Az orvostudomány felosztására számos lehetőség kínálkozik, mi itt egy rendhagyót említünk most meg. Eszerint két részre, a klinikai és a tudományos orvostudományra osztjuk. Mi a különbség a kettő között? Az előbbi a jelenlegi orvosi gyakorlatot képviseli, azaz, ha diagnosztizálnak nálunk egy betegséget, ennek irányelvei alapján kezdik meg a kezelést. A tudományos a legmodernebb ismereteket, technikákat öleli fel. Utóbbi elképesztő dolgokra képes már most is. Az elkövetkező 50 év nem csupán a fejlesztésekről fog szólni, a legnagyobb kihívás az lesz, hogy a már ma is ismert technikákat hogyan tegyék olcsóbbá, hogyan legyenek ezek az elképesztő technikák mindenki számára elérhetőek. Nézzük néhány konkrétumot!
Azonnali diagnosztika
A betegségek meghatározására számos módszer létezik, talán legközismertebb a laboreredmények, melyek a vér és vizelet paramétereiből engednek betekintést szervezetünk működésébe. Másik, szintén ismert eljárás a szövettani vizsgálat, amikor a műtétileg eltávolított szövetdarab mikroszkópos vizsgálatával állapítják meg az esetleges sejtburjánzás. Míg laboreredmények jó esetben egyetlen nap alatt elkészülnek, addig a szövettanra akár több hetet is várni kell. Már most rendelkezésünkre állnak azok a műszeres – akár okostelefonos – eljárások, amelyek néhány másodperc alapján analizálják vérünket, majd az eredményeket azonnal továbbítják orvosunkhoz. Természetesen a szövettani elemzésre is létezik már hatékony módszer, az iKnife elektromos, intelligens szike már a műtét során, az erek égetése során felszabaduló füstből diagnosztizál. Hihetetlen jelentősége lesz abban, hogy az orvos pontosan meg tudja állapítani a műtét során, mikor vág egészséges és mikor beteg szöveteket, többek közt egy újabb műtéttől, több hetes szövettani várakozástól megkímélve a beteget.
Nyomtassunk szerveket!
A 3D-s nyomtatás nemcsak szervek nyomtatását teszi majd lehetővé. Mivel minden molekula előállítható vele, ezért gyógyszerek vagy élő sejtek is készíthetők lesznek. Nyomtattak már fület, vese és májszövetet, sőt, komplett májat is. Ha a nyomtatás lépéseit próbáljuk nagyon egyszerűen elképzelni, az szinte lépésről lépésre megegyezik az élő szervezetek felépítésével. Először létrehozzák a szervet alkotó molekulákat, aztán ezekből sejteket állítanak elő, majd a sejtekből szövetet. Utolsó lépésként pedig magát a szervet. Az így előállított vese a normálisan működő vese funkciójának közel 20%-át produkálta. Ez valóban nem 100% még, de már így is életmentő lehet. Ráadásul mire mindenki számára elérhető lesz, feltehetően a működési hatékonysága már jóval meghaladja majd az 50%-ot.
Daganatok diagnosztikája
Nem is egy eljárást fejlesztettek már ki, amely gyakorlatilag 100%-os hatékonysággal mutatja ki szervezetünkben a daganatos sejteket. Létezik olyan berendezés, melybe befeküdve néhány perc alatt teljes testünket feltérképezi, de olyan is létezik, mely a fogkefével egybeépítve a fogmosás közben leváló sejtekből, apróbb vérzésekből mutatja ki a daganatos sejtburjánzásra utaló fehérjéket. Az állandóan használt szenzorok nem elsősorban a rákos sejtek kimutatását végzik majd, hanem ma még halálos kimenetelű betegségek igen korai tüneteit. Többek közt a vérrögképződést, az agyi érkatasztrófára utaló molekuláris és sejtes elváltozásokat, illetve a szívinfarktus előjeleit.
Google Glass
A Google szemüveg tesztelése már igen előrehaladott állapotban van, miközben ezeket a sorokat olvasod is használják feltehetően épp egy műtőben. Számos orvosi alkalmazás létezik már rá, ezek működését tucatnyi filmfelvételen mutatják be a fejlesztők. A műtétek területén végtelen felhasználási lehetőség létezik, de nem szabad megfeledkezni az orvosképzésben betöltendő korszakújító szerepéről sem.
További érdekes oldalak
Marsi Zoltán cikke
