Belgiumban élt francia mérnök és matematikus. A kúpszeletek vizsgálatával kapcsolatos, róla elnevezett gömbök tették nevét ismertté. Ábrázoló geometriával és differenciálgeometriával és differenciálegyenletekkel foglalkozott. Legfontosabb tételét, amely a kúpfelületet, azaz annak minden alkotóját és a metsző síkot is érintő gömbökről szól, 1822-ben dolgozta ki. Ezeket a gömböket Dandelin-féle gömböknek nevezzük. A tétel azt is kimondja, hogy a kúpszelet fókuszai azok a pontok, ahol a sík érinti a beírt gömböt. Dandelin foglalkozott még a geometrián belül a gömb síkra való sztereografikus vetítésével, statisztikával, algebrával, valószínűség számítással. Eljárást dolgozott ki az algebrai egyenletek gyökeinek meghatározására, ezt a módszert Dandelin-Gräffe eljárásnak nevezzük.
Olyan web-lapok, amelyek Dandelin-nel is foglalkoznak:
- Kós Rita: Kúpszeletek és Dandelin-gömbjeik
- Models showing Dandelin theorem.
- Dandelin Spheres
- Dandelin's Spheres
- AKIKRŐL GEOMETRIA ÓRÁKON HALLOTTUNK...
Johann Carl Friedrich Gauss
Méltán tartották őt a matematikusok fejedelmének. Korának kétségtelenül legnagyobb matematikusa volt, aki megújította szinte az egész matematikát. A szászországi Braunschweigben született szegény családban. Tehetségére tanítója figyelt fel. Jól ismert az anekdota arról, hogy a kis Gauss hogyan adta össze a pozitív egész számokat 1-től 100-ig. A tehetséges gyereket tanítója a herceg figyelmébe ajánlotta, aki vállalta taníttatását. Már gimnazista korában megsejtette a prímszámtételt. Göttingeni egyetemistaként pedig sok olyan problémát megoldott, amelyekkel előtte a legkiválóbb matematikusok is hiába próbálkoztak. Eredményeit először naplójában rögzítette egy sajátos titkosírással. A naplót 1898-ban találták meg és a jelek jó részét megfejtették. Ebben rengeteg publikálatlan felfedezést találtak. Közéjük tartoztak a nemeuklideszi geometriával kapcsolatos eredményei is. Nevéhez köthető az algebra alaptételének bizonyítása a kongruencia fogalmára épülő számelmélet, de szinte lehetetlen felsorolni az összes matematikai felfedezését.
Ismert Gauss kapcsolata a két Bolyaival. Farkassal egyetemista korukban kötöttek barátságot és sokáig leveleztek. János munkáját apja Gaussnak küldte elbírálásra. A válasz lehangoló volt, lényegében kétségbe vonta a felfedezés elsőbbségét.
Olyan web-lapok, amelyek Gaussról is szólnak:
Kurt Gödel
Fő kutatási területe a matematikai logika volt. Felbolygatta a matematikát a híres "eldönthetetlenségi elmélete" - mely szerint minden szigorúan logikus matematikai rendszerben vannak olyan állítások, amelyeknek az igaz vagy hamis volta nem igazolható a rendszer axiómái alapján - először egy német műszaki folyóiratban jelent meg 1931-ben. Gödel ezenkívül geometriai modelleket fejlesztett ki Einstein relativitás elméletéhez.
Gödellel is foglalkozó web-oldalak:
- George Boolos: Gödel második nemteljességi tételének igen rövid magyarázata
- Kurt Gödel
- A gödeli kérdések elméletének általánosítása
Andrey Nikolaevich Kolmogorov
A valószínűségszámítás egzakt matematikai megalapozása az ő nevéhez fűződik. 1929-ben jelent meg A mérték és a valószínűség általános elmélete című műve, amely a valószínűségszámítás axiomatikus felépítését tartalmazza. 1931-ben professzor és a moszkvai egyetem matematika intézetének igazgatója lesz. Iskolateremtő tudós, akadémikus. Az ötvenes években az információelmélet továbbfejlesztésével foglalkozott.
Kolmogorovról is szólnak az alábbi web-oldalak:
