További újdonságok
Az SP2 tartalmazza a fontosabb illesztőprogramok továbbfejlesztett verzióját, és a felfutó technológiák (Wi-Fi, Bluetooth) szembetűnően átdolgozott támogatását is. Most már csak a felsorolás szintjén nézzük az ebbe a kategóriába tartozó újdonságokat:
- Internet Explorer előugró ablakok blokkolása
- Internet Explorer információs eszköztár
- DirectX 9.0c
- Windows Media Player 9 Series
- Windows XP Media Center Edition
- Windows XP Tablet PC Edition

Hogyan telepíthetjük szóló gépen?
Ha először egy gépen akarjuk kipróbálni, akkor az SP2-t a már említett módon, AU kliens segítségével is beszerezhetjük, de ekkor számolhatunk azzal, hogy települ is automatikusan (a beállításoktól függően). Az egész futtatható csomag (ún. network install, angol és magyar) letöltését is megtehetjük (266MB), vagy akár rendelhetünk egy ingyenes CD-t. Ha letöltöttük a network install csomagot, akkor rögvest telepíthetjük is lokálisan az adott gépre (standalone telepítés), vagy kibonthatjuk a csomagot az "-x" kapcsolóval és felhasználhatjuk egy slipstream (azaz a szervizcsomaggal integrált, van erre a célra egy külön kapcsolója a telepítőnek: /integrate) változat készítésére, majd ügyesen boot CD-t is kreálhatunk belőle. Így az új gépekre már rögtön egy SP2-vel ötvözött friss, ropogós Windows XP mehet. Ez az eljárás teljesen jogtiszta és külön licenszet természetesen nem igényel.
A telepítés után használhatjuk az új Support Tools-t és a Deployment Tools-t is, ezek a hasznos kiegészítők is megtalálhatóak a CD-n, illetve letölthetőek.

Ha szóló telepítést végzünk, akkor a telepítő legyárt egy naplóállományt, a %Systemroot% mappába, Svcpack.log néven (integrált telepítéskor Spslpsrm.log az állomány neve). Ebben a következő információkat találhatjuk meg:
- annak a parancssori segédprogramnak a nevét, amely az update.exe-et beindítja,
- azoknak az állományoknak a nevét, amelyeket a telepítő felmásol a gépünkre,
- hibaüzeneteket (ha voltak problémák),
- azokat a parancssori programokat, amelyeket a telepítés során használt az update.exe.Amennyiben az ún. Unattended (válaszadás nélküli) telepítést választjuk, akkor használjuk az unattend.txt válaszállományt (csak az integrált telepítésnél). Ezt az állományt az ismert módon egy text editorral vagy a Setup Managerrel készíthetjük el. Gyakorlatilag ennél a telepítési változatnál nincs újdonság, minden információt és eszközt megtalálunk a Deploy.cab állományban.

A csomag, vagy a csomagból kibontott update.exe jónéhány kapcsolóval rendelkezik, a teljes listát nem sorolnám fel, csak kiemelnék egy-két érdekesebbet a teljesség abszolút igénye nélkül:
/integrate: ez a korábban már említett integrált változat készítéséhez szükséges, külön erre a célra fejlesztett kapcsoló újdonság
/passive: nincs felhasználói interakció, bár a telepítés folyamata nyomonkövethető a GUI-n
/F: kérdezés és mentés nélkül, agresszíven bezár minden futó alkalmazást a telepítés végén, hogy minél előbb újraindíthassa az operációs rendszert
/N: nem készül biztonsági másolat, azaz helytakarékos, bár hátránya, hogy nem lesz eltávolítható a csomag
Hogyan telepíthetjük többgépes környezetben?
Egy Windows hálózatban, a nem túlságosan komplex szóló telepítés mellett több, az adott hálózat lehetőségeihez, a hardver/szoftver környezethez vagy a szokásjogokhoz passzoló forgatókönyv (vagy ezek kombinációja) is "lejátszható".

- Központi helyről indított lokális telepítés
Ebben az esetben a számítógépek egy helyi háttértárt használnak a telepítő állományok tárolására, de a telepítő egy központi helyről indítható. Előnye, hogy anélkül megy le a frissítés, hogy egy hálózati megosztáshoz kellene kapcsolódnia folyamatosan a telepítőnek.

- Központi telepítés
Készíthetünk egy megosztást egy központi helyen, amelybe a kibontott csomag tartalmát bemásoljuk és a kliensekről ehhez a megosztáshoz csatlakozva frissítünk.

Folytatjuk...

Gál Tamás
gtamas@tjszki.hu