Az energiafelhasználás módosulása
Az ipari forradalom óta az energiahordozóknak és az energiának különleges szerepe van az emberiség mindennapjaiban. Az ipari fejlettséget is hajlamosak vagyunk a megtermelt energia mennyiségéhez kötni. Fontos fogalommá vált az „energiahatékonyság”, de az „energiaéhség” is. A világ energiafelhasználása a 20. században rohamosan emelkedett, és amikor a nagy energiafogyasztók már kezdtek volna takarékosabb üzemmódra váltani, azaz csökkenteni az emelkedő energiafelhasználást mutató görbéjük meredekségét, megjelentek az újonnan iparosodó országok, élükön Kínával és Indiával. Ezek az országok szédületes gazdasági fejlődést produkáltak az utóbbi 15-20 évben, de legalább ugyanennyire növekedett meg energiafelhasználásuk is.
A világ energiafelhasználása tehát regionális szempontból jelentősen módosult, mert korábban egyértelmű volt az amerikai-európai dominancia, ma ez eltolódik Ázsia irányába.
Természetesen a felhasznált energiahordozók is átalakultak: a szén korábbi uralmát felváltották a szénhidrogének, majd egyre jelentősebbé vált az atomenergia, de nagyobb szeletet követelnek maguknak a megújuló energiahordozók is.
Regionális különbségek
Ma már a világ legnagyobb energiafelhasználója nem az USA, hanem Kína. De előkelő helyen szerepel az EU és India is. Ezek a számok azonban nem sokat mondanak arról, hogy az adott országban milyen az energiahasználat kultúrája, mennyire bánik pazarlóan a gazdaság az energiával. Nem tudjuk azt sem, hogy a társadalom mely rétegeihez jut el az elektromos energia, továbbá azt sem, hogy mekkora az ipar és a lakossági felhasználás szerepe. Fontos lehet az is, hogy az adott országnak kell-e importálnia energiát, illetve energiahordozókat; és hogyan bánik saját készleteivel.
Egy kicsit közelebb jutunk a megoldáshoz, ha nem az ország összenergia-felhasználását vizsgáljuk, hanem az egy főre jutó energiafogyasztást, ami még így is elfedi az országon belüli különbségeket.
Az egy főre jutó energiafogyasztás a Föld országaiban (2003)
(forrás: Wikimedia Commons, eredeti leírás: A map depicting world energy consumption per capita based on 2003 data from the IEA; szerző. SG; licence: Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Unported)
Egy főre jutó energiafogyasztás
Ha az egy főre jutó energiahasznosítást figyeljük, akkor azt látjuk, hogy az USA ma még messze megelőzi Kínát. Ez természetesen annak köszönhető, hogy Kínában jóval többen laknak. Azonban a közhiedelemmel ellentétben az USA egyáltalán nem a legnagyobb energiafogyasztó ország (egy főre vetítve), de még csak nem is a Perzsa-öböl környéki monarchiáknál kell keresnünk ezt az országot!
A megoldás: Izland! Hogyan lehetséges az, hogy egy spórolósabbnak tűnő skandináv országban ilyen magas az egy főre jutó energiafelhasználás? Ennyire pazarolnak? Nos, tény, hogy az ország hihetetlenül gazdag geotermikus energiában, és ezt igen csak ki is használják, de egyáltalán nem lehet azt állítani, hogy izlandiak jobban pazarolnának, mint az USA lakosai. Másról van szó. Az olcsó energiára támaszkodva olyan iparágakat honosítottak meg, amelyek energiaigénye igen magas, mint pl. az alumínium ipar. Ebből persze bevétele is van az országnak, ami jó befektetésnek tűnik. Hasonló a helyzet Norvégiában is, ahol rendkívül magas a vízenergia aránya. Ezek az országok tudatosan terveznek, odafigyelnek arra, hogy a természet által felkínált lehetőséggel éljenek. Az Öböl menti arab országok között is találunk a tudatos tervezésre való kísérleteket, arra készülvén, amikor már nem fog olajban bővelkedni a térség. Ugyanakkor megfigyelhető a pazarlás is. Ennek szimbóluma az a hatalmas csarnok a perzselő sivatagban, ahol síelni lehet, de mivel minden épületet hűteni kell, a légkondicionáló berendezések is sok energiát fogyasztanak.
Abból, hogy egy országban magas az egy főre jutó energiafelhasználás, még nem következik az, hogy pazarolják az energiát, mint ahogyan az alacsony egy főre jutó energiafelhasználás sem feltétlen azt üzeni számunkra, hogy szegény országban járunk, hiszen az energiahatékonyság növelése csökkenti az energiafelhasználást, elég, ha csak az épületenergetikai beruházásokra vagy a kevesebb energiát használó gépeinkre gondolunk.
További érdekes oldalak:
Barta Géza cikke
