Júra Park
Michael Crichton Őslénypark című regényét Steven Spielberg vitte mozivászonra 1993-ban. A tudományos-fantasztikus filmben klónozással állítanak elő őshüllőket, konkrétan dinoszauruszokat, akik életre kelnek és egy szabotázsnak köszönhetően átveszik az irányítást Nublar szigete felett. A filmben egyébként számos, elsőként használt effektust alkalmaztak.
Hogyan zajlik a klónozás?
Az élőlényeknek kétféle sejtjét különböztethetjük meg, a testi és az ivari sejteket. Előbbiek kétszeres, míg utóbbiak egyszeres genetikai információval rendelkeznek (állatok esetében), a megtermékenyítés során a petesejt és a hímivarsejt egyesül (zigóta), és így lesz ismét kétszeres az információtartalom. A klónozás során a kiválasztott egyed testi sejtjeinek örökítő anyagát eltávolítják, továbbá egy petesejt örökítő anyagát is. A testi sejtből származó DNS-t beültetik a petesejtbe, majd osztódásra késztetik. Az így létrejövő embrió genetikai állománya teljes egészében megegyezik a kiindulási egyed testi sejtjének génállományával.
Természetesen a klónozás ennél némiképp bonyolultabb, említés szintjén azonban ismertetjük egyes típusait is. A természetes klónozás, ahogy nevében is szerepel, természetes körülmények közt is lejátszódik, így alakulnak ki az egypetéjű ikrek. Mesterséges klónozásnál három fő vonalat érdemes megemlíteni. Molekuláris klónozásnál csupán DNS molekulákat, míg sejtklónozásnál teljes sejteket klónoznak, utóbbiakat nevezzük sejtkultúráknak. Az organizmus klónozás során teljes élőlényt „állítanak elő”.
Klónozás a mindennapokban
Számos haszonállatnál, pl. szarvasmarháknál már régóta használnak klónozási eljárásokat, igaz ezek az ún. embriófelezési technológiák közé tartoznak, azaz a jó tulajdonságú embriót (amelyet egyébként mesterséges megtermékenyítéssel hoztak létre) kettéhasítják, így ikerterhesség jön létre. Ez az eljárás akár főemlősöknél is alkalmazható. Az első látványos és köztudatba került mesterséges klónozás a Dolly nevű bárányhoz kötődik, aki 1997-ben született és génállománya teljesen megegyezett genetikai anyja génállományával, azonban kihordását és megszülését egy másik anya végezte. Napjainkban a fent ismertetett technológiánál lényegesen modernebbek és hatékonyabbak is rendelkezésünkre állnak már.
Lesznek-e egyszer ismét dinoszauruszok?
A válasz határozottan nem, legalábbis klónozási eljárással nem. Jelenleg a tudomány már képes néhány ezer éve kihalt állatok génállományát most élő állatokba beültetni és osztódásra bírni, igaz ténylegesen világra jött egyed csak kevés van. Feltételezések szerint akár néhány tízezer éve kihalt fajok is feltámaszthatóak lesznek így - a figyelem középpontjában jelenleg a gyapjas mamut áll, azonban nyugodt szívvel kijelenthető, hogy ugyan a DNS rendkívül stabil és ellenálló, az kizárt, hogy 65 millió éve kihalt élőlények teljes, aktiválható DNS-ét megtaláljuk.
További érdekes oldalak
(Kép forrása: wikipédia)
