A két magyar egyetemista célja az volt, hogy olyan játékot találjanak ki, amely ügyességi játék, könnyen használható, ráadásul terjesztése is egyszerűen megoldható.
A két fejlesztő, Lányi Ádám és Somlyó Tamás az ötletét egy világszerte jól ismert kick-start oldalra (Indiegogo) töltötte fel. Az oldal közönségének pedig annyira tetszett az ötlet, hogy összedobtak 25 ezer dollárt az eszköz fejlesztési költségeire.
Mi is az a Kick-Start?
A közösségi finanszírozás - crowdfunding - egy egyre népszerűbb formája annak pénzügyi modellnek, amely egyre nagyobb szerepet kap a kreatív ötletek és művészi projektek megvalósításában világszerte. Ifjú feltalálók, fejlesztők, művészek projektjei kapnak így pénzügyi támogatást. Az USA-ban működő Kickstarter, amely 2009 óta működik, már közel 20 ezer ötlet számára szervezett támogatói kört.
A Kickstartert az indulásakor nagy várakozással fogadta a közönség, azt várták, hogy az megadja az esélyt az alulról induló kezdeményezéseknek az induláshoz.
Hogyan épül fel egy Kickstarter projekt?
- Adott egy világrengető ötlet, aminek a megvalósítására nincs forrás, vagyis nincs rá pénz. Regisztrálsz az oldalon, majd készítesz egy videót, amiben röviden bemutatod a projektet, a témát!
- Meg kell adnod, hogy mennyi pénzre van szükséged a megvalósításához
- Meg kell tervezned, hogy az adott bizonyos támogatási összegeket mivel tudod honorálni: Például: egy dollárért smájli, öt dollárért maga a termék, húsz dollárért a termékre még rá is kerül az adományozó neve.
Ha elég sokan, elég sok pénzzel támogatnak a megadott határidőig, akkor a Kickstarter levon belőle 5%-ot. A maradék összegből pedig elkezdődhet a munka, és megvalósíthatod az ötletedet. Ha nem sikerül elég pénzt összegyűjteni, akkor a támogatók visszakapják a pénzüket.
Természetesen nem minden ötletre jön össze elegendő forrás, de az is előfordult már, hogy a túl sok pénzzel nem tudott mit kezdeni a támogatott.
Egy jól ismert fizika kísérletből játék?
Függőleges rézcsőben könnyen mozgó, de nem mágneses fémhengert vagy fémgolyót ejtünk le és figyeljük a fémhenger vagy a golyó esési idejét. Ha ugyanebben a csőben egy henger alakú mágnest, vagy egy mágnesgolyót ejtünk le, akkor az esés ideje mérés nélkül is jól láthatóan megnő. Ha a mágnes ritkaföldfémből (neodímiumból) készült, akkor a hatás sokkal erősebben érzékelhető.
Amikor a mágnes a rézcsőben esik, akkor a mágnes mozgása miatt a csőben örvényáramok jönnek létre, amelyek akadályozzák az őket létrehozó hatást, vagyis a mágnes mozgását. Ha nem mágneses anyagból van a golyó, akkor mozgása során nincs indukált örvényáram, így fékezés sem lép fel.
A mágnes alatt és felett ellentétes irányú örvényáramok keletkeznek, míg a kettő között, vagyis a mágnes mellett egyáltalán nem jön létre örvényáram. A mágnes alatti örvényáram taszító, a mágnes feletti pedig vonzó hatású, mindkettő fékezi a mágnes mozgását.
Ha a rézcső egy szakaszát hosszában felvágjuk, akkor ezen a szakaszon a mágnes felgyorsul, mert itt nem jöhet létre körkörös örvényáram.
További érdekes oldalak:
Zsigó Zsolt cikke