Mit fejez ki a neve?

Az ókorban hét fémet, hét égitestet ismertek, és az idő múlását hétnapos egységekkel mérték. Nem csoda, hogy a fémeket és a napokat megfeleltették az égitesteknek. A higany ókori jelképe a Merkúr volt, neve hydrargyrum (vízezüst). A higany, vagyis „híg anyag” szót Schuster János alkotta meg. Lehetett volna a neve szerdany is, amely a szerdára, Merkúr isten napjára utalt volna, de ez nem terjedt el. A hetedik fém, a higany, a római korszakban vált jelentőssé. Ekkor kezdték el felhasználni az arany kivonására. Ezt a módszert máig használják amalgámos eljárás néven.

Aranyásók

A kibányászott és dúsított, finomra porított aranyércet higannyal dörzsölték össze, arany-amalgámot kaptak. A folyékony amalgámot átszűrték, majd a higanyt hevítéssel ledesztillálták,így az arany visszamaradt. A kidesztillált higanyt felfogták és később újra felhasználták. A munkavédelmi módszereket és a korszerű vegyipari módszereket nem ismerték, ezért a munkások a higanygőzök miatt gyakran súlyos nehézfém-mérgezést szenvedtek.

Miért mérgező?

A nehézfémek, mint például a higany, a kadmium, az arzén és az ólom már kis koncentrációban is erősen mérgezőek. A higany csak igen kis koncentrációban van jelen a környezetben, mégis nagyon erősen mérgező, mert a különféle enzimek és fehérjék funkciós csoportjához kapcsolódik, így gátolja vagy megváltoztatja ezeknek a kulcsfontosságú vegyületeknek a működését. A mérgező hatása miatt a higanyos lázmérőket nagyrészt száműzték a közforgalomból.

Ókori lelőhelyek

A fő forrás az Ibériai-félsziget volt, ugyanis a korábbi vulkáni tevékenység vonulatai mentén jelentős a higanyszulfid dúsulás. Innen szerezték be a vörös cinóbert (HgS), amelyből a higanyt előállították. Hevítés hatására már viszonylag alacsony hőmérsékleten a cinóber fémhiganyra és kén-dioxid gázra bomlott: HgS + O² = Hg + SO². Ezt az eljárást ma pörkölésnek nevezzük.

Egyedi tulajdonságok

A higany az egyetlen fém, amely szobahőmérsékleten is folyékony halmazállapotú. Hőtágulási együtthatója majdnem lineáris, így a hőmérséklettel egyenesen arányosan változik a térfogata. Ez és a széles folyadéktartománya tette alkalmassá a hőmérőkben való használatra. Az üveget és több más szilárd felületet nem nedvesít és igen mozgékony. Ez a tulajdonság Joan Miró világhírű spanyol képzőművész fantáziáját is megmozgatta:

Higanyszökőkúttól a lázmérőig

• Higany
• Higanyveszély: eltört a lázmérő!
• A higanyszív
• Mercury Distillation
• Mercury fountain in Fundació Joan Miró (Barcelona)
• mercury fountain
• Freezing the Liquid Metal

Siegler Gábor cikke