyi és a globális problémák megoldásában. (...)
Az Öko-iskola Hálózat nem csak az egyes iskolák működésére kíván hatással lenni, hanem igyekszik az öko-iskolák működését az oktatáspolitika befolyásolásával is elősegíteni. Az oktatáspolitikai célok két fő csoportra oszthatók. Egyrészt a Hálózat igyekszik megteremteni a minőségi öko-iskolai munka elismertségét, másrészt az öko-iskolai tevékenységek finanszírozási feltételeinek javítására törekszik. (...)
A hálózat működése - tevékenységei, céljai
A Hálózat működtet egy internetes honlapot. A http://www.okoiskola.hu honlap folyamatosan friss hírekkel, pályázati lehetőségekkel, külföldi kitekintéssel, adatbázisokkal áll minden érdeklődő rendelkezésére. A Honlaphoz kapcsolódva működik az Öko-iskola Hálózat elektronikus hírlevele, mely kéthetente tájékoztat a Hálózattal kapcsolatos eseményekről, hírekről. Jelenleg több mint 240 címre jut el.
A Hálózat továbbképzések szervezésére is vállalkozik. 2002 szeptemberében indult meg az öko-iskolák vezetői számára az Országos Közoktatási Intézet és a Közoktatási Vezetőképző Intézet által közösen kidolgozott továbbképzés, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium is támogat. (...)
További tevékenységként említhetjük a kutatásokat. Mind a gyakorlati pedagógiai munkát segítő akciókutatással, mind a fenntarthatóság pedagógiáját elméleti oldalról megalapozó pedagógiai-pszichológiai kutatásokkal segítjük tagjaink munkáját. A pedagógiai-pszichológiai alapkutatásokban arra keressük a választ, hogyan gondolkodnak a diákok a környezeti folyamatokról, problémákról, mennyire ismerik a problémák okait, hogyan látják saját szerepüket a környezeti problémák megoldásában.
A Hálózat segíti az öko-iskolák számára hasznos pedagógiai segédanyagok, könyvek, oktató-csomagok létrejöttét, és folyamatosan tájékoztatja tagjait az újonnan megjelent segédletekről. A Hálózat első nagyobb volumenű saját fejlesztése a http://www.hulladek-suli.hu weboldalnak a kerettantervi lehetőségekhez való kapcsolása, óravázlatokkal, kapcsolódási pontok felvázolásával.
A Hálózat egyik célja a bővítés, így nyitott minden magyarországi közoktatási intézmény számára. A 2000 márciusi indulás óta körülbelül duplájára emelkedett a tagiskolák száma. Jelenleg 35 tagiskolával működik. A csatlakozáshoz nem szükséges más, mint egy, az iskola igazgatója által aláírt, az alábbi címre eljutatott levél, mely ismerteti az iskola tevékenységét és kifejezi csatlakozási szándékát.
A hálózat tervei
Az öko-iskolák mint regionális központok Az Öko-iskola Hálózat azonban akkor tudja igazán széles körűen terjeszteni a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság pedagógiájának innovatív módszereit és szemléletét, ha nem csak a Hálózat tagiskoláihoz jutnak el fejlesztései. Ezt a célt csak úgy lehet elérni, ha a tagiskolák maguk is továbbadják a hálózati munkában, a környezeti nevelésben és a fenntarthatóság pedagógiája terén szerzett tapasztalataikat. (...)
Az Öko-iskola Hálózat keretében kidolgozunk és akkreditáltatunk olyan továbbképzéseket, melyek a fenntarthatóság pedagógiájának elvein alapulnak, és könnyen a helyi sajátosságokhoz igazíthatók. Célunk az, hogy az öko-iskolák ezeket a továbbképzéseket kínálják a környezetükben lévő többi iskola tanárai számára. Ezeken a továbbképzéseken az öko-iskolák megoszthatják tapasztalataikat a régió többi iskolájával, és a továbbképzéshez kapcsolódva segíthetik a többi iskola munkáját is a fenntarthatóság pedagógiája terén. Így válnak a régió központjává a fenntarthatóság pedagógiája szempontjából.
Diákpályázatok, programok
A Hálózat tervei közt az is szerepel, hogy tevékenységét kiszélesíti a diákok irányába. Vagyis nem csak a pedagógusokat segítő, támogató programokat szervez, hanem segíti olyan programok létrejöttét is, melyekkel közvetlenül a diákokat szólítja meg. A Hálózat ezért pályázatokat fog kiírni diákok számára, hogy ők is elmondhassák, számukra mit jelent öko-iskolába járni, és leírják ötleteiket arra vonatkozólag hogyan lehetne iskolájukat kellemesebbé, környezet-kímélőbbé, fenntarthatóbbá tenni. (...)
